Telt ház fogadta a Magyar menyegzőt Dercenben

Március 4-én került sor a Magyar menyegző c. film vetítésére a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), valamint a Vándormozi közös programjaként Dercenben, a Tábita Szeretetközpontban.

A 2026-ban megjelent filmet a kárpátaljai premier óta több városban és községben is megtekinthette már a nagyközönség vidékünkön. Az 1970-es években játszódó történet Békési Miksa forgatókönyve alapján készült, s egy szerelmi történet köré építve a határon túli, erdélyi magyar hagyományokat, a vidék szépségét mutatja be. A Kalotaszegen, Magyarvistán, Válaszúton és Mérán forgatott film központi eleme a néptánc, azon belül is az erdélyi tájegységek táncai. A néptánc világán túl fontos szerepet kap a filmben az esküvő népi hagyománya és a kultúra szeretete.

A film zenei vezetője, aki maga is megjelenik a képkockák között, a kárpátaljai származású, Liszt Ferenc-díjas népzenész, hegedűművész, Pál István „Szalonna”.

A derceni telt házas vetítés előtt Iván Éva, a KMKSZ Derceni Alapszervezetének elnöke köszöntötte a résztvevőket, aki beszédében aláhúzta: „Azt hiszem, mindannyiunk nevében mondhatom, hogy kiéheztünk arra, hogy így együtt legyünk és lássunk valami szépet, valami felemelőt.” A felszólalást követően Pál István „Szalonna” videóüzenetben szólt a nézőközönséghez. A másfél órás film megtekintését követően Iván Éva zárszavával ért véget az alkalom: „Úgy gondolom, ez a film is megerősített bennünket abban, hogy addig vagyunk magyarok, míg magyarul gondolkodunk, magyarul imádkozunk és magyarul őrizzük hagyományainkat. Remélem, mindenki ezzel az élménnyel megy haza.”

Iván Éva hetilapunknak adott nyilatkozatában elmondta, miért volt lélekemelő ez az alkalom a derceni közösség számára: „Hosszú idő után végre egy olyan közösségi alkalom volt ez, amelyre már régóta vágytunk – szinte kiéheztünk arra, hogy együtt lehessünk. A nehéz kárpátaljai körülmények között mindenki érzi, mennyire szükség van arra a lelki táplálékra, amit ez a film adott nekünk. Hagyományaink, valamint a derceni Gyöngyösbokréta Néptáncegyüttes – amelynek mi is tagjai voltunk egykor, és amely most újra visszatért hozzánk – segítenek megőrizni a magyar kultúrát, a hagyományainkat, és összetartják a közösséget. Ez a mai világban egyáltalán nem könnyű feladat, de Istennek hála, most sikerült. Láttam, milyen sokan voltak itt, és úgy gondolom, mindenki átélte és megérezte, hogy ez az, ami igazán összetart bennünket.”

Lőrinc Ingrid