Az ingatlanadóról

„Az ismerősöm a feleségével vett két lakást, és elhatározták, hogy mindkettőt a feleség nevére íratják. Az egyik lakás (72 m²) Ungváron található, a másik (51 m²) Beregszászban. Az első lakáshoz tartozik még egy 9 m²-es udvari kamra, a másodikkal pedig egy 4 m²-es pincehelyiség jár. Az ungvári lakás esetében a kamra a lakás részeként van feltüntetve, Beregszászban a lakás és a pincehelyiség külön szerepel. Kérdésem a következő: mekkora ingatlanadót kell majd fizetnie a feleségnek a két lakás után, ha rá íratják a lakásokat? Vajon külön számítják ki az adót a lakásokra, vagy összeadják a kettő alapterületét?”

– Az Adótörvénykönyv (Податковий кодекс України) 266. cikkelye értelmében az Állami Adószolgálat egyértelmű algoritmust alkalmaz az ingatlanadó kiszámítására. Magánszemélyek esetében egységes adókedvezményt biztosít a törvény, amelynek mértéke lakásoknál 60 négyzetméter személyenként – függetlenül az adófizető tulajdonában lévő ingatlanok számától. Mivel mindkét lakás a feleség nevére lesz bejegyezve – és feltéve, hogy egyéb ingatlan nem szerepel a nevén –, az adóhatóság előbb egyetlen adóalapban egyesíti az alapterületüket a kedvezmény alkalmazásához. Esetünkben ez így fest: 72 + 51 – 60 = 63. Vagyis 63 m² után kell megfizetni az adót.

Mivel a két lakás ugyanazon természetes személy tulajdonában áll, a 60 m²-es kedvezmény alkalmazásakor azok összesített alapterületét veszik figyelembe. Az adóhatóság ezt követően az egyes ingatlanokra külön-külön állapítja meg az adófizetési kötelezettséget a vonatkozó helyi adómértékek figyelembevételével, és külön adóhatározatot küld az egyes ingatlanokra. Vagyis az ungvári költségvetésnek jut majd a nagyobb hányad, a beregszászinak pedig a kisebb.

Ezen arányos elosztás alapján az adóhatóság két külön adózási határozati értesítést küld majd meg a feleségnek a megfizetendő adó összegéről. Mindkét esetben a helyi adókulcs alapján számítják ki a fizetendő adót, amelyet az ungvári, illetve a beregszászi városi önkormányzat hagyott jóvá. Ennek az adókulcsnak a törvényben rögzített maximális összege nem haladhatja meg a beszámolási év január 1-jén érvényes minimálbér 1,5%-át négyzetméterenként (a 60 négyzetméternyi adókedvezmény levonása után).

Ami a kamrát és a pincét illeti, ezeket a törvény nem lakáscélú ingatlanoknak tekinti, így rájuk a 60 négyzetméteres adókedvezmény elvben nem vonatkozik. Amennyiben tehát önálló objektumokként vannak bejegyezve az Ingatlanok Tárgyi Jogainak Állami Nyilvántartásába, úgy a helyi önkormányzat által a nem lakáscélú ingatlanokra meghatározott adót kell megfizetni minden négyzetméterük után. Ha azonban – ahogyan a kérdésből sejthető – az ungvári kamra beleszámít a lakás alapterületébe (vagyis egyetlen objektumként szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban – nincs külön nyilvántartási számuk), úgy a lakás nem 72, hanem 81 négyzetméteres, s ennek megfelelően vonják le a két lakás összterületéből az adókedvezményt, és számítják ki a lakáscélú ingatlanért fizetendő adó összegét.

Az ingatlanadót az előző naptári évre vonatkozóan állapítják meg és fizetik be. Az adóhatározatokat a beszámolási évet követő esztendő július 1-jéig kell megküldeni az adófizetőnek, és az adót a dokumentumok kézhezvételétől számított 60 napon belül kell megfizetni.

A helyi adókról és illetékekről itt lehet tájékozódni.

hk