A Gogola család 5 generációja címmel nyílt kiállítás a Na’Conxypán Galériában

Ritka alkalom, amikor egy kiállítótérben öt művésznemzedék alkotásai találkoznak. A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága erre vállalkozott, amikor A Gogola család 5 generációja címmel festménykiállítást rendezett a beregszászi Na’Conxypan Galériában, melynek megnyitójára november 13-án került sor. A Gogola név a Vérke-parti városban régóta ismerősen cseng: a család tagjai évtizedek óta alkotnak, tanítanak, és meghatározó szereplői a város kulturális életének. A művészet számukra nem csupán mesterség, hanem örökség, amely apáról fiúra vagy apáról lányra száll tovább. A mostani tárlaton ük- és dédszülők, nagyszülők, szülők és a legfiatalabb alkotó gyermekek képei sorakoznak egymás mellett – bizonyítékaként annak, hogy a Gogola családban a tehetség és az alkotókedv nemzedékeken átívelő kapocs.

A kiállítás megnyitóján Kovács Gyöngyi, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem tanára, beregszászi kézműves köszöntötte a szép számban megjelent érdeklődőket, majd Kulin Ágnes, a Révész Imre Társaság elnöke és a Na’Conxypan Galéria kurátora mutatta be a család tagjait. „A galériánk egyik célja, hogy a helyi művészeknek adjon bemutatkozási lehetőséget. Ha Beregszász festőiről beszélünk, nem mehetünk el a Gogola család mellett. Most először kerül bemutatásra több generáció közösen” – hangsúlyozta.

A kiállítást úgy rendezték el, hogy a galéria hátsó termében kaptak helyet a korábbi generációk, Gogola Ferenc, az ükapa és Gogola Árpád, a dédapa képei. A tárlat középpontjában a nagyapa, István, fia, Zoltán és az ő három lánya, Anna, Mária és Erzsébet alkotásai kaptak hangsúlyt. Gogola István szerényen vallja magát autodidakta művésznek. Stílusa naturalista, amelyet impresszionista jegyekkel egészít ki, míg témái gyakran Beregszász városát ábrázolják. Fia, Gogola Zoltán képein nemcsak a város jellegzetes épületei jelennek meg, hanem a hátsó udvarok, eldugott part menti jelenetek is. Munkáiban a nyugodt, otthoni hangulat, a benőtt kertek és hajladozó kerítések ritmusa is érződik. A fiatalabb generáció, Anna, Mária és Erzsébet vidám és színes munkái a kiállítás előterében kaptak helyet. A lányok ecsetkezelésén édesapjuk hatása is érződik, de képeik önálló karakterűek.

Gogola István a kiállításon hangsúlyozta a család festői hagyományainak folytonosságát és a közös alkotás örömét. Hozzátette, hogy munkájukat a kárpátaljai magyar festőiskola kiemelkedő alkotói, köztük Boksay József, Sütő János és Garanyi József is inspirálták. Az unokák számára az örökség inkább példaként szolgál, megmutatva, hogyan lehet észrevenni a szépet a mindennapokban. Szerinte a család minden tagja saját látásmódját hozza, s a szeretet és elhivatottság teszi igazán értékessé a munkákat.

Gogola Zoltán elmondta, hogy festészete egyszerre tervezett és spontán. A témák többnyire előre megvannak a fejében, de a munkák elkészülési ideje nagyon változó, egy délutántól akár egy hónapig is eltarthat. Inspirációt sok helyről merít: korábbi, édesapja által is említett mesterektől, fényképekből és a természetből. Elárulta: lányai alkotásait még ösztönözni kell, de ha akarják, a fiatal generáció is megtalálja saját útját a művészetben.

A Gogola család öt generációját bemutató kiállítás hosszú előkészületek után valósulhatott meg a Na’Conxypan Galériában. Kulin Ágnes lapunknak elmondta, hogy az ötlet már a galéria első éves programjában felmerült, ám a család tagjai eleinte vonakodtak a közös bemutatkozástól. „Nagyon sokszor nyaggattam őket, és a végén mondtam, hogy itt már nincs más kiút, ebben az évben meg kell szervezni” – mesélte a kurátor, hozzátéve, hogy a kiállítás így „szívből jövő unszolásnak” köszönhetően jött létre.

Kulin Ágnes kiemelte a tárlat különlegességét: a látogatók idő­utazásként ismerhetik meg az apai ág festőművészeinek munkáit az üknagyapától Zoltánig és a három fiatal Gogola lányig. „Ez egy vizuális családfa, ahol a generációs hagyományok és a művészet szeretetének átadása is nyomon követhető” – fogalmazott.

A december 19-ig megtekinthető tárlathoz kapcsolódóan a galéria munkatársai művészetpedagógiai foglalkozásokat is terveznek a Gogola család tagjaival, amelyek során az érdeklődők a családfa témáján keresztül ismerkedhetnek meg a beregszászi festészet hagyományaival és a család jellegzetes stílusú alkotásaival. 

Kun Viktória