Kárpátalján járt Tóth Katalin helyettes államtitkár
Középfokú agrárképzés és más agrárfejlesztéssel kapcsolatos programok
Kárpátaljára látogatott Tóth Katalin, Magyarország Földművelésügyi Minisztériumának nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, aki a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épületében folytatott tárgyalást a „Pro agricultura Carpathica” Jótékonysági Alapítvány kuratóriumának tagjaival. Az alapítvány szakemberei bemutatták az általuk kidolgozott, a kárpátaljai magyar településeken folytatott mezőgazdaság fejlesztését és versenyképessé tételét megcélzó stratégiai tervüket, valamint az ugyancsak általuk kidolgozott Otthon melege Kárpátalján programot, amelynek célja, hogy a falusi háztartások átálljanak a jelentősen megdráguló gázfűtésről alternatív energiaforrásokra, például energianövények termesztésére és felhasználására.
Tóth Katalin tárgyalt a Kárpátalján magyar nyelven folyó mezőgazdasági szakképzés fejlesztésének és bővítésének lehetőségeiről is, mások mellett Brenzovics Lászlóval, a KMKSZ elnökével, parlamenti képviselővel és Orosz Ildikóval, a KMPSZ és a Rákóczi-főiskola elnökével.
Az államtitkár-helyettes asszony a tárgyalások szünetében tudósítónknak elmondta: „Elsősorban azokat a programokat tekintettük át, amelyek a jövőre nézve életképesek lehetnek, és amelyek valóban az itt élők mindennapi életét tudnák segíteni. A most ismertetett programok természetesen elsősorban az agráriumhoz, a vidékfejlesztéshez és esetlegesen a környezetügyhöz köthetőek. Régi az együttműködésünk a „Pro agricultura Carpathica” Jótékonysági Alapítvánnyal, eddig minden évben próbáltunk közösen olyan lépéseket tenni, amelyek az itt élők életén könnyíthetnek. A mai napon áttekintettük azokat a programokat, amelyekben 2015-ben és az azt követő években szeretnénk együttműködni. Ezek lehetnek akár a föld magyar kézben tartására irányuló programok, akár a jövőre vonatkozó új tervek is. Energianövények termesztésére irányuló kezdeményezésről is beszélgettünk. Ezeken kívül az alapprogramjainkat szeretnénk folytatni, amelyek az itt élő vidéki magyar családok mezőgazdasági termelését hivatottak segíteni.
Az ittlétem másik oka, hogy a magyar kormány a 2015-ös évet a külhoni magyar szakképzés évének nyilvánította, ebből a szempontból mind a minisztériumnak, mind az agráriumnak nagyon komoly szerepe van, ez az a terület, amely valóban perspektívát jelenthet a kárpátaljai magyarok többségének, a helyben maradás lehetőségét garantálhatja. Az itt élő magyar közösség boldogulást láthat ebben, reményt, hogy a családját ebből el tudja tartani. Már a korábbi programok tapasztalataiból is tudjuk, hogy az oktatásnak, képzésnek nagyon fontos szerepe van. Számos csereprogramunk van, amelyekkel elsősorban a felsőoktatásban tanulókat céloztuk meg, akik közül sokan ellátogattak Magyarországra mintegy tíznapos program keretében háttérintézményekhez, különböző oktatóbázisokra, termelői bázisokra, egyetemekre. Ezek során rengeteg kapcsolat alakult ki és szakmailag is pallérozódtak a diákok. Ezt mindenkép szeretnénk folytatni. És szeretnénk ezt a gyakorlatot kiterjeszteni a középfokú oktatás szintjére is. A tanulmányok gyártásának az időszaka lejárt. Inkább a gyakorlati megvalósítás, a mintaprogramok, tangazdaságok irányába kellene elmozdulni. Ezeken a területeken meg lehetne valósítani azt, ami Magyarországon már körvonalazódik: a termőföldtől az asztalig. Tehát magát a termelést, az ahhoz szükséges technológiát kellene fejleszteni, meg kell nézni, hogy milyen eszközállomány van, és azt, hogy az előállított termékek feldolgozhatók, eladhatók legyenek” – hangsúlyozta Tóth Katalin.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a Rákóczi-főiskola elnöke a kárpátaljai magyar nyelvű szakképzés kapcsán elmondta: „Az új oktatási koncepció bevezetése után a kilencedik osztály végén letett vizsgák alapján mehetnek tovább tanulni a diákok a szakképzés, vagy az elméleti líceumok felé. Márpedig, ha nincs magyar középfokú szakképzés, akkor nincs hova menniük. Mi kidolgoztuk a kárpátaljai magyar szakképzés stratégiáját, és 2014 december 5-én meghívtuk az érdekelteket. A koncepciónkra csak négy intézmény reagált, a tiszabökényi tankombinát, a Beregszászi Szakképző Líceum, valamint a karácsfalvai és a munkácsi egyházi líceumok.
A lehetőségek összesítése megtörtént, és ezzel kapcsolatosan egyeztettünk az államtitkár-helyettes asszonnyal. Azt gondolom, hogy a külhoni magyar szakképzés évét meghirdető nemzetpolitikáért felelős államtitkársággal is egyeztetve szerveznünk kell egy zárókonferenciát, ahol remélhetőleg véglegesíteni tudjuk azoknak a szereplőknek körét, akik ezt a képzést a későbbiekben felvállalják.”
dózsa
