Vasárnapi üzenet: 2026. július 19.

Engedd növekedni Isten országát!

Van egy kissé gonosz vicces mondás: „Ha egyszer minden rossz kihal, akkor mi, jók végre boldogan élhetünk.” Ez a mondás jól jellemzi egyesek tévedését, akik azt hiszik, hogy a gonosz rajtunk kívül létezik, és gyökerestül kiirtható. Ám jól tudjuk, hogy a gonosz bizonyos mértékig mindannyiunkban jelen van, és senki sem lehet teljesen biztos abban, hogy az soha, semmilyen módon nem tör a felszínre. Ezért a búzáról és a konkolyról szóló példabeszéd okos gazdája nem siet a gyomok kiirtásával az aratás előtt. Miért? Mert ez árthatna a búzának, hiszen nagyon közel nőnek egymáshoz, sőt talán össze is fonódtak a gyökereik; ráadásul fejlődésük kezdetén e növényeket nehéz megkülönböztetni egymástól.

Felmerülhet bennünk az aggodalom is: vajon a gyomok nem fojtják-e el a búza hajtásait, elborítva Isten országának egész mezejét? Jézus biztosít minket: erre nem kerül sor. Eljön a nap, amikor Isten angyalai elválasztják a jót a gonosztól, és a gonosz örökre megsemmisül (Mt. 13, 41). Krisztus saját halálával és feltámadásával már győzelmet aratott a gonosz fölött, és elérkezik az az idő, amikor Isten országa uralni fogja az egész földet.

De hogyan közelíthetjük meg ezt a vágyva vágyott pillanatot? Lényeges, hogy a mai evangéliumban két példabeszédet is hallunk a mennyek országáról. Az elsőben arról van szó, hogy az hasonlít a mustármaghoz, amely apróként indul, de hatalmas fává terebélyesedik (Mt. 13, 31–32). A másodikban arról, hogy a mennyek országa hasonló a kovászhoz, amely több véka lisztet is képes megkeleszteni (Mt. 13, 33). Vagyis Jézus arra tanít, hogy a mennyek országa nem valami statikus és mindig egyforma: kicsiben kezdődik és idővel növekszik.

Ezért ne siess a gonosz kiirtásával magad körül. Kezdd önmagaddal! A keresztség szentségében mindannyiunkba „elvettetik” Isten országának magja. Segítsd ezt a magot növekedni magadban és gyümölcsöt teremni. Hogyan? Úgy, hogy időt szentelsz az imádságra, részt veszel a szent liturgián, rendszeresen gyónsz, segíted a rászorulókat, nem rejtegeted, hanem megvallod a hitedet. Így gondoskodj, hogy a mag elegendő „nedvességet és fényt” kapjon a fejlődéséhez. Ez legyen a te részed Isten országának megteremtésében e világon. Ezért ne csüggedj, amikor esetleg magadban is felfedezed a „konkoly” hajtásait vagy a világban megnyilvánuló, leplezetlen gonoszságot, és ne veszítsd el a reményt! Hidd el, hogy tetteid, amelyekben hűségedet tanúsítod az Úr iránt, együttvéve testvéreid és nővéreid hitből fakadó cselekedeteivel Krisztusban, hatalmas erővé válnak, amely képes legyőzni e világ gonoszságát.

„Uram Jézus, segíts, hogy a jóval győzhessem le a gonoszt! Jöjjön el a Te országod!”

Páter Szulincsák Sándor

huszti plébános, felső-Tisza-vidéki esperes