Hivatalos emléknapja van immár a volhíniai tragédia áldozatainak Lengyelországban

A lengyel Szejm június 4-én elfogadta azt a törvényt, amely július 11-ét nemzeti emléknappá nyilvánítja, az „OUN és az UPA (Ukrán Nacionalisták Szervezete és Ukrán Felkelő Hadsereg – a szerk.) által a Második Lengyel Köztársaság keleti területein elkövetett népirtás áldozatainak” emléknapjává – jelentette a DW.

A lengyel törvényhozás által közzétett dokumentum kimondja, hogy 1939 és 1946 között az OUN, az UPA és más, a keleti határvidéken működő ukrán nacionalista csoportok képviselői állítólag „népirtást követtek el a lengyel lakosság ellen”. A lengyel fél úgy véli, hogy ezen események következtében több mint 100 000 lengyelt, többnyire falusiakat öltek meg, vagyonukat megsemmisítették, és több százezer embert kényszerítettek otthona elhagyására.

A törvényhez fűzött indoklás hangsúlyozza, hogy ezekről az áldozatokról állami szinten kell megemlékezni minden évben, a nemzeti emlékezet jeleként.

Kijevben bírálták a varsói döntést. A Külügyminisztérium június 5-i, a Jevropejszka Pravda által idézett közleményében jelezte, hogy ez a döntés ellentétes az Ukrajna és Lengyelország közötti jószomszédi kapcsolatok szellemével.

„Az ilyen egyoldalú lépések nem járulnak hozzá a kölcsönös megértés és megbékélés eléréséhez, amelyen országaink már régóta munkálkodnak, többek közt a Történelmi Párbeszéd Közös Ukrán–Lengyel Csoportja keretében, amely a két ország kulturális minisztériumainak és nemzeti emlékezet intézeteinek részvételével működik” – áll a tárca közleményében.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy Ukrajna „következetesen kiáll közös történelmünk összetett lapjainak tudományos, pártatlan tanulmányozása mellett”. A külügyi tárca meg van győződve arról, hogy az út a valódi megbékéléshez a párbeszéden, a kölcsönös tiszteleten és a történészek közös munkáján, nem pedig az egyoldalú politikai értékeléseken keresztül vezet.

Ezért Ukrajna Külügyminisztériuma felszólította Lengyelországot, „hogy tartózkodjon az olyan lépésektől, amelyek fokozhatják a feszültséget a kétoldalú kapcsolatokban, és alááshatják az Ukrajna és Lengyelország közötti konstruktív párbeszéd és együttműködés révén elért eredményeket”.

A tárca szerint a lengyeleknek nem szabad ellenséget keresniük az ukránok között, az ukránoknak pedig a lengyelek között, mert a közös ellenség Oroszország.

A volhíniai (volinyi) tragédia továbbra is rendkívül érzékeny témája az ukrán–lengyel kapcsolatoknak – emlékeztet a DW. Galíciában, Volhíniában, valamint a Bug és a Szjan folyóktól nyugatra fekvő területeken 1943-ban etnikai konfliktus robbant ki. Több tízezer lengyel és ukrán vált azoknak az eseményeknek az áldozatává. A két ország történészeinek véleménye továbbra is jelentősen eltér az áldozatok számát illetően, a becslések 35 000 és 100 000 fő között mozognak a megölt lengyelek, s 15 000 és 25 000 fő között a meggyilkolt ukránok számát illetően.

E tragikus események mélypontjának az 1943. július 11-i „véres vasárnapot” tekintik, amikor a lengyel fél szerint 99 lengyel falut támadtak meg az ukrán nacionalisták (napjainkban az ukrán történészek – az események nagyságrendjét nem vitatva – valamivel kisebb településszámot említenek). Ezért választották ezt a dátumot Lengyelországban a volhíniai áldozatok hivatalos emléknapjának.

A lengyel döntés előzményeihez tartozik, hogy 2018-ban Varsó büntetőjogi felelősségre vonást vezetett be az „ukrán nacionalisták által elkövetett bűncselekmények” tagadásáért, ami „kritikus reakciókat” váltott ki a kijevi vezetésből. Ugyancsak problémát okoz a kétoldalú kapcsolatokban az ukrán emlékművek rongálása Lengyelországban, valamint a tragikus események lengyel áldozatainak ukrán területen való felkutatását célzó exhumálási munkálatok kérdése.

Ez utóbbi a napokban újabb üzenetváltást eredményezett. Mikola Tocsickij ukrán kulturális és stratégiai kommunikációs miniszter nyilatkozatban cáfolta azokat a lengyel közösségi médiában megjelent értesüléseket, melyek szerint visszavonta volna a volhíniai áldozatok exhumálására korábban kiadott engedélyt. Hangsúlyozta, hogy az exhumálási munkálatok a Ternopil megyei Szadovéban (Puzsniki) május 10-én befejeződtek.

(pszv/dw.com/eurointegration.com.ua)