Kukoricakörkép betakarítás előtt

„A 2025-ös terméskilátások vegyes képet mutatnak”

Kárpátalja magyarlakta részén az egyik legelterjedtebb szántóföldi növény a kukorica. De vajon az idei, nagyon szeszélyes tavaszi és nyári időjárás milyen hatással van a tengeri érésére, milyen minőségű és mennyiségű kukoricatermésre számíthatunk, amellett a háborús körülmények közepette mennyire rentábilis a tengeri termesztése? Ezekről és a kapcsolódó kérdésekről beszélgetett el lapunk munkatársa Molnár Ildikóval, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány falugazdászával, a Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársával.

– A 2025-ös kukoricaszezon különleges kihívásokat hozott Kárpátalja magyarlakta régióiban – indítja beszélgetésünket Molnár Ildikó. – A háború kitörése óta a gazdák újfajta nehézségekkel küzdenek, miközben a kukorica továbbra is az egyik legfontosabb szántóföldi növény marad a régióban.

– Miként alakult a termőterület nagysága a háború kitörése óta?

– Bár pontos statisztikai adatok hiányában nem tudjuk teljes bizonyossággal megállapítani a kárpátaljai kukorica-termőterület pontos alakulását, a tavaszi munkálatok során megfigyelhető, hogy a gazdák többségében a szántóföldi területeken csak a kukoricát, a búzát és az árpát favorizálják. Összességében elmondható, hogy a kukorica termőterülete csökkent, mert inkább a búzát és az árpát, vagy akár a napraforgót termelik nagyobb területen, mert ezeket a terményeket már a kombájn alól, a mezőről is elviszi a felvásárló, az áruba bocsátás sokkal könnyebb feladat.

– Miként szerzik be a gazdák a vetőmagot a háborús körülmények között?

– A vetőmagbeszerzés terén jelentős változások történtek, valamivel nagyobb a választék, emellett a kukorica-vetőmagot termelő cégek közötti verseny is nőtt a vásárlók irányában. Ez arra is rámutat, hogy jóval kevesebb a termőfelület, mivel ha végignézzük az online platformokat, akció akciót követ a kukorica-vetőmagokra. Kárpátalján, sajnos, nincs jelentős vetőmag-előállító vállalat, ezért minden vetőmag Belső-Ukrajnából vagy a környező EU-s országokból származik. Az elmondható, hogy vetőmagból és a jó vetőmagból nincs hiány, viszont a megfizethetőséggel problémák vannak. Emlékezzünk csak vissza: pár évvel ezelőtt 2‒3 hr/kg áron lehetett értékesíteni a kukoricát, s ebből az árból 4000‒6000 hr/ha vagy akár 10 000 hr/ha vetőmag nehezen finanszírozható. Termelőink pedig tudják, csak jó minőségű vetőmagból várható bőséges termés.

 – Milyen a gépesítettség mértéke, és mennyire korszerű a géppark?

– A gépesítettség terén továbbra is kihívásokkal küzdenek a kárpátaljai gazdák, mivel a gépparkot Belarusz-márkák és más keleti gyártmányú eszközök alkotják, melyek alkatrészellátása csak kerülőutakon vagy jóval magasabb importáron biztosítható. Egy traktor, egy kombájn karbantartása több tízezer hrivnyát is felemészt évente, a megtermelt búzát, kukoricát meg nem lehet tisztes áron eladni. Jó, lehet, hogy idén már korrigálódtak a terményárak, a kukorica esetében pontos becsléseket még nem lehet tenni, de valószínűsíthető, hogy a búza és árpa árához közelítő lesz.

– Történt-e kedvező változás a szárítókapacitás terén?

– A kukoricaszárítók kapacitása továbbra is szűk keresztmetszetű a régióban. A terményeink nedvességtartalma betakarításkor, különösen a kukorica esetében, magasabb, mint ami a biztonságos tároláshoz, további feldolgozáshoz szükséges. A modern szárítótechnológiák elérhetők, a mobil mezőgazdasági terményszárító berendezések alkalmasak a kukorica szárítására, azonban a beruházási költségek továbbra is magasak a helyi viszonyokhoz képest.

– Milyen hatással volt az időjárás a 2025-ös idényre?

– A 2025-ös év időjárása vegyes képet mutat. A tavaszi fagyok és a késlekedő meleg idő miatt az idei kukoricavetés szétcsúszott, ami különösen a korai vetésű állományok esetében okozott problémákat. Többen – kockázatot vállalva – átvetettek, de mint utólag kiderült, ez volt a jó döntés, már látszanak is a szép eredmények. Aki pedig nem vetette át a kukoricát, annak a növényei fagykárt szenvedtek, minden velejárójával együtt: a gazdák foghíjas keléssel, stresszt szenvedett növénnyel, szellős állománnyal és gyomosodással nézhettek szembe. A nyári növényeket rendkívül megviselte a júniusi, július eleji csapadékhiány, ami Kárpátalját is érintette, de elmondható, hogy az utolsó pillanatban jött bőséges csapadék helyrehozta, pótolta a hiányzó nedvességet, s láthatók is a szép kukoricatáblák és a jól táplált növények a földeken.

– Miként alakultak a termelési költségek?

– Ezek jelentős emelkedést mutatnak. A vetés önköltsége a gép nélküli gazdálkodók esetében idén hektáronként 2500‒3000 hrivnyával nőhetett (vetőmag, szántás, tárcsázás, vetés). A növényvédő szerek, a műtrágyák és az üzemanyag árának az emelkedése további nyomást gyakorol a gazdálkodókra, átlagosan 1000‒1500 hr/ha mértékben. A betakarítás költsége is valamivel emelkedni fog, amit a munkaerőhiány, az alkatrész-utánpótlás problematikája és az üzemanyaghiány generál.

Megjegyzendő: van még egy fontos szempont, ami vidékünkre jellemző, s a jószágtartással és a terményvásárlással függ össze. Amikor az előző években a termény ára alacsony volt, többen fogtak bele a jószágtartásba úgy, hogy nem termeltek takarmánynövényeket, mára azonban jelentősen emelkedtek a takarmánynövényárak, ami egyrészt előnyös a termelők számára, másrészt növeli a termelési költségeket azok számára, akik takarmányt vásárolnak. Számítani lehet a jószágtartók állatállományának csökkentésére, illetve a húsáruk árnövekedésére.

– Milyen mennyiségű és minőségű termés várható?

– A 2025-ös terméskilátások vegyes képet mutatnak. A jelenlegi állapotok alapján a jó adottságú termőterületeken várható a jó termés is. A minőség tekintetében fontos figyelembe venni, hogy az állományok sokfélék, több esetben még fejletlenek: a szem még nem érett, tejes. Ha végignézünk a határban, láthatjuk, hogy a kórék még zöldek, nehezen érnek és száradnak, ami eltér az ilyenkor szokásos állapottól. Ez annak tudható be, hogy hideg tavasz miatt a növények lassan fejlődtek, melyet az aszályos nyár első fele tovább rontott. Amennyiben viszont egész szeptemberben napos, száraz idővel szembesülünk (ahogy azt a meteorológusok előrejelzik), akkor jó és megfelelő nedvességű kukorica lesz betakarítható.

– Végezetül érdekel: miként értékesíthetik a gazdák a terményüket, és mennyire lesz gazdaságos számukra az idén a kukoricatermesztés?

– A kukorica értékesítése terén változó a helyzet. A tavalyi kukorica nagybani felvásárlási ára 8‒10 hr/kg, ami jónak mondható, mármint az előző évekhez képest. A korai fajták esetében már szeptember végén meg fog kezdődni a betakarítás, de egy közepes 300‒400 FAO-számú kukorica esetében előreláthatólag a betakarítás ki fog tolódni. Az idei termés még nem értékesíthető, de előreláthatólag a tavalyihoz közel azonos áron kerül majd a piacra.

Lajos Mihály