Fizetés nélküli szabadság vagy elbocsátás?

A napokban az elnök aláírta azt a jogszabályt, amely a koronavírus elleni küzdelemmel és a adófizetők megsegítésével kapcsolatos intézkedéseket tartalmaz. A törvény a munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban is tartalmaz újdonságokat. Ezekkel foglalkozik összeállításában a strana.ua.

Mostantól a magánvállalatok, a kommunális vállalkozások alkalmazottai és a köztisztviselők 15 napot meghaladó időtartamra is kérvényezhetik a fizetetlen szabadság megadását, emeli ki a portál. Azokat is megilleti ez a lehetőség, akik idén már felhasználták a 15 nap egy részét.

Eddig a fizetetlen szabadság időtartamát évi 15 napban korlátozták. Kivételt e szabály alól csupán a 14 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő munkavállalók képeztek. Mostantól viszont a fizetetlen szabadság időtartama akár az egy hónapot is meghaladhatja.

Az intézkedés ugyanakkor meglehetősen kétes értékű „kedvezmény” a munkavállalók számára. Az alkalmazottnak ugyanis magának kell kérvényeznie a fizetetlen szabadság megadását, vagyis tulajdonképpen önként bele kell egyeznie, hogy a szabadság idejére nem kap fizetést. Csakhogy manapság a munkáltatók amúgy is tömegesen küldik haza a dolgozóikat, sokszor anélkül ráadásul, hogy kikérnék a véleményüket, egyszerűen kész tények elé állítva őket. A parlament tehát nem tett egyebet, mint hogy jogalapot szolgáltatott a munkáltatóknak arra, hogy törvényesen ne fizessenek bért a munkavállalóiknak a karantén idejére. Így vonult fizetetlen szabadságra ezekben a napokban az éttermek, étkezdék, szépségszalonok, fodrászatok és számos egyéb szolgáltatóipari egység dolgozóinak jelentős része.

A munkáltatók persze szintén meg lehet érteni, hiszen a munka áll, nem tudnak miből bért fizetni. Csakhogy a munkavállalók, akiknek sokszor egyáltalán nincsenek megtakarításaik, s nemegyszer bérelt lakásban élnek, ennél is rosszabb, teljesen kilátástalan helyzetbe kerültek a járvány miatt.

Figyelemre méltó, hogy a jogosultságot a hosszú fizetetlen szabadságra a költségvetési intézmények dolgozóira és a köztisztviselőkre is kiterjesztette a jogalkotó. Ez arra utalhat, hogy a kormányzat előrelátta, problémák adódhatnak a költségvetéssel, s így azok is fizetetlen szabadságra kényszerülhetnek, akik eddig rendben megkapták a bérüket az államtól.

Elméletileg a munkavállaló megtagadhatja, hogy „önként” kérvényezze a fizetetlen szabadság megadását. Ilyenkor viszont a hatályos Munkatörvénykönyv értelmében a munkáltatónak jogában áll kezdeményezni a munkavállaló elbocsátását a munkafeltételek lényeges változására hivatkozva. Erről a munkáltatónak két hónappal az elbocsátás dátuma előtt tájékoztatnia kell a munkavállalót. A szóban forgó két hónapra pedig jár a dolgozónak a fizetés.

A munkavállalóknak tehát el kell dönteniük, hogy vagy kérvényezik a fizetés nélküli szabadságot, s remélhetőleg megőrzik a munkahelyüket, vagy ragaszkodnak a jogaikhoz, és a még kéthavi bérhez, azután pedig új munkahely után nézhetnek. Azoknak, akik „borítékban” kapják a fizetésüket, ilyenkor érdemes azt is figyelembe venni, hogy nyilván csak a „hivatalos” fizetésükre számíthatnak az utolsó két hónapban, ami rendszerint a minimálbérrel szokott egyenlő lenni, vagyis „boríték” ilyenkor nem jár.

A kormány részéről többször elhangzott, oda fognak figyelni, hogy a dolgozókat ne bocsássák el a karantén alatt. Csakhogy a Munkatörvénykönyv rendelkezései karantén idején is érvényesek, ezekre a kormány fokozott „odafigyelése” nincs hatással. Vagyis a Munkatörvénykönyvben rögzített okok miatt változatlanul bárkit el lehet bocsátani.

Érdemes megjegyezni az új rendelkezésekről, hogy a karantén ideje alatt a munkanélküliek nyilvántartásba vétele késlekedés nélkül megtörténik, és azonnal megkezdik a munkanélküliségi járadék folyósítását (korábban elképzelhetőek voltak 1-2 hónapos fennakadások a dokumentumok ellenőrzése és a munkanélküliként való nyilvántartásba vétel intézése miatt).

Külön rendelkezés vonatkozik azokra, akik a koronavírus miatt karanténba kényszerülnek valamely egészségügyi intézményben, vagy otthon kell elszigetelniük magukat a világtól. Őket az átlagbér 50%-ának megfelelő betegpénz illeti meg erre az időre. Akiket koronavírussal kezelnek a kórházakban, a jogszabályoknak megfelelő ellátásra számíthatnak a betegszabadság idejére.

(zzz)