Felmérés: Nem létező pártok versengése?

Változásokat tapasztalnak a szociológusok a lakosság politikai preferenciáiban: népszerűség tekintetében már hárman is megelőzik a kormánypártot – derül ki a SOCIS szociológiai cég március 12. és 18. között végzett felméréséből, amelyet az RBK–Ukrajina ismertetett március 26-án.

Ezek szerint a válaszadók 9,4%-a kész lenne egy olyan politikai erőre szavazni, amelyet Vitalij Kim (a Mikolajiv Megyei Katonai Közigazgatás vezetője), Ihor Terehov (Harkiv polgármestere), Danilo Hetmancev (a Legfelső Tanács Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai Bizottságának elnöke), továbbá Olekszandr Vilkul (a Krivij Rih-i Védelmi Tanács vezetője) neve fémjelez, de amelynek megalakulása egyelőre csak egyike a számos lehetőségnek abban az esetben, ha véget ér a háború, és meg lehet tartani a parlamenti választásokat.

Viszonyítási alapként a cikk jelzi, hogy az aktuális hatalompárt támogatottsága e felmérés értelmében 7,9%. Vagyis „ez a politikai erő máris a választókért folytatott küzdelem egyik kulcsszereplőjévé válik”.

A szociológusok szerint a szóban forgó, „menedzserekként” is emlegetett politikai szereplők magas támogatottsága egybeesik azzal, hogy nőtt azoknak a választóknak az aránya, akik a gyakorlatias vezetői döntésekre és a politikának menedzsment szemléletű megközelítésére orientálódnak. A felmérés készítői és a cikk szerzői arra nem térnek ki, hogy a jelenlegi kormányzat gazdaságpolitikájával szemben miért éppen egy jobbára az aktuális hatalomhoz köthető tisztviselőkből és politikusokból álló újabb párt jelentené az alternatívát a választók szemében.

Érdekes, hogy mindjárt három nem létező politikai erő alkotja a felmérésből kirajzolódó népszerűségi rangsor élmezőnyét. A „menedzserek” ugyanis a választói szimpátiák tekintetében csupán a harmadik helyen állnak: az Ukrán Fegyveres Erők volt főparancsnokának, Valerij Zaluzsnijnak a nevével fémjelzett, egyelőre ugyancsak hipotetikus politikai erő támogatottsága 14,5%, míg egy a Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetőjével az élen elképzelt projekté 10,6%.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy a „régi”, békebeli parlamenti ellenzék pártjainak támogatottsága a „Szolgákénál” is szerényebb: az Európai Szolidaritás Párté 6,2%, míg a Hazáé 1,5%, a Hangé pedig 0,5%.

A felmérés egyben rögzíti a polgárok prioritásainak változását: a háború mellett egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a szociális és gazdasági kérdések.

A válaszadók által megjelölt legsürgetőbb problémák a következők voltak:

• kormányzati korrupció – 49,3%;
• emelkedő élelmiszerárak – 33,4%;
• magas közüzemi díjak – 28,8%;
• alacsony nyugdíjak és szociális juttatások – 28,1%;
• alacsony lakossági jövedelmek – 26%;
• a harcok következményei, ezen belül a tüzérségi és légitámadások, valamint az alapvető szolgáltatásokban tapasztalható zavarok – 25,2%.

(szcs/rbc.ua)