Telt házas előadás a Déryné Program keretében: Gül Baba Beregszászban
Különleges színházi élményben lehetett része mindazoknak, akik április 29-én ellátogattak a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházba, ahol a Déryné Program keretében került sor a Gül Baba című előadásra. Az esemény iránti kiemelkedő érdeklődést jól mutatja, hogy a nézőtér teljesen megtelt, sőt több mint 100 pótszéket is el kellett helyezni, hogy minden érdeklődő helyet kaphasson.
Az előadás előtt Sin Edina, a színház megbízott igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Beszédében hangsúlyozta a Déryné Program jelentőségét, amely lehetőséget teremt arra, hogy magas színvonalú magyar színházi produkciók eljussanak a határon túli közönséghez is. Kiemelte, hogy az ilyen alkalmak nemcsak kulturális élményt nyújtanak, hanem közösségépítő szereppel is bírnak, erősítve a helyi magyarság identitását. Mint mondta: „Elmondhatjuk, hogy a háború immár több mint négy, sőt inkább az ötödik évében is a magyar közönség képes arra, hogy részt vegyen egy három egymást követő napos színházi maratonon. Ezen a héten hétfőn, kedden és szerdán több mint nyolc intézményt látogattunk meg, több mint 20 vendégelőadót fogadtunk, és több mint 1800 nézővel találkoztunk. Ekkora az igény a magyar nyelvű színházi kultúrára és előadó-művészetre. Ez pedig kétoldalú: önök nélkül mindez nem valósulhatna meg.”
Ezt követően Sin József, a KMKSZ alelnöke szólt a közönséghez: „Úgy gondolom, hogy az ilyen előadások segítenek enyhíteni azt a háborús feszültséget, amely sok ember mindennapjait áthatja Ukrajnában. Kárpátalját, Beregszászt ma is a békés együttélés jellemzi: különböző nemzetek és közösségek élnek itt egymás mellett békében, barátságban. A mi feladatunk az, hogy ezt az örökséget megőrizzük, és példát merítsünk Gül Baba történetéből, annak lelki üzenetéből. A rózsáról pedig ne a viszály, hanem a szépség és az élet jusson eszünkbe – a rózsa minden rosszat legyőző ereje. A mai előadás a Déryné Határtalan Programnak köszönhetően valósulhatott meg, és a KMKSZ mindig azon dolgozik, hogy a kárpátaljai magyarság megkapja azt, amire vágyik: magyar szót, magyar dalt és magyar kultúrát.”
A beszédek után került sor a kétfelvonásos darab megtekintésére. A darab cselekménye Budán, a török hódoltság idején játszódik. Gül Baba rózsakertjét magas vasrácsok védelmezik, hiszen a törökök szentként tisztelik a gyönyörű virágokat. Leilát, a rózsák atyjának leányát szintén szigorúan őrzik a hárem falai. A történet középpontjában Gábor diák áll, aki barátjával, Mujkóval együtt beszökik a kertbe, és egy szál rózsát szakít le, hogy azt szerelmének, Leilának ajándékozza. A törvény azonban kegyetlen: még egyetlen szent rózsa leszakítása is halállal büntetendő.
A tragédiát végül Gül Baba embersége akadályozza meg: a leánya iránt érzett szeretet felülkerekedik benne a bosszún és a hagyományok szigorán. Így Leila és Gábor szerelme minden akadály ellenére beteljesülhet.
A történet központi üzenete a szerelem mindent legyőző ereje és az emberi élet felbecsülhetetlen értéke. Egyúttal előremutató gondolatot is hordoz: eljöhet az idő, amikor az emberek között nem képeznek válaszfalat a nemzetiségi és vallási különbségek.
A Gül Baba c. előadás méltán aratott nagy sikert: a közönség vastapssal jutalmazta a művészek teljesítményét. A darab látványvilága, zenéje és a színészi játék egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy az este emlékezetes maradjon minden jelenlévő számára.
Az előadás ismét bebizonyította: a színház él, közösséget teremt és képes maradandó élményt nyújtani – különösen akkor, ha ilyen elhivatott művészek és hálás közönség találkozik.
LI
