Jó évet zárnak a gazdák

Szüreti előzetes

Lassan valamennyi szőlőfajta beérik, nyakunkon a szüret. Ennek kapcsán a Kárpátalja borászok véleményére volt kíváncsi a várható termés mennyiségét, minőségét, illetve az ágazat gazdaságosságát illetően.

A magántermő szőlőfajtákat termesztő beregdédai Kemény Gábor szerint idén kedvezett az időjárás a szőlőtermesztésnek, különösen, ha a gazdák időben elvégezték a növényvédelmi mun­kákat. Mint mond­ja, viszonylag jó, a tavalyihoz hasonló termés várható – mintegy 180 mázsa körüli szőlőre számít az általa művelt háromhektárnyi területről. Ugyanakkor nagy gondot jelent majd az értékesítés, mivel Kemény Gábor a helyi bortermelők többségéhez hasonlóan úgy véli, sem a szőlőnek, sem a bornak nincs felvevőpiaca, s ennél fogva az árak is nagyon nyomottak. A nagybani borfelvásárlók csak 1,5 hriv­nyát adnak a dédai bor literjéért, függetlenül attól, hogy az magán- vagy direkt termő fajtából készült-e; de a borkimérés révén sem igen lehet literjét 1,8 hriv­nyánál drágábban értékesíteni. Ugyanez a helyzet a szőlőfelvásárlással – egyrészt nincs piaca, másrészt pedig az árak olyannyira nyomottak (egy kilogramm bányai iza­bel­lát 60 kopijkáért vásárolnak fel, s kb. ugyanennyit adnak a nemes szőlőfajtákért is), hogy nem érdemes azt eladni, mivel a termelő csak veszteséget termelne magának.

Petneházy István mező­ka­szonyi szőlész és borász úgy véli, az idei termés kiugró minőségű, viszont a mennyiség várhatóan elmarad a tavalyitól (annak 80 százaléka). Egyes fajták bő termést adnak, míg mások a virágzáskori esős időjárás következtében elrúgták a ter­mést. Idén kitűnőre vizsgázott a cserszegi fűszeres, a kék zweigelt. A szőlő­betegségek közül ezen a nyáron a legnagyobb kárt a lisztharmat okozta.

Petneházy István szintén nagy gondnak tartja az értékesítést, ugyanis a magántermő fajtákból előállított borokat sajnos csak a direkt termőkből készült silányabb borokkal egy árszinten lehet értékesíteni (mindkét fajta bor literje mintegy 2 hriv­nyába kerül), ráadásul az árak nem veszik figyelembe az ágazat munkaigényességét sem. Véleménye szerint ebből a helyzetből az egyetlen kivezető út az lehetne, ha a gazdák összefognának és állami támogatással megszerveznék a szőlő közös feldolgozását, a borok palackozását és értékesítését.

Jakab Sándor, a Beregszászi Borvidék Szőlőtermesztők és Borászok Mezőgazdasági Szol­gál­tató Szövetkezetének alelnöke szintén kiemelte az idei szőlőtermés minőségét és magas cukorfokát, nagyságát viszont közepesre becsüli. Mint megjegyezte, a meleg időjárás miatt a szokásosnál várhatóan három héttel hamarabb kerül sor idén a szüretre. Elmondása szerint sok évi sző­lész­ke­dése során idén először tapasztalt egy Kárpátaljára egyáltalán nem jellemző jelenséget: aszúsodásnak indult a riz­ling­­­­­szilváni.

B. J.