Lehet-e gyám a katona?

„Az apa súlyos pszichés problémákkal küzd, eljött az ideje, hogy cselekvőképtelenné nyilvánítsák a bíróság előtt. A gond az, hogy a fia a hadseregben szolgál. Mi az eljárás ilyenkor a gondnok kinevezésekor?”

– A kérdés több szempontból is bonyolult. Például a Legfelsőbb Bíróság két határozata (Постановa ВС у складі колегії суддів Другої судової палати Касаційного цивільного суду від 27 лютого 2025 року у справі № 344/2344/24 és Постанова Верховного Суду у складі колегії суддів Другої судової палати Касаційного цивільного суду від 24 грудня 2024 року у справі № 716/662/24) is kimondja, hogy csak akkor élhet valaki a joggal, hogy a cselekvőképtelen személy gondnokává váljék, ha leszerelik a hadseregből.

Ugyanakkor egy másik határozat (Постановa Верховного Суду у складі колегії суддів Третьої судової палати Касаційного цивільного суду від 27 листопада 2024 року у справі № 341/1526/23) megállapítja, hogy önmagában a katonai szolgálat ténye nem szolgálhat alapul ahhoz, hogy a bíró elutasítsa egy adott személy kinevezését gondnokká.

De haladjunk sorban! Mindenekelőtt emlékeztetnék, hogy a Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban: Ptk.) 39. cikkelyének 1. pontja szerint a bíróság cselekvőképtelenné nyilváníthatja a személyt, ha az krónikus, tartós mentális zavar következtében nem képes tudatosítani tettei jelentőségét és (vagy) irányítani azokat. A cselekvőképtelenné nyilvánítás eljárását a Polgári perrendtartási törvénykönyv (Цивільний процесуальний кодекс України – a továbbiakban: Pptk.) határozza meg.

A Ptk. 40. cikkelyének 1. pontja szerint a személy attól a pillanattól minősül cselekvőképtelennek, hogy az erről született bírósági határozat jogerőre emelkedik. Ilyenkor a cselekvőképtelen személyt gondnokság alá helyezik (lásd a Ptk. 41. cikkelyét!).

A Ptk. 55. cikkelye értelmében a gyámságot és gondnokságot a kiskorúak, fiatalkorúak, valamint az egészségi állapotuk miatt jogaikat gyakorolni és kötelességeiket teljesíteni önállóan képtelen felnőttek személyes nem vagyoni és vagyoni jogainak, érdekeinek biztosítása érdekében rendelik el.

A Ptk. 60. cikkelyének 1. pontjából és a Pptk. 300. cikkelyének 1. pontjából arra a következtetésre juthatunk, hogy egy adott személynek a cselekvőképtelen személy gondnokává történő bíróság általi kinevezésének kötelező feltétele a gyámhatóság előterjesztése, amelyben éppen az adott személy gondnokká történő kinevezését tartja célszerűnek.

A cselekvőképtelen személy gondnokának kinevezése a gyámhatóság előterjesztése alapján történik, amelynek meg kell felelnie a törvény által támasztott követelményeknek, ami a megalapozottságát és tartalmát illeti, s amelyet a Pptk. által támasztott követelményeknek megfelelő eljárási formában kell benyújtani. Az előterjesztés benyújtásakor a gyámhatóságnak a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie annak a személynek az érdekeit, akit gondnokság alá helyeznek.

A Ptk. 63. cikkelyének 2–5. pontjai kimondják, hogy gyám vagy gondnok csak teljes cselekvőképességének birtokában lévő természetes személy lehet. A természetes személyt csak írásbeli kérelmére lehet gondnokká kinevezni. A gondnokot elsősorban a gondnokság alá helyezett személlyel családi vagy rokoni kapcsolatban állók közül kell kinevezni, figyelembe véve személyes kapcsolatukat és a kinevezendő személy lehetőségét a gondnoki kötelezettségek teljesítésére. Természetes személynek egy vagy több gondnokot is kinevezhetnek.

Az ukrajnai jogszabályok ugyanakkor nem tartalmaznak semmilyen speciális eljárást vagy utasítást a gondnokság alá helyezésre hadiállapot idején, amint nem írnak elő semmilyen direkt tilalmat vagy korlátozást sem arra vonatkozóan, hogy katonát cselekvőképtelen személy gondnokává nevezzenek ki.

Ezzel szemben az érvényes jogszabályok értelmében alapja lehet a katonai szolgálat alóli felmentésnek hadiállapot idején „a bíróság által cselekvőképtelennek nyilvánított személy feletti gondnokság biztosításának szükségessége”, feltéve, hogy mások nem látják el a gondnokságot az adott személy felett (lásd: Закон України «Про військовий обов’язок і військову службу», 26. cikkely, 12. pont, 3. alpont!)

Ami tehát a katonai szolgálatot teljesítő személy gondnokká történő kinevezését illeti, lényegében minden azon fog múlni, hogy vannak-e más közeli hozzátartozók, akik gondoskodhatnak a katona/fiú apjáról (akik a gondnokai lehetnek), s hogy a gyámhatóság is célszerűnek látja-e a fiúnak az apa gondnokává történő kinevezését. Természetesen azon a bírón is sok múlhat, aki az esetet elbírálja.

Számítani kell arra is, hogy a gondnokká nyilvánítás gyakorlati problémákba ütközhet. Például kap-e eltávozást a fiú a katonai alakulattól, amelyben szolgálatot teljesít, hogy benyújthassa a szükséges okmányokat a gyámhatóságnak, részt vehessen a bírósági üléseken.

Ahhoz, hogy a bíróság a potenciális gondnok javára döntsön az ügyben, a fiúnak célszerű személyesen felkeresnie a gyámhatóságot, amelynek a gondnok személyére javaslatot kell tennie, s megjelenni legalább egy bírósági ülésen. A papírmunka döntő részét az ügyvéd és a hozzátartozók is elvégezhetik, de az ilyen ügyekben a leendő gondnok személyes részvétele szinte kötelező.

hk