Csigacsend a kertekben – de meddig tart?

Az idei tél hatása a csigaállományra, és amire tavasszal számíthatunk

A meztelencsigák látszólag nyomtalanul eltűnnek novembertől március végéig, a gazdák fellélegeznek: nem okoznak kárt a kertekben, fóliasátrakban. Ám ez korántsem jelenti azt, hogy a kártevő elpusztult. A csiga nem téli álmot alszik, hanem elrejtőzik és türelmesen vár.

Kárpátalján a kártevő csigafajok zöme, köztük a leggyakoribb meztelencsigafajok, mint a Deroceras reticulatum (hálózatos meztelencsiga) és az Arion lusitanicus (spanyol meztelencsiga) nem rendelkezik igazi hidegtűrési mechanizmussal. Nem hibernálják szöveteiket, nem termelnek védelmi anyagokat, hanem egyszerűen elkerülik a fagyokat.

Hogyan védekeznek a csigák a hideg ellen?

A tél közeledtével a csigák a talaj mélyebb rétegeibe húzódnak, akár 20–30 centiméter mélységbe is. Ott a talajhőmérséklet soha nem süllyed 0 ^oC alá, így a csigák életben maradnak, csupán az anyagcseréjük lassul le rendkívüli mértékben. Ezt nevezzük torpornak, amely nem azonos a valódi hibernációval.

A meztelencsigák számára a -2 ^oC és -5 ^oC közötti hőmérséklet-tartomány a kritikus. Amennyiben a talaj felső 5–10 centiméteres rétege tartósan ennél hidegebb lesz, az itt telelő kifejlett példányok elpusztulnak. Igaz, idén télen jóval hidegebb napok is voltak, de a hótakaró jelentősen mérsékelte a talaj átfagyását, és ezzel a csigák gyérülése is kisebb mértékű volt. A mélyebben telelők pedig szinte bizonyosan túlélték az idei telet.

A felnőtt csigák pusztulása önmagában nem jelent megoldást a problémára. A meztelencsigák az ősz folyamán, szeptembertől novemberig tömegesen raknak petéket a talajba, és ezek a peték erősen fagyállók. Egy spanyol csiga akár -8 ^oC-ot is képes túlélni rövid ideig, és -4 ^oC-on is életképes marad. Ez azt jelenti, hogy még ha a felnőtt egyedeket egy rendkívül hideg tél el is pusztítja, a következő generáció petéi tavasszal kikelhetnek, és a csigapopuláció megújul, mintha mi sem történt volna.

Nemcsak a hideg, hanem a tartós aszály is gyérít

Az idei tél biztosan nem kedvezett a csigaállománynak, viszont a márciusi tartósan csapadékmentes napok tovább gyérítették e kártevőket. A megszokottnál jóval kisebb talajnedvességnek köszönhetően a kifejlett egyedek mozgása korlátozódott, míg a peték nedvesség híján nem keltek ki. Ennek is betudható, hogy jelenleg alig tapasztalható csigakártétel.

A csigák elleni védekezés

Ugyan kifejezetten kedvező volt az időjárás és a csapadékhiány a csigák pusztulásához, de ne feledjük, hogy mindig vannak túlélők. Ezért idén valószínűleg sokkal később, de a csigák meg fognak jelenni, amint csapadékosra, melegre fordul az időjárás.

Áprilisban számolhatunk a legnagyobb kockázattal, különösen a +8 és +14 ^oC közötti, csapadékos éjszakák után. Ez az az időszak, amikor a leghatékonyabb a megelőzés és a legköltségesebb a mulasztás.

Mélyszántás ősszel. Kifejezetten jótékony hatású. A mélyebb talajrétegekbe húzódott csigák és peték a felszínre kerülnek, ahol ki vannak téve a fagynak. Október–novemberben a leghatásosabb ez a munka.

Mulcs kezelése. Amennyiben évről évre problémát okoznak a csigák, a talajtakarás nem jó megoldás. A vastag mulcsréteg kiváló búvóhely a csigák számára.

Fizikai akadályok. A homok, fenyőkéreg, fűrészpor, mészpor egyaránt hatásos mechanikai gát. Esős időszakokban rendszeresen pótolni kell ezeket, mert lemosódnak. Kifejezetten rossz gyakorlat a konyhasó alkalmazása, mivel a nátrium-klorid minden zöldségfélénknek méreg. Lehet, hogy a csigákat károsítja (az első harmatig), de több kárt okoz növényeinkben.

Öntözési ritmus. Rendkívül fontos. Reggelre időzítsük az öntözést, ne estére, mert a nedves talajfelszín egész éjszaka csigavonzó. A reggeli öntözés után napközben kiszárad a talajfelszín.

Csak óvatosan a kémiai védekezéssel!

A metaldehid alapú csigaölők évtizedek óta elterjedtek, ám a hatóságok folyamatosan szigorítják felhasználásukat a mérgezésveszély (háziállatok, madarak) miatt. Viszonylag ellenállók a csapadékkal szemben, de a zöldségállomány közé nem, csak az utakra, ágyások szélére helyezhetők ki.

A vas(III)-foszfát tartalmú csigaölők (pl. Ferramol, Ferroxx) biztonságosabb alternatívát kínálnak: bomlástermékük vasfoszfát, amely a talaj természetes összetevője. Csapadék hatására is viszonylag hamar lebomlanak.

A biológiai védekezés mint alternatíva

Természetes ellenségei a csigáknak a sündisznók, rigók, vakondok és a Phasmarhabditis hermaphrodita nevű fonálféreg. Utóbbi biológiai csigaölő, vizes oldatban juttatható a talajba.

A sörcsapda, a sekély edényekbe töltött sör vagy élesztős víz hatásosan csalja és öli a csigákat. Naponta üríteni kell, esős időszakokban kétnaponta cserélni a folyadékot.

Molnár Ildikó,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa