A burgonya gyomirtása V.

A klomazon gyomirtó használata

A klomazon az egyetlen gyomirtó hatóanyag, amely látványosan „kifehéríti” a gyomokat, mielőtt elpusztítaná azokat – ezért kapta a „fehérítő” herbicid becenevet. Mivel igen elterjedt és jól alkalmazható szer, érdemes tisztában lenni használatával.

A klomazon hatóanyag (pl.: Command, Gamit stb.) a metribuzinhoz hasonlón gyakran használt, talán a második leg­gyakrabban alkalmazott hatóanyag, mely nélkül a burgonyafélék gyomirtása nagy kihívás lenne. A gyomok kifehéredését idézi elő, aminek következtében azok elpusztulnak. Főként a gyommagvakat, csírákat tartja vissza, de a fiatal, már kikelt gyomokat (2–6 leveles állapot) is elpusztítja. Fontos tudnivaló, hogy a permetezés után talajmunka legalább 3-4 hétig nem végezhető. Leg­alább annyira fontos a nedves talajra való permetezés, mint a permetezés utáni bemosó öntözés/csapadék, különben gyenge lehet a hatás. A gyomirtó szer felszívódásához az időjárási körülményektől függően kb. 1-3 nap szükséges, ezután fejti ki a hatóanyag a hatását, és az első tünetek a permetezést követően 7–14 nappal válnak láthatóvá. A gyomok teljes pusztulása 14–21 nap alatt következik be.

Mivel igen elterjedt hatóanyag, és jól alkalmazható, ezért a gazdaboltokban kapható számos készítményben megtalálható. A dózisok minden esetben fontosak, így érdemes tájékozódni a különböző márkák használata előtt. A tájékozódás azért különösen fontos, mert e hatóanyag alkalmazásakor szokott előfordulni a legtöbb probléma az utóveteménynél, a kezelések időzítésével és a dózisokkal. Nem megfelelő adagolás esetén a hatóanyag a burgonyára fitotoxikus, de a talajban maradva az utóveteményt is károsíthatja.

Vegyük például a legelterjedtebb készítményt, a Command 48 EC-t. Az ajánlott dózis 0,15–0,2 liter/ha. Természetesen nem olyan egyszerű a dolog, hogy alkalmazzuk a maximális dózist, és bizonyosan nem tévedünk. Számításba kell venni, hogy homokosabb talajon kisebb dózist (0,15 l körül), míg kötöttebb, agyagosabb talaj esetén a maximális adagot kell alkalmazni. Ugyancsak fontos tényező, hogy lúgos talajokon szintén ajánlott a maximális dózis, míg az alacsony pH-jú talajok esetében csökkentett (0,15 l alatt) dózist alkalmazhatunk. A gyomok mérete és sűrűsége is mérvadó. Erősen elgyomosodott területen a maximális dózis alkalmazása célszerű, ahol viszont csak fiatal, csupán foltokban megjelent, éppen kelésben lévő gyomok akadnak, ott a minimális dózissal is szép eredmény érhető el. Itt jegyzem meg, hogy a felső határértéket meghaladó dózist (ez készítményenként eltérő) a burgonya esetében nem ajánlott alkalmazni. Az egy területre két menetben való permetezés is tilos. Rendszerint ott, ahol kétszeresen kezelték a területet, még a következő évben is problémát okoz a klomazon, főleg a retek vagy más érzékeny zöldségek esetében.

Az időzítés legalább olyan fontos, mint az alkalmazott dózis. A hatóanyag főként a vetés után, de még kelés előtt alkalmazható nagy hatékonysággal. A csírával vetett burgonya esetében a vetést követő 1–3 napban ki kell juttatni a szert, míg a csíra nélküli burgonya esetében ez az idő elhúzható 3–6 napig, hogy a lehető legjobb hatást és hatástartamot érjük el. Ez azért lényeges, mert mint említettük, lehetőleg nedves talajra célszerű kijuttatni a készítményt. Száraz talajra permetezve a gyomirtó hatás csökkenhet, tehát öntözés szükséges, vagy várnunk kell az esőt. A permetezéshez az optimális hőmérséklet 20–25 °C.

Van egy másik alkalmazási ideje és módja is ennek a hatóanyagnak, ez az early post-emergence, más néven a korai poszt­emergens technológia. Ez azt jelenti, hogy a burgonya kelését követően, de még 2–4 leveles állapotáig juttatjuk ki a gyomirtó szert. Ilyenkor csökkentett dózist kell alkalmaznunk (15–20%-kal kevesebbet), hogy elkerüljük a burgonya károsodását. Fontos megjegyezni, hogy ezt a módszert tilos alkalmazni, ha a burgonyát előzőleg valamilyen stresszhatás – fagyás, rovarkártétel, betegség – érte.

A következő részben folytatjuk e hatóanyag ismertetését a lebomlási idővel, annak körülményeivel, az utóvetemény kérdésével, problémáival és a fajtaérzékenységgel.

Molnár Ildikó,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa