Higiéniai teendők a legelőn tavasszal
Házunk tája
Itt a tavasz, és a jószágtartó gazdáknak nem kerülheti el a figyelmét a legelő karbantartása, mivel a legelő a kérődző és az egypatás állataink egyik legfontosabb takarmányforrása.
Szedjük össze a legeltetést akadályozó tárgyakat, roncsokat, köveket! Boronával és hengerrel egyengessük el a vakondtúrásokat és a göröngyös felhajtóutakat, töltsük fel a gödröket! Kerítsük körül a legelőn lévő nagy gödröket, szakadékokat, hozzuk rendbe a legelőszakaszok határán a kidőlt korlátokat, a pásztortanyát és a delelőfészert, a porozókapukat.
A legelőre vezető úton javítsuk ki a hidakat, nehogy állataink lába a padló nyílásához szoruljon és kitörjön, vagy korlát hiánya miatt az állatot társai lelökjék a hídról. A legelő szélén a kivezetőutakat ajánlatos keresztülárkolni, hogy a fertőző betegségek terjesztésére képes idegen járműveket távol tartsuk.
A legelő kútját minden tavasszal fertőtlenítsük. A kútvödör száját keresztpánttal zárjuk le, nehogy idegenek itathassanak belőle. Erős lánccal rögzítsük! A vályút egy ráfektetett könnyű létrával védhetjük a szennyeződéstől.
A kút és a vályú környékét lehetőleg kaviccsal töltsük fel, nehogy az állatok a pocsolyából igyanak, mert ilyenkor állati élősködőkkel nagymértékben fertőződnek.
A legelőn a pázsitfüvek és a pillangós növények sarjadásának elősegítésére a műtrágyát a kihajtás előtt 6-8 héttel célszerű kiszórni, hogy az állatra mérgező műtrágyaszemcséket az eső a gyepről a kihajtásig lemossa. Ha a legelőt híg trágyával öntözzük, a legeltetés megkezdése előtt 6 héttel mindenképpen be kell fejezni.
Ugyancsak a mérgezések megelőzése végett, az erősen elgazosodott legelőre a trágyázás után 2 héttel szórjunk gyomirtót, hogy a legeltetés megkezdéséig az előírt várakozási idő elteljen.
A kullancsok ellen szervesfoszforészter-oldattal kell bepermetezni a bokrokat, a talajtól 1m magasságig.
A gyepesítéshez szükséges magvakat az egyes legelőrészek állapotához képest vessük el. Arra kell törekedni, hogy a gyep 50-70 %-ban értékes pázsitfűfélékből (pl. perjefélékből) és 14-15 %-ban pillangósokból (főleg herefélékből) álljon. A gyomok megengedhető mértéke 15-30 %.
Irtani kell a szennyező, a kóros szárú, szúrós növényeket, mint pl. a bogáncs, valamint a mérgező gyomokat, mint pl. a beléndek, az őszi kikerics, a farkasalma stb.
Nagy Ferenc, a Mezőgazdasági Tanácsadó Központ munkatársa