Akadémiai líceummá alakul a Rákóczi Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézete

Az intézményben zajló változásokról kérdeztük Soós Katalin igazgatónőt

Változások jellemzik ma a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézetének mindennapjait. A továbbtanulni vágyó kárpátaljai magyar fiatalok körében méltán népszerű oktatási intézményben zajló átalakulásról, az akadémiai líceummá válásról, múltról, jelenről és a jövőbeni tervekről kérdeztük dr. Soós Katalint, a Felsőfokú Szakképzési Intézet igazgatóját.

– Több mint tíz évvel ezelőtt indult a főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete, akkor az érettségi mellett szakirányú képzést biztosítottak a kárpátaljai magyar diákoknak, illetve nem titok, hogy a főiskolára történő bekerülést is megkönnyítette az intézményt.

– 2014-ben indult a Felsőfokú Szakképzési Intézet, akkor öt szakra kezdtük meg a felvételiztetést, hivatalos szóhasználattal akkor még „ifjú szakember”-eket képeztünk óvodapedagógia, szociálpedagógia, alkalmazott matematika, számvitel és adóügy, valamint turizmus szakokon. Valóban, az iskola gyors népszerűvé válásának egyik oka – azon felül, hogy kilencedik osztály után 3,5–4 év alatt érettségit és szakmát is szereztek a diákok – az volt, hogy diákjaink ezzel a végzettséggel az Ukrajnában 2008-ban bevezetett Külső Független Tesztelés (ZNO) nélkül bekerülhettek az ukrajnai felsőoktatásba.

Menet közben az oktatási törvény és más jogszabályok módosulásával változott a meghirdetett szakok neve. Például 2019 óta nem szociálpedagógia, hanem szociális munka szak van, majd 2021-től a turizmus szak turizmus és rekreáció lett. A 2020/2021-es tanévtől kezdve a felsőfokú szakképzés már nem része a felsőoktatásnak. Ukrajna A szakmai előképzésről szóló törvénye alapján a szakoktatásnak ezt a szintjét felsőoktatás előtti szakirányú képzésnek (фахова передвища освіта) nevezték el, a diákjainkat ekkortól már emelt szintű szakképzési (фаховий молодший бакалавр) szintre vettük fel ugyancsak óvodapedagógia, szociális munka, alkalmazott matematika, számvitel és adóügy, valamint turizmus szakokra. Ez a képzés a felsőoktatás és a hagyományos szakképzés közötti szint, amelyhez hasonló nincs sehol Európában.

– A törvényi szabályozás folyamatos változása ellenére jó eredményeket tudott felmutatni az intézmény. A végzősök többsége továbbtanult.

– Nagyon sok tehetséges diákunk volt, valóban sokan mentek tőlünk a felsőoktatásba. Átlagosan a végzőseink hatvan százaléka a beregszászi főiskolán tanult tovább. Akadtak, akik a szakmájukban helyezkedtek el, illetve minden évben többen külföldön tanultak tovább, és olyanok is akadtak, akik más ukrajnai felsőoktatási intézményekbe nyertek felvételt.

– Milyen volt az elmúlt év az intézet életében?

– Változásokkal tele év volt számunkra 2025. Az év elején szembesültünk azzal, hogy nem felvételiztetünk többé a felsőfokú szakképzésbe, helyette 10–11. osztályba. Az iskolánk úgynevezett akadémiai líceummá alakul át, ahol kifejezetten a felsőoktatásra fogjuk felkészíteni a diákokat. A főiskola fejlesztési koncepciójában a szakképzés átkerül egy másik szintre/intézménybe, az Egán Ede Szakképzési Centrumokba. 2027-től lép érvénybe az a törvény, amely szabályozza a profil alapú középiskolai oktatást és az akadémiai líceumok elindítását, mi mostantól készülünk erre az átmenetre. A szakképzés kimenő jelleggel van az iskolánkban.

– Milyen képzést nyújt majd az akadémiai líceum a felvett tanulók számára?

– Az egy hároméves képzés lesz, ugyanis Ukrajna akkorra átáll a 12 évfolyamos oktatásra, kifejezetten a felsőoktatásra fogjuk készíteni a gyerekeket. Aki szakmát akar tanulni, annak a szakképző líceumokban lesz erre lehetősége. Ennek megfelelően már az idén is 10. osztályba hirdettünk felvételit, kompetenciafelmérés után kerültek be hozzánk a diákok. Három osztályba ötven tanulót vettünk fel, az első negyedévet felzárkóztatásra szántuk, majd a negyedév végén írtak egy kompetenciafelmérést, végül a szüleikkel együtt megírták a kérvényeiket, hogy melyek azok a tantárgyak, amelyeket elmélyültebben, magasabb óraszámban szeretnének tanulni, milyen egyetemi felvételire szeretnének készülni. Tehát ez egy kísérleti jellegű év. Most a második negyedévre hét tantárgyat hirdettünk meg, amelyek közül a gyerekek matematikát, informatikát, biológiát, angol és világirodalmat, magyar nyelvet és irodalmat választhattak emelt óraszámban. A diákok az általuk kiválasztott tantárgyakat tanulják emelt óraszámba, illetve készítjük őket az NMT-re (Nemzeti Multidiszciplináris Teszt), hogy sikeresen le tudják majd tenni az érettségit.

– A beregszászi főiskola októberi egyetemmé válása jelent változást a szakképzési intézet életében?

– Azzal, hogy októbertől az egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézete vagyunk, a mi nevünk is megváltozott, úgy gondolom, mi is szintet léptünk. Az elmúlt évben 118 diákunk került be a beregszászi egyetemre, ezzel mi adtuk a kárpátaljai iskolák közül a legtöbb diákot az egyetemnek. Azokon a szakokon, amelyek nincsenek Beregszászban, javarészt Magyarországon tanulnak tovább a végzőseink, ilyenek például az orvosi vagy műszaki képzések. Rajtuk kívül évente két-három diákunk az ungvári egyetemen folytatja tanulmányait.

– A jelenlegi helyzet és a folyamatos változások ellenére jelentkezik elegendő számú diák a Felsőfokú Szakképzési Intézetbe?

– Tavalyelőtt szakképzésre még 60 diákot vettünk fel, tavaly szeptembertől, a tizedik osztályba már tízzel kevesebbet, 50 diákot. Ez az egyre csökkenő létszámú generációkat figyelembe véve még mindig jónak mondható. Összesen 278 tanulónk van. Pedagógusok tekintetében nagyon jól állunk, tíz év alatt sikerült egy kivételesen jó kollektívát összekovácsolnunk. Jól képzett, lelkes, nagyon jó szakembereink vannak.

– Ősszel akkreditálták az intézményt, tehát államilag elismert diplomát tudnak adni a végzős diákoknak?

– Valóban, két szakon, szociális munka, valamint számvitel és adóügy szakon megtörtént a teljes körű ellenőrzés, átvizsgálás. Azon kívül, hogy a honlapunkat és minden létező dokumentációnkat átvizsgáltak a minisztériumból jött bizottság tagjai, beszéltek a diákokkal, megnézték, hogyan zajlik az oktatás, az anyagi, technikai bázisunkat ellenőrizték, és úgy találták, hogy minden rendben van. Most idén vár ránk még a többi három szak akkreditációja. Nem adjuk fel, mindent megteszünk azért, hogy a végzőseink megkapják a megérdemelt oklevelüket.

– Mit tudnak ajánlani a fiataloknak, miért érdemes a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézetét választani?

– Az iskolánkban jó, támogató környezet van, mindenkinek tudunk ösztöndíjat és kollégiumot biztosítani. Aki közelebb lakik, annak a beutaztatását is megszerveztük az elmúlt évben. Minden diákunk kapott egy tabletet, amelyre letöltheti az elektronikus tankönyveket, nem kell cipekednie. A tabletet az órán is tudja használni prezentáció vagy tankönyv helyett. Rendkívül jól felszerelt tornatermünk és szabadtéri sportpályáink vannak, van étkezde az iskolánkban, van meleg ebéd, és pizzát is sütnek. Nálunk minden adott, ami megkönnyítheti a tanulóink életét. Nagyon jó hangulatú, fiatalos tanári csapatunk van, akik fel tudják karolni a tehetségeket, ezt bizonyítja, hogy minden évben dobogón végeznek a tantárgyi és egyéb vetélkedőn a diákjaink. Nagyon büszkék vagyunk rájuk. Ha egy tehetséges gyerek bekerül hozzánk, azt a tanáraink igyekeznek felfedezni, fejleszteni és tovább segíteni.

Már most januárban megkezdjük a felvételizőket toborzó kampányunkat, és bízunk abban, hogy jövőre is lesznek diákjaink. Nagyon szép épületben vagyunk a város szélén, nyugodt környezetben, és mi minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy minden diákunk letegye az NMT-t, hogy minden diákunk továbbtanulhasson ott, ahol és amilyen képzésben szeretne. Ez diákjaink kilencven százalékának sikerült eddig. Aki hagyja magát, azt mi megtanítjuk. Nagyon jók a statisztikáink. A felvételi kapcsán szeretném még elmondani, hogy szeptembertől a 11. osztályba is tudunk majd felvenni diákot. Aki tavaly lemaradt és időközben úgy döntött, hogy nálunk szeretne tanulni, őt is fel tudjuk venni 11. osztályba. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Badó Zsolt