NATO-csúcs: lehetett volna rosszabb is
A törökországi NATO-csúcsnak meg kellett mutatnia, hogy a Szövetség egységes és magabiztos maradt. Az Ankarában történtek azonban vegyes benyomásokat keltettek a megfigyelőkben. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára ugyanakkor sikeresnek bizonyult a török fővárosban tett látogatás: új támogatási csomag ígéretével tért vissza Ukrajnába – derül ki a BBC News Ukrajina július 9-i összeállításából.
Az idei csúcstalálkozót az Egyesült Államok és a többi NATO-tagország közötti jelentős nézetkülönbségek jegyében tartották. A szervezők mindent megtettek, hogy ne hergeljék az amerikai elnököt, de nem jártak teljes sikerrel. Amint megérkezett, Donald Trump ismét kijelentette, hogy „bosszantja” a szövetségesek reakciója az Iránnal vívott háborúra. Újra szóba hozta a NATO-szövetséges Dánia területének számító Grönlandra vonatkozó igényeit is. Ráadásul időközben újfent kiéleződött a közel-keleti helyzet.
Ilyen előzmények után a NATO-tagországok vezetőiből álló Észak-atlanti Tanács július 8-i ülése meglepően nyugodtan zajlott. Trump nem támasztott követeléseket a szövetségesekkel szemben, és biztosította őket arról, hogy az Egyesült Államok nem fogja elhagyni a Szövetséget. Ennek eredményeként a vezetők olyan hangulatban távoztak a találkozóról, amelyet egyszerűen így lehetne leírni: sokkal rosszabb is lehetett volna.
A csúcstalálkozó – legalábbis hivatalosan – az egység demonstrációjával zárult. A zárónyilatkozat első pontja megerősítette a „kollektív védelem iránti rendíthetetlen elkötelezettséget” a washingtoni szerződés 5. cikkelyével összhangban: az egyik szövetséges elleni támadás támadás mindenki ellen.
Ugyanakkor a dokumentumból az is kitűnik, hogy a Szövetség egyik fő prioritása továbbra is a Fehér Ház támogatásának megtartása. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Európa és Kanada nagyobb felelősséget vállal saját védelméért – pontosan erre törekszik Washington már évek óta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kollégáitól eltérő hangulatban távozhatott a csúcstalálkozóról. Az esemény zárónyilatkozata külön bekezdést szentelt Ukrajnának. Sajtóértesülések szerint egyes szövetségesek azt javasolták, hogy írják le, Ukrajna biztonsága elválaszthatatlanul összefügg Európa biztonságával. Az Egyesült Államok azonban nem támogatta ezt a megfogalmazást. Végül a dokumentumba az került be, hogy Ukrajna „hozzájárul a transzatlanti biztonsághoz”, a NATO-országok pedig megerősítették, hogy egységesek Kijev támogatásában.
A szövetségesek abban is megállapodtak, hogy idén 70 milliárd dollárnyi katonai segélyt nyújtanak Ukrajnának, és legalább ugyanekkora támogatást biztosítanak jövőre. Vagyis Ukrajnának legalább 140 milliárd dollárt kellene kapnia a NATO-országoktól két év alatt.
A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a segélyeknek igazságosan kell eloszlaniuk, a biztonsági támogatás finanszírozásának fő terhét pedig az európai országoknak és Kanadának kell viselni. Ez újabb jelzés arra vonatkozóan, hogy a szövetségesek milyen mértékben igyekeztek figyelembe venni az Egyesült Államok álláspontját.
Zelenszkijnek emellett sikeres volt a személyes találkozója Donald Trumppal. Az amerikai elnök megígérte, hogy engedélyt ad Ukrajnának a Patriot rendszer elfogórakétáinak gyártására. Kijev hónapok óta igyekezett elérni ezt a döntést.
„Elég menő, ugye? Most már nem mondhatják, hogy nem adunk önöknek eleget. Gyártsák ezeket maguk” – mondta Trump.
(hk/bbc.com)
