A próbaidős munkavállaló jogairól

„Felvettek próbaidőre egy vállalathoz, de mindjárt közölték, hogy amíg tart a próbaidő, nem illetnek meg ugyanazok a jogok, juttatások és kedvezmények, mint a vállalat többi dolgozóját, örülhetek, hogy egyáltalán szóba álltak velem. Valóban így van?”

– Miután a próbaidő célja, hogy a munkaadó meggyőződjék róla, megfelel-e neki az adott munkavállaló vagy sem, logikus, hogy a törvények által erre az időszakra biztosított jogok eltérnek a többi munkavállalóétól. A gyakorlatban azonban nem ritka, hogy a munkaadók nem elégednek meg ennyivel, s visszaélnek a próbaidősök helyzetével.

A leggyakoribb félreértés, hogy olyan esetekben is próbaidőt kötnek ki a munkáltatók, amikor a törvény ezt nem teszi lehetővé. Például a jogszabályok tiltják a próbaidős foglalkoztatást a felsőoktatási vagy szakképzési intézmények befejezése után első munkahelyükön elhelyezkedők, vagy a fiatalkorúak (18 éven aluliak) esetében. A Munkatörvénykönyv (Mtk.) 26. cikkelye tartalmazza a munkavállalók azon kategóriáinak teljes felsorolását, amelyek esetében nem alkalmazható próbaidő.

A már említett 26. cikkely azt is kiköti, hogy a munkavállalókra a próbaidő alatt is vonatkoznak a munkaügyi jogszabályok. Ez annyit tesz, hogy a próbaidő alatt szinte ugyanazok a jogok illetik meg a munkavállalókat, mint a többi alkalmazottat. Például a munkakönyvükben fel kell tüntetni az alkalmazásuk tényét, megilleti őket a beteglap és a túlórabér. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy nem törvénytelen az a széles körben elterjedt gyakorlat, mely szerint a próbaidőre alacsonyabb fizetést ajánlanak a dolgozónak, amennyiben a próbaidő sikeres teljesítése után automatikusan a többi dolgozó keresetének szintjére emelik a bérét. A lényeg, hogy a fizetség a próbaidő alatt sem lehet alacsonyabb a minimálbérnél.

A próbaidős foglalkoztatás talán legnagyobb hátránya, hogy a munkavállalót, aki nem felel meg az elvárásoknak, bármikor elbocsáthatják a próbaidő alatt. Ha viszont a munkavállaló a próbaidő leteltével is folytatja a munkát, a törvény úgy tekinti, hogy megfelelt az elvárásoknak és teljes jogú alkalmazottá vált (lásd az Mtk. 28. cikkelyét!).

Az Mtk. 27. cikkelye kiköti, hogy a munkásszakmák esetében a próbaidő nem haladhatja meg az egy hónapot. Ugyanez vonatkozik az irodákban alkalmazott munkásokra, például takarítókra, vízvezeték-szerelőkre is. A többi foglalkoztatott esetében a próbaidő legfeljebb három hónap lehet. Kivételes esetekben a próbaidő akár hat hónapra is nyúlhat, erre azonban csak a helyi vállalati-intézményi szakszervezettel való előzetes egyeztetés alapján van lehetőség. Miután pedig Ukrajnában szinte sehol nem léteznek vállalati szakszervezetek, tulajdonképpen nincs törvényes lehetőség a három hónapnál hosszabb próbaidőre. Hozzátenném: a próbaidőbe nem számítanak bele azok a munkanapok, amelyeken a munkavállaló bármilyen okból (például betegség miatt) nem dolgozott.

hk