Időtálló magyar értékek

Nemzeti Érték Fesztivál Kárpátalján

2015. augusztus 12., 10:36 , 761. szám

Első alkalommal került sor a múlt hétvégén a kárpátaljai magyarság által létrehozott, a mindennapjainkra hatást gyakorló értékeket felvonultató Nemzeti Érték Fesztiválra. A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület (KNE) és a Kárpátaljai Fejlesztési Társaság által életre hívott fesztivál két napja értékeink lehető legközelibb megismertetését és megismerését szolgálta.

A magyar országgyűlés 2012 tavaszán fogadta el A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt, röviden Hungarikumtörvényt, amelynek célja, hogy az összetartozás, a nemzet egységének erősítése érdekében összefogja a magyar kultúra szellemi és anyagi alkotásait, ember alkotta és természet adta értékeit. Ezen értékek összegyűjtésén alapszik a KNE tevékenysége is, amely az e téren végzett munkájáért 2015-ben besorolást nyert a nemzeti jelentőségű intézmények sorába.

A Nemzeti Érték Fesztivál augusztus 7-én ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét a beregszászi református templomban, amely során a történelmi egyházak jelen lévő képviselői nem csupán Isten igéjét és üzenetét hirdették, hanem kereszténységünk és magyarságunk értékeinek fontosságát hangsúlyozták. Molnár János beregszászi római katolikus esperes-plébános arról szólt, hogy mi, magyarok a kereszténység által Isten választott népének tagjai vagyunk, és nem véletlen, hogy magyarnak születtünk, s hogy magyarságunkat kisebbségi létben kell megélnünk. Marosi István nagybégányi görögkatolikus áldozópap prédikációjában hangsúlyozta: az érték lényege az, hogy nem változik úgy és olyan gyorsan, akár a korok és korszellemek, ezért ezek örök dolgok, amelyek erőt és biztonságot nyújtanak számunkra. „Az érték egy örök, végtelen igazság.” Maksai Attila beregszászi református lelkész értékeink elértéktelenedésének sajnálatos tényéről beszélt, s arra biztatta a jelenlévőket, hogy vizsgálják felül, mire alapozzák saját életükben az értékeket.

Az istentiszteletet követően a résztvevők a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Gross Arnold kiállítótermében tekintették meg a Hungarikumok fotópályázat képeit. Molnár Eleonóra, a KNE elnöke megnyitó szavaiban a hagyományok fontosságát hangsúlyozta, amelyeket, mint kiemelte, elsősorban nem megőrizni vagy ápolni, hanem megélni és átörökíteni kell. V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár a kiállítás megnyitóján értékeink kapcsán elmondta, hogy mindaz, ami Kárpátalja és a helyi magyarság számára érték, az az összmagyarságot is gazdagítja, legyen szó kultúráról, alkotói tevékenységről, épített vagy éppen természeti örökségről. Magyarországon több mint 500 települési értéktár jött létre, s valamennyi megyei önkormányzatnak is van saját értéktára, erősítendő a megyei identitást. Ezekkel együtt bővült a hungarikumok listája, és a Külhoni Magyar Értéktárban már 106 határon túli értéket is nyilván tartanak – ebből 6, a kárpátaljai Rákóczi-kultusz, a Jósika-orgona, a beregi szőttes és hímzés, a vereckei emlékmű, a salánki hordó és a kárpátaljai archaikus ima a mi vidékünkön számon tartott érték, amely a KNE javaslatára került be az értéktárba.

A kiállításmegnyitót állófogadás követte, amelynek „anyagát” kedvelt és jellegzetes kárpátaljai étkek és italok alkották.

A délután folyamán szakmai fórumra került sor, amelyen a téma elismert kutatói ismertették az említett értékeket. A konferencia kezdetén Szilágyi Péter, Magyarország Miniszterelnöksége Nemzetpolitikai Államtitkárságának kabinetfőnöke tolmácsolta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára üzenetét: „A nemzeti értékek olyan lelki-szellemi világba emelnek, amelyek megerősítik és megtestesítik, hogy élni jó, szeretni a másikat jó, és dolgozni egymásért érdemes. Azt jelzik számunkra, hogy nemzetünk különleges kincsek birtokában van. Azt mutatják meg, hogy mi magunk hová tartozunk, milyen forrásból újulhatunk meg, mi az örökségünk, melyek a mi útjaink.”

A konferencia keretében az értékek, értékgyűjtés, hun­ga­rikumok és a külhoni értékek kapcsán 8 előadás hangzott el. Pappné Máté Erzsébet, a Hungarikum Főosztály Kommunikációs és Marketing Osztályának osztályvezetője a külhoni nemzetrész értéktárainak a hungarikum-mozgalomban való helye és szerepe kapcsán tartott előadást, Molnár Eleonóra a KNE 2012 és 2015 között zajló értékfeltáró munkáját ismertette, dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke a főiskola bázisát mint nemzeti értéket mutatta be, Hidi László, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány vezetője a nagydobronyi paprikatermesztésről és bolgárkertészetről beszélt. A kurucok és bodnárok földje c. előadásában Kész Barnabás történész a kárpátaljai Rákóczi-kultuszt és annak kárpátaljai emlékhelyeit, továbbá a salánki hordót mutatta be, dr. Kész Margit néprajzkutató a kárpátaljai archaikus ima és a kárpátaljai betlehemes játékok kapcsán tartott előadást, Dudics Katalin a kárpátaljai nyelvváltozatokról, Prófusz Marianna pedig a külhoni értéktár részét képező beregi szőttesről és hímzésről tartott előadást.

A nap utolsó programjaként a KMKSZ támogatásával minden résztvevő megtekinthette a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Zoltán újratemetve c. darabját.

Másnap, augusztus 8-án a beregszászi Amfiteátrum területén folytatódott a fesztivál. A színpadon elsőként gyermek népzenei csoportok mutatkoztak be. Felléptek az „Átal mennék én a Tiszán...” népdaléneklési verseny és a Szól a fülemüle népzenei és néptánc tehetségkutató győztesei. A színpadot aztán felnőtt népzenei együttesek, nevezetesen a Csipkés Együttes, a Sodró Együttes, a viski Bicskások és a Kokas Banda vették át.

A színpadon zajló előadások mellett számos egyéb elfoglaltságot és érdekességet találhattak maguknak az érdeklődők. A helyszínen bemutatta munkáját több kárpátaljai kézműves, többek között hordókészítő, szövőnő, seprűkötő, illetve borász is. A kicsiket az Értékösvény várta: aki kipróbálta mindegyik gyerekeknek szánt programot, a tojásfestést, a hímzés, szövést, bőrmegmunkálást, agyagozást, íjászkodást és részt vett egy népmese-, fegyver- és jurtabemutatót magába foglaló élő történelemórán, az részt vett a különböző játékokért folyó sorsoláson. Üres kézzel senki sem tért haza: egy-egy plüssjátékkal mindegyik, az Értékösvényen részt vett gyermek gazdagabb lett.

A fesztivál a Veszprém-Bakony Táncegyüttes és Szalonna és Bandája koncertjével zárult.

Az első Nemzeti Érték Fesztivál a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.

Espán Margaréta