„Ez évben is csak mutatóban lesz gyümölcs a fákon”

Keserű helyzetkép fagyok után

Amikor március nagy részében még élveztük az igazi kora tavaszi meleget, nem gondoltuk, hogy a hónap végén és április elején kifejezetten hűvös idő köszönt ránk, a nem igazán meleg április utolján, április 26-án pedig telet idézően hideg, viharos erejű széllel igen hideg légtömegek zúdulnak be vidékünkre, s a hónap vége, valamint május legeleje roppant hűvös, szeles nappalokat, fagyos éjszakákat hoz ránk. Milyen hatása lett a késő tavaszi fagyoknak a gyümölcsösökre? A kérdéskörről Molnár Ildikó falugazdásszal beszélgettem el.

– Kárpátalja magyarlakta területein – Ungban, Beregben, Ugocsában, a Felső-Tisza-vidéken – milyen mértékben jelentkeztek éjjeli, hajnali fagyok a mögöttünk hagyott hűvös időszakban? Mekkora mínuszokat mértek?

– Az egész Kárpát-medencét hatalmas károk érték, nem túlzás, hogy feketébe borult a határ. Ez évben is csak mutatóban lesz gyümölcs a fákon. A késő tavaszi fagyok, igaz, jellemzőek vidékünkre, de az elmúlt tíz év többségében megkímélt minket az időjárás. Ugyanakkor 2024-ben, 2025-ben és ebben az esztendőben hatalmas károkat okoztak az erős lehűlések. Idén áprilisban több alkalommal szenvedtek el -4–-7 Celsius-fokos hőmérsékleteket a gyümölcseink, a zöldségeink. Már ezek a hideg napok végeztek a barackkal, a cseresznyével és egyes szilvafélékkel, de a május elsején jelentkező, helyenként -4–-5 Celsius-fok körüli hőmérsékletek befejezték a pusztítást.

– Mely gyümölcsfélék esetében jelentkeztek a legjelentősebb károk, mekkora és milyen károk estek bennük? Mely gyümölcsfélék esetében jelentkeztek kisebb mértékű károk? A hűvös időnek és a fagyoknak milyen várható hatásuk lesz a különböző gyümölcsfélék termésére, milyen mértékben csökkenthetik a termés minőségét és mennyiségét? S miként aránylik az idei fagykár a tavalyihoz?

– Szinte minden elment. Egyes fajták a korai vagy éppen a késői virágzás okán az áprilisi többnapos hideget még átvészelték, de a legutóbbi, május 1-jén jelentkező fagyot már nem. Mínusz 3 Celsius-fok alatt még a bekötött terméskezdemények is sérülnek. A barackok, a szilvák, a cseresznyék, sőt a meggyfélék is elfagytak, közel 90–100 százalékos a fagykár. Az almák és a körték esetében vannak olyan fajták, melyek ellenállóbbak voltak, főként a virághozatal vagy a késői virágzás okán, de a legtöbb almafajta, köztük a minőségesebb, közkedvelt fajták elfagytak. A szamóca esetében is hatalmas a kár. Míg a hajtatásban viszonylag könnyebben meg lehetett védeni a szamócát, de a szabad földön a termés jelentős károkat szenvedett, a termések torzultak vagy minőségüket veszették. Talán a minden év bajnokai, a ribizlik, a köszméték és más bogyós gyümölcsök vészelték át legkisebb károkkal az idei tavaszt. Az viszont elmondható, hogy a tavalyi évhez képest is kevesebb gyümölcs lesz a piacokon, sőt az árak is emelkedni fognak. S bár a fagykárt szenvedett gyümölcsök lehet, hogy megtartottak némi termést, de azok minősége, illetve ellenállósága sokkal gyengébb. Sokkal költségesebb ezeket a fán tartani, ez pedig növeli az előállítás költségeit. Korai volt az öröm egyes gyümölcsféléknél, már látszanak a problémák a meggy, a cseresznye esetében, ahol már a termés növekedésekor történt a fagy; a termések feketednek, sorvadnak, majd lehullnak. Az alma, a körte esetében pedig a fagykár a fagyos foltokban, a termés deformálódásában, valamint a betegségekre való érzékenységében fog megmutatkozni.

– Miként igyekeztek csökkenteni a fagykárt a termelők?

– Aki tehette, az már felkészült, s megtette, amit csak meg lehetett tenni, hiszen már volt mögöttünk két olyan év, amikor hatalmas fagykárok estek, s biztosan voltak olyan termelők, akik megfogadták, hogy következő évben mindent meg fognak tenni a fagykár ellen. Az idei évben a gyümölcstermesztőknek 9-10 napot volt szükséges éjszakázniuk és fagyvédelmet alkalmazniuk, míg az előző évben hat, az azelőtti esztendőben pedig öt éjszakát voltunk kénytelenek a gyümölcsök megmentésére fordítani.

Az alacsony termetű gyümölcsök, a szamóca, a ribizli, a köszméte, a málna esetében a füstölés viszonylag hatékony fagyvédelmi módszer, ám a magasabb termetű, fás szárú gyümölcsök esetében a füstölés kevés. A fás szárú gyümölcsöknél hőt, illetve légmozgást kell gerjeszteni, ami hatékony is lehet, ám -5 Celsius-fok alatti hőmérsékleteknél csak mérsékelni lehet a fagykárt, elkerülni viszont nem. Az idei év pedig pont ilyen volt. Küszködtek, szenvedtek a gyümölcsök és a termelők is. Egyébként vidékünkön igen kevés termelő tudja ventilátorral vagy akár hőfúvó géppel védeni a gyümölcsöst, a legtöbben füstöléssel és párásító öntözéssel védekeztek. Mindemellett az elmúlt években elterjedtek olyan készítmények, melyek közvetett módon tudják mérsékelni a fagyást és a fagykárt. Ezek táp­anyagokkal, cukrokkal töltik fel a növényt, ennek köszönhetően nő a növényben a só és a cukor koncentrációja, ami gátolja a jégkristályok kialakulásának az esélyét, illetve a mértékét. Ezek a készítmények egyszázalékos oldatban vagy 1 liter/ha dózisban kijuttatva segíteni tudnak, ha pár napos enyhe fagyás várható. Ám az idei tavasz esetében ez nem így volt, ezért ezek a készítmények önmagukban nem tudták a fagykárt mérsékelni, csak besegíthettek a mérséklésbe. S mivel nem olcsók, az árukkal is növelik a termelési költségeket, a termelők terheit. A gyümölcstermesztésen az idei fagyos napok közel 15-20 százalékkal megnövelték a termelés költségeit. Sőt, sajnos van, ahol minden fagyvédelem bevetése ellenére közel minden termés elveszett…

Nagyon rossz helyzetbe kerültek hát a gyümölcstermesztők, s csak remélhetik, remélhetjük, hogy jövő évben nem csapnak le a tavaszi fagyok.

Lajos Mihály