Téli alma – termesztési körkép

A termés kevés, és magas az ára

Az idei erős tavaszi fagyok nagyon rányomták a maguk bélyegét a kárpátaljai gyümölcstermesztésre. A nyáron, illetve kora ősszel érő gyümölcsféléket óriási fagykárok érték. De mi a helyzet a téli almával? A kérdésről Molnár Ildikóval, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány falugazdászával, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársával beszélgettem el.

– Kárpátaljai viszonylatban a téli alma termesztésének van vállalkozói vonzata. A nyári, illetve a korai őszi fajtákkal főleg a háztáji termesztésben vagy a kis gazdaságokban foglalkoznak. Ennek okai a termesztett fajták tulajdonságaiban, a jövedelmezőségükben, az eltarthatóságukban és a piaci viszonyokban keresendők – indítja beszélgetésünket Molnár Ildikó.

– A háború kitörése óta miként változott meg a téli alma termőterülete, és miként értékesíthetik a termelők a termésüket?

– A termőfelület csökkent. Az almatermelő vállalkozások vagy félbehagyták a termesztést, vagy csökkentett módon, a munkaerőhiánytól sújtottan működnek, és finanszírozási gondokkal küszködnek. A háború első éveiben az almatermés jelentős része az országban maradt, és nehezen, 5–8 hr/kg-os, nyomott áron volt értékesíthető. Aztán a mezőgazdasági termékek exportjával az alma is jócskán kikerült a környező országok piacaira, ami hozott is némi fellendülést az eladási árakat illetően, az elmúlt években 10–20 hr/kg áron lehetett értékesíteni a termést.

– És milyen áron lehet megvásárolni helyben idén a téli almát?

– Ténylegesen csak a vastag pénztárcájú vásárlók engedhetik meg maguknak a beszerzését, mivel a jó minőségű téli alma esetében jelenleg 35–40 hr/kg-ot tesz ki a gyümölcs ára. Ennek fő oka azonban nem a háború miatti termeléscsökkenésben, hanem az időjárásban keresendő. Kárpátalján az alma jelentős része lefagyott. S bár Belső-Ukrajnára nem volt jellemző a fagykár, sőt ott egyes területeken jó termés várható, ami valószínűleg korrigálja a helyi almahiányt, ám a behozott alma árába bele fognak számítódni a szállítási pluszköltségek is.

– Mekkora károkat okoztak a tavaszi fagyok az almatermesztésben? Milyen a termés mennyisége és minősége?

– Az idei év, bizony, Kárpátalján nem kedvezett az alma termesztésének, s a legtöbb gyümölcsféle esetében is hasonló a helyzet. A több alkalommal jelentkező erős tavaszi fagyok megtették hatásukat, s a legtöbb termelőnél közel 80-90 százalékos lett a fagykár. Igaz, egyes termelők, nagyobb vállalkozások fagyvédelmi eljárásokkal többé-kevésbé sikeresen mentették a menthetőt, ám az almatermés még így sem elegendő a helyi piaci igények fedezésére. Ami pedig a minőséget illeti, az aszályos nyár, a viszonylag kevés csapadékos nap akár még kedvezett is volna a minőség javulásának, ám csekély termés maradt a fán. Ugyanakkor elmondható, hogy a nyári időjárás a hajtásnövekedések mérséklésében és a betegségek, kártevők viszonylag kevés számában hozott némi kedvező eredményt.

– Mennyi munkát, költséget kellett idén befektetni a növényvédelembe?

– Összességében elmondható, hogy az idei év a növényvédelem tekintetében nem volt nehéz esztendő. A kártevők viszonylag erősen rajzottak, főleg a levéltetvek, a varasodás is fertőzött, főleg a nyár utolsó heteiben, de a gazdák minimális növényvédelemmel is meg tudták védeni a megmaradt terméseiket. Tehát bár a termés kevés, ám a növényvédelem valamelyest könnyebb volt idén, mint máskor. Megjegyzem, ez igen furcsa dolog, mert általában, ha a termés odavész, az erős hajtásnövekedés, illetve a fák besűrűsödése a betegségek és a kártevők elszaporodását idézi elő, ám az aszályos időszak és a csapadékváltakozások pont jókor, jó időben fogták vissza és segítették elő a fák fejlődését. Sőt, még a gyomok fejlődése és növekedési üteme is mérsékelt volt. Talán ebben az esetben az idei év időjárása hozzájárult a nagyobb anyagi veszteségek elkerüléséhez.

– A háború kitörése óta milyen mértékben növekedtek meg a növényvédő szerek árai, s mennyivel növekedett meg a termelés önköltsége?

– A háború kitörésétől kezdődően évről évre 10–15 százalékos áremelkedésekkel lehet számolni, ehhez pedig még hozzájárul a munkaerő költségének a növekedése, illetve a hiányának a problémája, továbbá a gépek karbantartásának a költsége, az üzemanyagárak növekedése. A termelési költségek a háború előtti időszakhoz képest megduplázódtak. Viszont ez évben is kell permetezni, metszeni, a gépeket karban kell tartani, és a munkásokat ki kell fizetni. Nehéz év lesz ez a gyümölcstermelő ágazatra nézve, hiszen az idei esztendő alapozza meg a következő év termését, s ha kispóroljuk a technológiai elemeket, akkor a következő év termését kockáztatjuk.

Lajos Mihály