Egy tiszteletbeli konzul Kárpátalján

Szlovákiában már működik a státustörvény

Ivan Sufrics a Szlovák Köztársaság tiszteletbeli konzuljaként teljesít szolgálatot Ungváron. Noha tavaly megkezdte működését a kárpátaljai megyeszékhelyen a „hivatásos” szlovák diplomáciai kirendeltség, a tiszteletbeli konzul csupán a vízumkiadással s egyéb ügyintézéssel kapcsolatos feladatköröktől mentesült.

– Milyen érzés tiszteletbeli konzulnak lenni a saját hazájában?

– Amikor partnereimmel együtt 1994-ben a szlovák kormánynál felvetettük a diplomáciai kirendeltség létrehozásának gondolatát Kárpátalján, azonnal főkonzulátus nyitására gondoltunk, ám bizonyos objektív és szubjektív okok miatt a szlovák kormány akkor úgy döntött, hogy konzulátus nyíljék Ungváron tiszteletbeli konzullal az élén. A megtiszteltetés, hogy a szlovák kormány rám ruházta ezt a feladatot, igen meghatott. A bizalom jelének tekintem, hogy ukrajnai állampolgárként egy külföldi ország képviseletét láthatom el. Azóta is igyekszem lelkiismeretesen, becsületesen, Szlovákia, illetve Ukrajna érdekeit egyaránt szem előtt tartva végezni a szolgálatot.

– Miként oszlanak meg jelenleg a feladatok a főkonzulátus, illetve a konzulátus között?

– A főkonzulátus 2000. június 28-i megnyitásával egy sor feladattól mentesültünk, ilyenek többek között az ideiglenes és végleges szlovákiai letelepedéshez szükséges okmányok kiállítása, a határon túli szlovákoknak szóló igazolványok kiadása, illetve a státussal kapcsolatos egyéb kérdések. Ám ez nem jelenti azt, hogy munka nélkül maradtunk volna. A főkonzulátus a szlovák külügyminisztériumhoz tartozó autonóm struktúra, és fő feladata a vízumok kiadása az ukrán állampolgárok részére. Én mint tiszteletbeli konzul a Szlovák Köztársaság ukrajnai nagykövetségének alárendeltségébe tartozom, s jelenleg főleg a humán szférába tartozó kérdésekkel foglalkozom. Konzulátusunk szorosan együttműködik a kárpátaljai szlovák kisebbségi szervezetekkel, mindenekelőtt a Matica Slo­venskával.

– Milyennek ítéli meg a szlovák–ukrán viszonyt?

– Elmondhatjuk, hogy az utóbbi időben aktivizálódtak a szlovák–ukrán kapcsolatok. Ezt bizonyítja többek között, hogy az utóbbi években (2000–2001) Szlovákiába látogatott Leonyid Kucsma elnök, illetve Viktor Juscsenko egykori kormányfő is, ez év májusában pedig Josef Migos parlamenti elnökkel az élén először járt Ukrajnában hivatalos szlovák parlamenti küldöttség, amely Kárpátaljára is ellátogatott.

– Hány szlovák él jelenleg Kárpátalján?

– A hivatalos statisztikai adatok szerint jelenleg kb. 7500 szlovák nemzetiségű polgár él Kárpátalján, ám a mi becsléseink szerint lélekszámuk ennél jóval nagyobb. Érdekes, hogy csak a közelmúltban jutott tudomásunkra, miszerint szlovákok élnek Kárpátaljának olyan régióiban is, ahol korábban nem is gondoltuk volna, vagyis a Ra­hói, Técsői, Beregszászi, Nagy­szőlősi járásokban is él elszórtan néhány szlovák család. Számításaink szerint tehát mintegy 18–20 ezer szlovák él ma Kárpátalján.

– Megítélése szerint milyen jelenleg a szlovákság hely­­­zete Kárpátalján?

– Évről évre megfigyelhető a kárpátaljai szlovák nemzeti kisebbség társadalmi életének, önszerveződésének élénkülése. Fejlődésnek indult a szlovák kultúra, az oktatás, formálódik a nemzeti öntudat. Mint ismeretes, az Ungvári Nemzeti Egyetemen működik az ország egyetlen szlovák filológiai tanszéke, s az első végzős évfolyam minden diákja álláshoz jutott. Évente tíz szlovák nemzetiségű kárpátaljai fiatal tanulhat tovább szlovákiai felsőoktatási intézményekben, az ezzel járó költségeket pedig a szlovákiai oktatási minisztérium vállalja magára. Kárpátalján jelenleg két szlo­­vák tannyelvű középiskola működik – Őrdarmán, illetve Ung­váron. Az Ilosvai, Nagy­­­­­bereznai, Perecsini, valamint Ungvári járás nyolc iskolájában folyik a szlovák nyelv fakultatív oktatása.

– Vannak-e már tapasztalataik a szlovákiai státustörvény bevezetésével kapcsolatban?

– Kellemes hír volt számunkra 1997 júliusában a határon túli szlovákok státusáról szóló törvény életbelépése. A jogszabály megalkotását a határon túli testvéreinkről való gondoskodás igénye ösztönözte, az a szándék, hogy Szlo­­­vákiába érkezve szinte egyenrangú polgárnak érezhessék magukat. A törvény jelentős kedvezményeket nyújt a határon túli szlovákoknak. Például a szállodai szobafoglalásnál a szlovák állampolgároknak, s nem a külföldieknek megszabott tarifát kell fizetniük. Ha kéznél van a határon túli szlovák igazolványa, nem kell hosz­­szú órákat eltölteni a munkaügyi hivatalban, azonnal munkába állhatnak bármely szlovákiai vállalatnál. Létezik még számos egyéb ked­­vezmény is, például a felsőfokú tanintézménybe történő felvételizésnél. Örvendetes, hogy Szlovákia a világon elsőként fogadott el ilyen törvényt.

– A státustörvény hatálya alá esők is csak vízummal utazhatnak a Szlovák Köztársaságba?

– Igen, ám ők a vízum árának csupán 25 százalékát fizetik ki.

– Ukrajna hogyan reagált a szlovák státustörvényre?

– Nem hallottunk negatív megnyilatkozásokat ezzel kapcsolatban. Elmondhatjuk tehát, hogy pozitív fogadtatásra talált, és ugyancsak erre utaló jel, hogy Ukrajna is hasonló törvény beiktatását tervezi.

Baráth József