A kettős adóztatásról

„Mi az a kettős adózás, és kire vonatkozik?”

– Az Adótörvénykönyv (Податковий кодекс України – a továbbiakban: Atk.) 162. cikkelyének 162.1.1. pontja kimondja, hogy adófizetőnek minősül többek között az a belföldi magánszemély, rezidens, aki mind ukrajnai, mind külföldi jövedelemre szert tesz. Mindjárt tisztázzuk, hogy a rezidens olyan természetes vagy jogi személy, akit állandó lakóhelye vagy tevékenysége egy adott országhoz köt. A rezidens státusz nem azonos az állampolgársággal, és általában a lakóhely vagy a magánszemély létfontosságú érdekeinek központja alapján határozzák meg, figyelembe véve jogi személyek tevékenységét és létrehozását is. Ha a személy állandó lakóhelyét és létfontosságú érdekeinek központját lehetetlen meghatározni, rezidensnek minősül, aki az adóévben legalább 183 napot Ukrajnában tartózkodik.

Ami a külföldi jövedelem forrásait illeti, az Atk. a külföldi forrásokat Ukrajnán kívüli forrásokból származó jövedelemként (nyereségként) határozza meg (lásd az Atk. 163.1.3-as pontját!).

A magánszemély külföldi jövedelmére kivetett adó 18%. Ne feledkezzünk meg azonban a katonai illetékről sem, amely 2024. december 1-jéig 1,5% volt, 2024. december 1-jétől pedig 5%. Így a külföldről származó jövedelem után 19,5%-ot kellett fizetni (2024. december 1-jéig), 2024. december 1-jétől pedig az adók összege a külföldi jövedelem 23%-ára emelkedett.

Ettől eltérő adókulcsok is léteznek. Például – a teljesség igénye nélkül – a részvényekből és/vagy befektetési jegyekből származó osztalék formájában szerzett jövedelmet 9% + katonai illeték (5%) mértékű adó terheli. A nyereség vagy egy részének felosztásával kapcsolatos készpénzes vagy nem készpénzes juttatásokat, amelyek forrása jogi személyiséggel nem rendelkező, okirat alapján létrehozott vagy külföldi állam (terület) jogszabályai szerint jogi személy létrehozása nélkül bejegyzett szervezet (partnerség, vagyonkezelői alap stb.), szintén 9%-os személyi jövedelemadó-kulccsal adóztatják.

Ugyanakkor az olyan külföldi jövedelmek, mint a szociális vagy humanitárius segély (pénz vagy áru), amelyekre menekültstátuszban vagy ideiglenes védelemben részesülő ukrajnai lakosok tesznek szert külföldön, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi megállapodásokban meghatározott egyéb külföldi jövedelmek nem adókötelesek.

Ami mármost a kettős adóztatást vagy adózást (az adózó szempontjából) illeti. Képzeljük el, hogy a magánszemély külföldön bizonyos jövedelemre tesz szert, például fizetést kap. A helyi munkáltatónak e jövedelem után adót kell fizetnie az adott ország költségvetésébe. De ha a magánszemély Ukrajnában él, ez a fizetés külföldi jövedelemnek minősül az Atk. értelmében. Alkalmazandó erre a külföldön már megadóztatott jövedelemre a 18%-os személyi jövedelemadó-kulcs, valamint az 5%-os (2024. 12. 01-től) katonai illeték? Általában igen, és ezt nevezik kettős adóztatásnak.

Mivel még az egyébként bevételekben nem különösebben válogatós államok is érzik, hogy ez az eljárás enyhén szólva méltánytalan az adófizetővel szemben, rendszerint kétoldalú megállapodásokat kötnek más államokkal a kettős adóztatás elkerüléséről.

Ezek a megállapodások előírják, hogy a külföldön megfizetett személyi jövedelemadó összege a másik államban – esetünkben Ukrajnában – beleszámít a jövedelemadóba (azaz az Ukrajnában fizetendő adó összege csökkenthető a külföldön már befizetett adók összegével). A katonai illetéket ugyanakkor minden esetben teljes egészében be kell fizetni.

Fontos megjegyezni, hogy még ha egy másik országban az ukrán Atk.-ban meghatározottnál magasabb adókulcs szerint is fizetett adót a személy, Ukrajnában ezt az adót egyszerűen jóváírják neki, azaz nem jár adó-visszatérítés utána. Viszont amennyiben a befizetett adó kevesebb volt, mint az ukrajnai 18%, a magánszemélynek sem kell kiegészítenie a külföldön befizetett összeget Ukrajnában.

Felhívnám a figyelmet, hogy minden ilyen kétoldalú nemzetközi megállapodás különböző jövedelemtípusokat vehet figyelembe. Ha egy bizonyos jövedelemtípus nem szerepel egy adott, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben, akkor azt Ukrajnában megadóztatják, függetlenül attól, hogy külföldön fizettek-e már adót utána (ilyen jövedelem lehet például a kriptovaluta eladásából származó nyereség). Vagyis mielőtt külföldön profitra/jövedelemre tennénk szert, érdemes tanulmányozni az Ukrajna és a jövedelem származási országa közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit.

Az a személy viszont, aki az ukrán állampolgárság mellett egy másik ország állampolgárságával is rendelkezik, és az adóhivatal tudomást szerez erről, elveszíti az ukrán adófizetés alóli mentesülés lehetőségét.

Felhívnám a figyelmet, hogy a külföldi jövedelem összegét bele kell számítani az Ukrajnában éves adóbevallás benyújtására kötelezett adózó teljes éves adóköteles jövedelmébe.

Ne feledjük, hogy az ukrán Állami Adószolgálatnak dokumentumokkal kell igazolni a külföldi adófizetés tényét. Ez egy igazolás a befizetett adó összegéről, valamint az adózás alapjáról/tárgyáról. A külföldi hatóság által kiállított igazolást a külföldön megfizetett adóról a hatályos jogszabályok által meghatározott eljárás szerint kell legalizálni (pl. apostille). Egyes dokumentumok angol nyelven is benyújthatók, de a legtöbb okmányhoz közjegyző által hitelesített ukrán fordítást kell mellékelni.

Az ukrajnai adóbevallást (benne a külföldi jövedelemmel és az azért már megfizetett adóval) a bevallási évet követő év május 1-jéig kell benyújtani (személyesen vagy meghatalmazott útján). Az adót ugyanazon esztendő augusztus 1-jéig kell megfizetni. Akinek nincs ideje beszerezni az ukrajnai adóhatóságnak benyújtandó külföldi igazolódokumentumokat, joga van a bevallás benyújtásának határidejét észszerű keretek között meghosszabbítani, amit jelezni kell az Állami Adószolgálatnál.

hk