Erdős Virág: Bedekker
Budapest egy nagy és szabad ország.
Budapest területe annyi, amennyi, de ha a lyukakat is
beleszámítjuk, akkor több.
Budapest a városok városa, rovarok világa, majmok
bolygója, satöbbi.
Budapest legmagasabb pontja a gé.
Budapest története a világmindenség keletkezéséig nyúlik
vissza, amikor még viszonylagos béke volt, és az
állampolgárok nem akartak mindenáron életellenes
cselekedeteket végrehajtani.
Budapest teraszáról látni a tengert.
Budapest topográfiai szempontból egyedülálló
adottságokkal rendelkezik, bevásárlóközpontok veszik
körül, és egy világ választja el.
Budapest, te csodás.
Budapest az egy főre jutó mélytengeri búvárbalesetek
vonatkozásában kifejezetten biztonságos településnek
számít.
Budapest kulturális élete pezsgő, vidékieknek fröccs.
Budapesten a költők szoborból vannak, ülnek a seggükön,
és nézik, hogyan úszik el.
Budapest az európai civilizáció szerelmesei számára
kellemetlen meglepetéseket tartogat: egy vaslábosban
sárga fű virít, és a parkolójegy-automaták is meg vannak
buherálva.
Fontos tanácsok Budapestre készülőknek:
Egy. Indulás előtt ne felejtsd el lekapcsolni a bojlert!
Kettő, csipkebokorvessző.
Három, három és fél.
Négy, ne szemétkedj!
Öt, ne szórakozz!
Hat, ne szólj hozzám!
Hét, ne utazz Budapestre!
Géntechnológiai szempontból Budapest hihetetlenül gyors
iramban fejlődik, de nem mindig, mert néha még a
legfinomabb (lángon sütött!) hamburgerre is egy
másodpercet várni kell.
Budapest számtalan fantasztikus látnivalóval
büszkélkedhet, ilyen például a fiam, vagy a másik fiam,
vagy éppen a Gül baba türbéje, vagy még inkább a Rókus
kórház tőszomszédságában az a bizonyos nagyon, de
nagyon különös képességű bokor.
Budapesten a tavasz tizenhét pillanatból áll.
A nyár ellobbant már, viszont itt van az ősz.
Budapesten a tél beköszöntével lezuhan a tetőről az első
hótömeg.
Budapestet időnként vérözön és/vagy lángtenger borítja el,
ilyenkor érdemesebb valamely dél-kaliforniai
üdülőparadicsomot felkeresni.
Budapest kisváros, Budapest nagyváros, Budapest Virág-
város.
Budapesten általában mindig minden rendben van,
úgyhogy éjjel-nappal egytől egyig mindenki örül,
még a Köztemető utcaiak is örülnek,
de még a Szomory Dezső tériek is örülnek,
és én is nagyon örülök,
kivéve mikor beüt a krach,
mert akkor aztán kezem-lábam összetöröm, úgy futok az
ilyen-olyan véresszájú banditák elől, végigcikázok az
éjszakai fényben fürdő Könyves Kálmán körúton, beugrok
egy kisutcába, elrejtőzöm egy aszfalthasadékban, és attól
fogva visszafojtott lélegzettel és összeszorított combokkal
várom, hogy Bucher CityCat 2020 XL típusú (magasürítésű
szennytartállyal és precíziós mosópisztollyal felszerelt!)
professzionális seprőgépeivel végre keresztüldübörögjön
felettem a hajnal.
Budapest, a magyarok ékessége! Egyetlen világvárosunk. A magyar metropolisz, mert ugye csak itt üzemel metró, egyes-egyedül a rántott hús formára klopfolt kicsiny országban. Budapest, aminek olykor a magyarságát is megkérdőjelezik. A város, ahol elvonultak forradalmak és ellenforradalmak, ostromra készültek a bakák, a vár, majd a tv ostromára. A város, amely sosem alszik, miközben sosincs öntudatánál. A város, ahol mindig nyár van, meg karácsony, ünnep a köztudatban, öntudatlan a mindennapokban. Budapest, a város, amit lehet szeretni és nem szeretni, de egy biztos, aki egyszer eljut ide, az biztosan nem marad közömbös iránta.
Gyerekként érkeztem először a városba, ami azonnal elvarázsolt, a várral, a Dunával, a belváros patinás épületeivel, a Gellért-heggyel, a Vidámparkkal, az Állatkerttel, az áruházak mozgólépcsőivel, az utcáin tapasztalt nyüzsgéssel stb. Ugyanakkor mást is adott nekem ez a város, a szabadság csalóka érzetét. Igen, én, a Szovjetunióból érkezett gyerek, úgy éreztem, hogy ideát sokkal frissebb a levegő, sokkal jobb és könnyebb az élet. Úgy gondoltam, itt mindenki boldog és elégedett.
Később már a megélhetés kényszere irányította lépteimet, aztán pedig a tanulás, amikor – annyi évtized várakozás után – végre befogadott az egyetem fura ura. Közben belaktam Budapestet. Voltam óbudai, zuglói, ferencvárosi és újlipótvárosi polgár, ma már Angyalföld a szűkebb otthonom, hol egyre ritkábbak az angyalok.
Erdős Virág József Attila-díjas magyar költő, író, drámaíró Budapesten született, 1968. február 27-én. Az ELTE BTK magyar szakán szerzett diplomát. Kezdetben főként kisprózai kötetekkel jelentkezett. Később számos színpadi művet írt. 2011-ben jelent meg A Trabantfejű Nő című verseskötete. Gyerekverseket is ír. Műveit előszeretettel zenésítik meg. Aktív közéleti szereplő.
Lengyel János


