Ki fizet az ajándéklakás tatarozásáért?

„A lakás eredetileg édesanyámé volt. Nemrég ajándékozási szerződéssel, a közjegyző előtt rám íratta a lakást, így most én vagyok a tulajdonosa. A nővérem és a férje máig ebben a lakásban él. Ők most 3500 eurót követelnek tőlem, mert kitatarozták az egyik szobát, és új vízmelegítő bojlert szereltek fel a konyhában. Ugyanakkor a bojler árán kívül semmiről sincs számlájuk. Ennek ellenére a férj rendszeresen küld fenyegető és sértő üzeneteket Viberen, amiért nem akarok fizetni, és állítólag ki akarom lakoltatni őket. Várom a véleményét arról, hogy a lakás jelenlegi tulajdonosaként kell-e fizetnem a nővéreméknek, és hogyan vethetnék véget a fenyegetés­áradatnak?”

– Attól a pillanattól, hogy az ajándékozási szerződést bejegyezték az Ingatlanok Dologi Jogainak Állami Nyilvántartásában (Державний реєстр речових прав на нерухоме майно), ön lett az ingatlan egyedüli és teljes jogú tulajdonosa. A Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України) 317. és 319. cikkelyei értelmében kizárólag önnek van joga eldönteni, hogy ki tartózkodhat a lakásában, ki használhatja azt, ki lakhat benne. Ha mások ténylegesen a lakásban laknak, az önkényes zárcserejogvitát eredményezhet. Tulajdonosként jogosult a lakás kiürítését, amennyiben pedig az önként nem történik meg, bírósági úton érvényesítheti jogait.

A 3500 eurós kártérítési igény az elvégzett javításokért számlák nélkül megalapozatlan, és egyébként sem önt, hanem az édesanyját érinti. Mindez ugyanis még azelőtt történt, hogy az ingatlan az ön tulajdonába került volna. Ráadásul – hacsak az édesanyja nem adta írásbeli hozzájárulását ezekhez a fejlesztésekhez a költségek megtérítésének ígéretével – az ilyen javításokat rendszerint a hozzátartozók lakóhelyük állagának fenntartására, javítására irányuló személyes kezdeményezésének tekintik.

A nővérééknek természetesen a bojler vásárlását igazoló csekk birtokában joguk van kártérítési igényükkel a bírósághoz fordulni. Önmagában nem jogellenes, hogy a követelést euróban határozzák meg, ugyanakkor Ukrajnában a pénzbeli kötelezettségek teljesítésére főszabály szerint hrivnyában kerül sor a fizetés napján érvényes hivatalos MNB-árfolyamon, hacsak a szerződés másként nem rendelkezik.

A fenyegetések a konkrét körülményektől függően felvethetik a Büntető törvénykönyv 189. cikkelyének (zsarolás), 335. cikkelyének vagy más büntetőjogi tényállásnak az alkalmazását. A végleges jogi minősítést minden esetben a nyomozó hatóság állapítja meg. A törvény teljes mértékben az ön oldalán áll ebben az esetben, a bűnüldöző szervek kötelesek reagálni a megfélemlítés és a zsarolás tényeire, amennyiben feljelentést tesz.

Javaslom, készítsen képernyőképeket a fenyegető üzenetekről, méghozzá oly módon, hogy a felvételen jól látsszék a küldő telefonszáma. Ezeknek a felvételeknek a birtokában feljelentést tehet a rendőrség lakóhelye szerint illetékes osztályán. Ami rokonait illeti, az a legjobb, ha egyértelműen tudomásukra hozza, hogy a rendőrséghez fordult a fenyegetések miatt, és megszakít velük minden további kommunikációt.

hk