Ukrán–magyar tárgyalások: egy apró lépéssel közelebb (Frissítve)

Történelmi esemény szemtanúi lehettek, akik látták, amint Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter, Lilija Hrinevics oktatási miniszter, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumá­nak vezetője, valamint Seszták Miklós, a határ menti régiók együttműködéséért felelős kormánybiztos június 22-én együtt bevonul a beregszászi református templomba, ahol a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévzáró-diplomaosztó ünnepségét tartották éppen. Az ünnepséget követő tárgyalások azonban megmutatták, hogy messze még a két ország közötti egyetértés, nem hárult el a veszély, amelyet az új ukrán oktatási törvény elfogadása jelent a kárpátaljai magyar oktatási rendszerre nézve.

A történelmi tanévzáró

A két ország minisztereinek Kárpátalján napok-hetek óta nagy érdeklődéssel várt találkozója (és pengeváltása) tulajdonképpen Beregszászban kezdődött, ahol együtt vettek részt a Rákóczi-főiskola tanévzáró ünnepségén.

Köszöntőjében Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter kerülte a két ország mostanság problémás kapcsolatait. Arra buzdította a végzős hallgatókat és a diákokat, hogy tekintsenek előre, őrizzék meg önazonosságukat, nyitottságukat és tudásvágyukat. Kijelentette: a beregszászi főiskola büszke lehet arra, hogy fennállásának mintegy két évtizede során háromezernél is több szakembert bocsátott ki.

Lilija Hrinevics oktatási miniszter beszédében szintén a közhelyeknél maradt, amikor hangsúlyozta, Ukrajna büszke arra a kulturális értékre, amelyet kisebbségei jelentenek, s fontosnak tartja a nemzetiségiek identitásának megőrzését. Emlékeztetett, hogy az ország szuverenitásáért és területi egységéért folytatott harcban az elsők között áldozta életét egy kárpátaljai magyar katona. A végzősökhöz szólva rámutatott, nyitva áll előttük a világ. Egyben jelezte, a minisztérium, a kormány abban érdekelt, hogy a fiatalok a külföldön szerzett tudás és tapasztalatok birtokában hazatérjenek, segítsenek építeni az európai Ukrajnát.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter viszont nem kerülgette a forró kását, ami a kisebbségi kérdést illeti, és köszönetét fejezte ki, hogy a két ukrán miniszter megtisztelte jelenlétével a Rákóczi-főiskola diplomaátadó ünnepségét. „Jelenlétüknek a szimbolikuson is túlmutató jelentősége van” – hangsúlyozta az eseményt követő tárgyalásokra utalva.

A magyar külügyek irányítója a diákokhoz fordulva megbecsülését fejezte ki, amiért magyar nyelvű oktatási intézményt választottak, mert ezzel hozzájárulnak a magyar nyelv és a magyar nyelvű oktatás továbbéléséhez, erősítve ezáltal a kárpátaljai magyar közösséget, s ezen keresztül az egész magyar nemzetet – húzta alá.

Jelezte, Magyarország és kormánya mindig is büszke volt a határon túli magyar nemzeti közösségekre, amelyek nemcsak a magyar nemzet sikereihez járulnak hozzá, hanem annak az országnak a sikereihez és teljesítményeihez is, ahol élnek.

„Ezért mi a kárpátaljai magyar nemzeti közösséget mindig olyan erőforrásnak tekintettük és tekintjük, amely segít minket abban, hogy Magyarország és Ukrajna között egy kölcsönös tiszteleten alapuló, mindkét nemzet sikerét elősegítő együttműködés jöjjön létre” – fogalmazott.

Magyarország kormánya az elkövetkező időszakban is elkötelezetten és jelentős mértékben fogja támogatni a határon túli magyar oktatás ügyét és a határon túl működő magyar oktatási intézmények munkáját – jelentette ki hozzáfűzve, hogy a határon túli magyar közösségek gazdasági megerősödését ugyancsak változatlanul támogatni kívánják abban a hitben, hogy azon keresztül azt az országot is erősítik, amelyben az adott közösség él.

Szijjártó Péter mindazonáltal hangsúlyozta: „Mi olyan emberek vagyunk, akik megadjuk másnak a tiszteletet, ugyanakkor azt el is várjuk, s ha nem kapjuk meg, akkor nyilvánvalóan felszólalunk ellene, és tesszük ezt büszkén, hiszen mi egy ezeréves nemzet tagjai vagyunk.”

Alsószlatinán alig közeledtek az álláspontok

Az ukrán és a magyar tárgyaló­küldöttségek Beregszászból az Ungvári járásba, egy Alsószlatinához (Nizsnye Szolotvino) közeli üdülőbe hajtottak, ahol többórás egyeztetésre került sor a felek között.

A tárgyalást követő sajtótájékoztatón Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter láthatóan derűs hangulatban nyilatkozva fontosnak és konstruktívnak nevezte a magyar féllel az ukrán oktatási törvény végrehajtásának kérdéseiről folytatott egyeztetést.

„Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy magyar közösségünk tagjai, magyar származású ukrán állampolgáraink megmaradjanak száz százalékig magyarnak. Nem szeretnénk kevésbé magyarokká tenni őket. Ellenkezőleg, meg kell őrizniük, fejleszteniük kell nemzeti identitásukat. […] Ezzel együtt segítenünk kell nekik. Érdekeltté kell őket tenni abban, hogy megfelelő szintű ukrán nyelvtudásra tegyenek szert, hogy senki ne érezhesse magát diszkrimináltnak önmegvalósítása során” – jelentette ki a miniszter.

Pavlo Klimkin hangsúlyozta a megfelelő szintű nyelvismeret, Ukrajna földrajza, történelme, a jogszabályok ismeretének fontosságát a mindennapi életben. A két ország és az ukrajnai magyar közösséggel folytatott további egyeztetések alapján kívánják folytatni az oktatási törvény végrehajtását, biztosítani mindenki számára a lehetőséget az államnyelv, az országra vonatkozó ismeretek jobb elsajátításához – tette hozzá.

Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter jelezte, hogy már megkezdődött az egyeztetési folyamat a magyar közösséggel. Elmondása szerint az ukrán oktatási minisztérium mindenekelőtt abban érdekelt, hogy nemzetiségtől függetlenül minőségi oktatást biztosítsanak minden gyermek számára. „Fontos, hogy a gyermekek megőrizzék nemzeti önazonosságukat, de szabadon beszéljék az államnyelvet, mert ez biztosíthatja számukra az önmegvalósítást Ukrajnában” – erősítette meg a sokat hangoztatott ukrán kormányzati álláspontot. Hozzátette: sajnálatos módon a jelenlegi helyzetben nem biztosított az elvárt szintű oktatás, ezért a változások elkerülhetetlenek, meg kell találni azokat a kereteket, amelyek biztosíthatják a gyermekek számára az optimális eredményt. Ezzel összefüggésben elhangzott, hogy az oktatási tárca már el is kezdte az ukrán­nyelv-szaktantermek kialakításának finanszírozását, ezenkívül új tankönyvekre, szótárakra, tantervek kidolgozására, a pedagógusok továbbképzésére is szükség lesz az ukrán nyelv oktatásának javításához a nemzetiségek nyelvén oktató iskolákban.

Szijjártó Péter kevésbé tűnt optimistának, mint ukrán kollégája. A külgazdasági és külügyminiszter a magyar álláspontot ismertetve arról biztosított, hogy Magyarország kormánya jó kétoldalú magyar–ukrán kapcsolatokban érdekelt. Jelezte, Budapesten már-már nosztalgiával tekintenek a tavaly szeptember előtti időszakra, amikor a kétoldalú kapcsolatok még infrastrukturális támogatásokról, új határátkelőhelyek nyitásáról, az Ukrajnának biztosítandó vízummentességről szóltak. „Sajnálattal kell tudomásul vennünk, hogy tavaly szeptember óta az akkor elfogadott ukrán oktatási törvény jelenti kétoldalú kapcsolataink szinte kizárólagos témáját, s ez így nincsen jól” – állapította meg.

Ugyanakkor Szijjártó Péter hangsúlyozta: „Azzal együtt, hogy mi a jó ukrán–magyar kapcsolatokban vagyunk érdekeltek, természetesen mindent megteszünk annak érdekében, hogy a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség jogai semmilyen formában se csorbulhassanak.”

Hozzátette: „A kisebbségi jogokat nemzetközi szabályok és kétoldalú megállapodások rögzítik, és mi ragaszkodunk ahhoz, hogy ezeket a kétoldalú és nemzetközi jogszabályokat és megállapodásokat egytől egyig tartsuk tiszteletben.”

Az egyeztetésen elhangzottakról szólva jelezte, nem kívántak vitába bocsátkozni arról, hogy az ukrán oktatási törvény hogyan szándékozik hatékonyabbá tenni az államnyelv oktatását. „Mi csak egy dolgot kérünk, hogy ezt ne a kisebbségi nyelven történő oktatás kárára tegyék. A magyar nyelven történő oktatás ne szenvedjen kárt amiatt, hogy az ukrán oktatási törvény az államnyelv oktatását hatékonyabbá kívánja tenni” – jelentette ki.

Szijjártó Péter elismerte, hogy az egyeztetésen történt bizonyos előrelépés, amelyet üdvözlendőnek tart, ugyanakkor, tette hozzá, „azt is látnunk kell, hogy az előttünk álló út még hosszú, és sok erőfeszítést kell tennünk annak érdekében – közösen –, hogy a tavaly szeptember előtti kontex­tushoz vissza tudjunk térni”.

Elmondta azt is a magyar külügyek irányítója, hogy örömmel nyugtázták Hrinevics miniszter kijelentését, amely szerint Ukrajna tiszteletben tartja és végrehajtja a Velencei Bizottság állásfoglalását. Reményének adott hangot, az állásfoglalás alapján a kijevi kormány el tudja érni, hogy az ukrán parlament végre szavazza meg az oktatási törvény átmeneti időszakának meghosszabbításáról szóló jogszabályt. Várják azt is, hogy a Velencei Bizottság által előírt másik rendelkezést – vagyis, hogy a magániskolák kerüljenek ki az új oktatási törvény hatálya alól – szintén végrehajtsák – tette hozzá. Tárgyalópartnerei mindkét kérdés rendezését illetően kifejezték elkötelezettségüket – jelezte Szijjártó Péter.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter egyben üdvözölte Lilija Hrinevics bejelentését, hogy júliusban újabb konzultációt tart a kárpátaljai magyarokkal az oktatási kerettörvényen belüli egyes jogszabályok formulázásáról.

„Ezeknek az ígérteknek mi örülünk, ugyanakkor az ígéretekről akkor derül ki, hogy mennyit érnek, amikor végrehajtják őket, ezért szurkolunk az ukrán kormánynak, hogy keresztül tudja vinni ezen elköteleződését az ukrán parlamenten, és várakozással tekintünk a júliusi konzultáció elé, ahol nyilván ki fog derülni, hogy a mostani ígéretek milyen konkrét szabályozási formában fognak testet ölteni” – mondta.

A külgazdasági és külügyminiszter a továbbiakban hangsúlyozta, „a magyar kormány továbbra is stratégiai partnerként számít a KMKSZ-re, folyamatos kapcsolatban vagyunk minden, a kárpátaljai magyarságot érintő kérdésben”.

Így látták Kárpátalján

Az alsószlatinai egyeztetésen részt vett Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, aki a találkozót követően lapunknak nyilatkozva jelzésértékűnek nevezte, hogy a két ország külügy- és oktatási miniszterei jelen voltak a Rákóczi-főiskola tanévzáró ünnepségén.

A kétoldalú egyeztetésről szólva kifejtette: „Azért került előtérbe az oktatási törvény nyelvi rendelkezéseinek vonatkozásában a nem állami tulajdonú oktatási intézmények helyzete, illetve a nyelvi rendelkezések bevezetésének elhalasztása, mert ezek olyan konkrét kérdések, amelyeknek az értelmezésében nem merülhetnek fel félreértések, illetve a halasztás lehetőséget ad számunkra, hogy tárgyaljunk a bennünket aggasztó többi kérdésről.”

A képviselő egyben sajnálatosnak nevezte, hogy ezeket az oktatási törvénnyel kapcsolatos európai ajánlásokat Kijevben máig nem foglalták törvénybe.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, aki szintén ott volt az alsószlatinai találkozón, úgy látja, hogy bár az álláspontok igazán nem közeledtek, ismét sikerült tenni egy apró lépést a rendezés irányában.

„Megerősítést nyert ugyanakkor, hogy fogalmi problémákkal küszködünk, azaz ma sem sikerült egyértelművé tenni, hogy mit értünk bizonyos kifejezéseken. Például Klimkin külügyminiszter úr arról beszélt, hogy az elégséges, szabad ukrán nyelvhasználatot szeretnék elérni. Igen ám, de az iskolában máig anyanyelvi szintű nyelvismeretet várnak el a magyar iskolák végzőseitől, ehhez szabják a vizsgateszteket. Nem tudunk továbblépni mindaddig, amíg nem definiáltuk, hogy mi az az elégséges nyelvtudás.”

„A mai nap arról is meggyőzött bennünket, hogy az ukrán kormányzatnak nincs egységes álláspontja arról, mit kívánnak elérni az oktatásban – jelezte Orosz Ildikó. – Hrinevics miniszter asszonytól azt hallottuk, majd az iskolai önkormányzattal, a szülőkkel együtt eldöntik, hány tantárgyat, s melyeket szeretnének ukrán nyelven tanítani a magyar iskolákban. Klimkin külügyminiszter viszont arról beszélt, hogy Ukrajna földrajzát és történelmét mindenképpen ukránul oktatnák. Amíg a kormányzat nem jut egységes álláspontra a célokat illetően, nem lehetséges közös elképzelésekről tárgyalni” – vélte a KMPSZ elnöke.

zzz