Nem bíznak orvosaikban az ukránok – felmérés
Az ukránok 47 százaléka szerint romlott az állami egészségügyi szolgáltatások minősége az országban az elmúlt két év alatt, 71 százalékuk inkább rokonai, barátai tanácsa alapján kúrálja magát, semhogy orvoshoz forduljon – derült ki a Rejting tekintélyes ukrán közvélemény-kutatási csoport által egy hónapja végzett felmérésből, amelynek az eredményét hétfőn tették közzé.
Az ukrán kormányzat hozzálátott az egészségügy átfogó reformjához, ugyanakkor a készülő törvénytervezetekről egyelőre még kevés került napvilágra, és ellentmondóak a tervekről szóló sajtóbeszámolók is. A minap cáfolta például a kormányzat azt a korábban elterjedt hírt, hogy fizetőssé tennék a szülések levezetését és az utógondozást az ukrán állami kórházakban.
Az ukrán lakosságnak a felmérés tanúsága szerint lesújtó véleménye van az egészségügy jelenlegi helyzetéről. Ezt mutatja egyebek mellett az is, hogy a megkérdezettek 46 százaléka sportolók ajánlásaira hallgat, egyharmada pedig azt válaszolta, hogy papok és más, az egyház szolgálatában álló személyek egészségügyi és életviteli tanácsaiban bízik, míg 15 százalék parafenomén képességekkel rendelkezőnek mondott emberekre vagy úgynevezett népi gyógyítókra bízza magát, tőlük remélve betegsége hatékony kezelését.
Ami az egészségügyi szolgáltatások fizetőssé tételét illeti, az ukránok 97 százaléka úgy gondolja, hogy az ellátásnak a betegek anyagi helyzetétől függetlennek kell lennie. Ugyanakkor 73 százalékuk egyetértene azzal, ha a vizsgálatok és kezelések költségének egy részét – legfeljebb harminc százalékát – a páciens fizetné, a többit továbbra is az állam. Eközben az ukránok jelentős többsége, mintegy 80 százaléka amellett van, hogy kapjon prioritást a kelet-ukrajnai, Kijev által terrorellenesnek nevezett művelet (ATO) veteránjai gyógykezelésének állami finanszírozása.
A megkérdezettek mintegy háromnegyede (78%) mindazonáltal akkor tudná támogatni a gyógykezelés költségeinek megosztását a betegek és az állam között, ha az állam biztosítaná, hogy a betegeknek nem kell kenőpénzt fizetni az orvosoknak. A felmérés tanúsága szerint a betegek 56%-ától az utóbbi 12 hónapban nem követeltek kenőpénzt a gyógykezelésért vagy egészségügyi ellátásért. Ugyanakkor 20%-uk tett említést a korrupció jelenlétéről, 22% pedig nem járt orvosnál a jelzett időszakban. A legtöbben azok közül, akik korrupcióról számoltak be az egészségügyben (25%), az ország déli régióiból valók, míg a legkevesebben Keleten panaszkodtak a korrupcióra (14%).
A megkérdezettek többsége – 51 százaléka – nem támogatja, hogy az egészségügyi alkalmazottak vállalkozókként dolgozzanak a jövőben. A felmérésben részt vevők 44 százaléka ellenezné, hogy az államnak joga legyen a kezelés támogatásának megvonására, ha valaki egészségtelen életvitele miatt betegedett meg.
A közvélemény-kutatásban részt vevők 63 százaléka kész felajánlani szerveit átültetésre halála után, míg negyedük nem hajlandó erre.
A Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változata a napokban idézte az amerikai The National Interest cikkét, mely szerint az ukránok 90%-a ma nem rendelkezik egészségügyi biztosítással. A portál szerint azonban a probléma ennél súlyosabb, mivel az ország egészségügyi rendszere a Szovjetunió gyászos örökségén alapszik. A cikk azt állítja, az ukrajnai reformok véghezvitelének legnagyobb akadálya a korrupció és az idősebb vezetők szovjet típusú gondolkodása.
A fentiekhez idézzük a Rejting egy korábbi, májusban végzett kutatását, amelyből kitűnik, hogy a lakosság relatív többsége (34%) kételkedik benne, hogy az ukrán politikusok közül bárki alkalmas lenne az ország problémáinak megoldására.
(MTI/zn.ua/unian.ua/Kárpátalja)
