Szórvány egy szebb napokat megélt községben

Magyarok a Sopurka mentén

A Nagybocskónál a Tiszába torkolló Sopurka folyó hullámzó hegyvonulatok által körülölelt, kiöblösödő völgyében, gyönyörű természeti környezetben fekszik Gyertyánliget. A községről a XVI. században esik először említés. Az eleinte főleg erdőműveléssel foglalkozó faluban 1774-ben vasgyárat létesítettek, mely a XIX. században szerkovács-, szeg- és öntőműhellyel bővült, s ugyanekkor vált híressé a település a savanyúvízforrásairól, valamint a gyógyfürdőjéről. Keskeny nyomtávú erdei vasútvonalat is építettek a folyóvölgyben Nagybocskóig, mely fontos szerepet játszott az erdőgazdálkodásban, illetve a vasgyár nyersanyagellátásában, mára viszont már a nyomai sem láthatók. A szovjet korszakban 1964-től a vasgyár szerelvénygyárként üzemelt tovább, s a fafeldolgozó ipar is fejlődött, ám mára bezártak az üzemek. Az ukrán többség mellett magyar szórványközösség is él a faluban, melynek helyzetéről Ájben Istvánnal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) helyi alapszervezetének elnökével beszélgettem el.

– Hány lakosa van jelenleg Gyertyánligetnek, és ebből hányan magyarok?

– Kétezren lakják a falut, köztük 300 magyar.

– A háború kitörésekor kb. hány magyar és hány ukrán távozott külföldre háborús menekültként?

– A magyarok közül mintegy negyvenen menekültek el, majd a háborús évek folyamán még kb. ötvenen. A szláv lakosság köréből pedig mintegy kétszázan távoztak.

– Vannak még színmagyar családok?

– Igen, van még tíz család.

– A vegyes családokban inkább a magyar vagy inkább az ukrán nyelv dominál?

– Sajnos az ukrán.

– A magyar szülő magyarul szól-e a gyermekeihez, és ha van a családban magyar nagyszülő, ő a nyelvünkön kommunikál-e az unokáival?

– A nagyszülők magyarul érintkeznek a gyerekekkel, de a szülők két nyelven.

– A vegyes családokban nevelkedő gyerekek milyen fokú magyar nyelvtudással rendelkeznek?

– Az az igazság, hogy sok helyütt nem beszélik a nyelvünket, de érteni még értik. Ahol viszont magyar nagyszülő is van a családban, ott a gyerekek nemcsak értik, hanem beszélik is a nyelvünket.

– Részt vettek-e korábban vagy esetleg újabban is magyarországi táborozásokon magyar és félig magyar gyertyánligeti gyerekek, ahol az utóbbiakra „ráragadhatott” a jobb magyar nyelvtudás?

– Igen, voltak az Erzsébet-táborokban, meg a Balatonra is visszük őket, és látszik is az eredménye.

– Működik még a gyertyánligeti két tannyelvű óvoda, és ha igen, hány magyar gyerek jár oda?

– Igen, működik, huszonöt gyerekkel, köztük két magyarral.

– Hány tagja van a KMKSZ-alapszervezetnek, és miként fogja össze a helyi magyarságot?

– Alapszervezetünk 110 főből áll. A helyi Magyar Házban tartjuk meg a rendezvényeinket. Megszervezzük a március 15-i és az anyák napi ünnepséget, lebonyolítjuk a farsangi bált, megünnepeljük a magyar kultúra napját, megemlékezünk az 1944-ben elhurcolt helybeli magyarokról. Ezek mellett pedig több egyházi ünnepségen is részt veszünk, karácsonykor előadjuk a Heródes-veréses betlehemes játékot, és a templombúcsún is megjelenünk.

– Mennyire tudják bevonni a fiatalságot a rendezvényeik megszervezésébe?

– Sajnos a fiatalok nem nagyon akarnak bekapcsolódni a rendezvényeinkbe, az idősebbek vesznek részt az ünnepségeinken, a megemlékezéseinken. De jóformán már nincs is fiatalság a faluban, mindenki elmegy innen. Helyben csak a Nagybocskói Erdészetnél lehet munkát találni, de ott is csak mintegy száz helybeli dolgozik, munkalehetőség híján pedig szinte mindenki külföldre, Csehországba, Szlovákiába ment vendégmunkásnak, és gyárakban, illetve építkezéseken helyezkedtek el.

– Említette az egyházat. Van római katolikus templomuk? Honnan jár ki önökhöz a plébános, hányan vesznek részt a miséken, és milyen nyelven tartják meg azokat?

– Van templomunk, az atya pedig Aknaszlatináról utazik ki hozzánk. Hatvanan veszünk részt a vasárnapi miséken, melyeket két nyelven tartanak meg.

– Miért két nyelven?

– Mert a gyermekek közül sokan nem értenék, ha csak magyarul beszélne az atya.

– Milyen tervei vannak a KMKSZ-alapszervezetnek a jövőre nézve?

– Ha vége lesz a háborúnak, akkor az alapszervezet egy gombafesztivált szeretne lebonyolítani.

Milyen jövő várhat a gyertyánligeti magyar szórványra? Hosszú távon csak az biztosíthatja a fennmaradását, ha a vegyes házasságok magyar házasfelei többet érintkeznek a gyermekeikkel a nyelvünkön, hogy minél jobban beszéljék is azt. Az egész faluhoz hasonlóan pedig csak akkor maradhat fenn, ha munkalehetőségek lesznek helyben vagy legalább a közeli Nagybocskón, megtartva a fiatalságot, amihez viszont békére és nagyon jelentős gazdasági fejlődésre lenne szükség.

Lajos Mihály