Kárpátalja is a Kreatív Régió program része
A határtalan fejlődés lehetőségéről volt szó azon a munkamegbeszélésen, melyet csütörtökön tartottak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházában.
Dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke a résztvevők köszöntését követően ismertette a magyar kormány egyik határozatát, miszerint elsőként a nagyvárosok közül jóváhagyták Debrecen fejlesztési koncepcióját, amelynek célja, hogy a város Magyarország keleti régiójának központja legyen. A Szövetség elnöke felkérte a jelen lévő gazdasági és turisztikai szakértőket egy, a projekttel kapcsolatos kérdőív kitöltésére.
A program célja, hogy Hajdú-Bihar megye székhelyét az országhatárokon átnyúló hatású üzleti, innovációs, közlekedési, oktatási, kulturális és egészségügyi központtá tegye. Ez egy olyan régiófejlesztés, amelynek vonzáskörzetébe beletartozik Kárpátalja is.
– A magyar kormánydöntés értelmében Debrecen központtal egy régiófejlesztési program van kidolgozás alatt. Ez egy határon átnyúló fejlesztési program lesz, amely érinti majd Kelet-Szlovákiát, Kárpátalját és a Partiumot is – hangsúlyozta Brenzovics László, s elmondta, a KMKSZ kapta azt a felkérést, hogy kezdje meg a dokumentumok összegyűjtését és az elképzelések benyújtását. – Ezzel kapcsolatban egy első anyagot fogunk elküldeni az illetékes bizottságnak. Mi összehívtuk azokat a szakembereket, akik részt vettek az Egán Ede-tervnek a kidolgozásában, és ma megbeszéltük azokat a fő irányokat, amelyek nem változnak. Elsősorban a gazdaságfejlesztés, a mezőgazdaság, a turizmus és a vállalkozásfejlesztés az, ami fontos a helyi magyarság számára. Különös hangsúllyal beszéltünk a határ menti infrastruktúra fejlesztéséről, hiszen jelenleg ez a legnagyobb problémánk: nem lehet átkelni a határon, bárminemű fejlesztés, kapcsolattartás lehetetlen. Nagyon fontos, hogy ennek a programnak a keretébe ezek a kérdések is bekerüljenek – összegezte a KMKSZ elnöke.
Dr. Berghauer Sándor, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének docense, turizmus szakfelelős elmondta:
– A kárpátaljai magyar turisztikai régiónak a fejlesztése az anyaországgal összefüggésben történt meg. A korábbi időszakban ennek a fejlesztési alapnak a koncepcióját az Egán Ede fejlesztési terv tartalmazta. Nyilván az eltelt időszakban sok minden megváltozott. Konkrétan, amikor befejeztük a stratégia kidolgozását, akkor kezdődött meg az orosz–ukrán konfliktus, ez intenzív változást hozott. Ennek megfelelően 2019-ben a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács az Egán Ede-központ felkérésére átdolgozta, és egy új stratégiát adott ki – jegyezte meg.
Elhangzott, hogy a koronavírus-járvány kapcsán új helyzet állt elő, s ezek a dolgok mind befolyásolják a turisztikai vállalkozásokat is.
– A Kreatív Régió programnak köszönhetően jó lehetőséget kapunk: ha ez a régiófejlesztés megindul, a kárpátaljai turisztikai vállalkozások csatlakozhatnak egy Kárpát-medencei fejlődési vérkeringéshez. Újraértékeljük magunkat, nyilván újabb súlypontokat vagy kitörési pontokat kell megállapítani. Valójában ezek inkább áthelyezések lesznek, és gyakorlatilag van arra remény, hogy újabb lendületet kapjon a kárpátaljai magyar turizmus fejlődése – emelte ki Berghauer Sándor, és kitért azokra az alapvető problémákra, amelyek a szakmai részét alkotják a kérdésnek, s külső tényezőként befolyásolják a turizmus fejlődését.
Mint mondta, alap-infrastruktúra nélkül, amelyhez hozzátartozik egy jó úthálózat, elkerülőutak, határátjárhatóság, próbálkozhatunk mi sok mindennel, de ha ezek a feltételek nem valósulnak meg, nagyon nehéz lesz kitörni.
– Ezenfelül tudunk konkrét szakmai lépéseket tenni, tudjuk irányítani a fejlesztéseket, hogy például ne csak a szállások fejlesztésére fordítsanak figyelmet, mert az csak egy jelenet. Legyenek attrakciófejlesztések vagy kisebb régióknak a turisztikai feltérképezése, útvonalak kidolgozása, komplex szolgáltatások jelenjenek meg. Ezek mind fontos lépések ahhoz, hogy az a misszió, az a feladat, melyet Kárpátaljára úgy ráruháznak, hogy turisztikailag nagyon jó adottságokkal rendelkezik, az meg is valósuljon. Sok esetben azzal szembesülünk, hogy ezek mind csak potenciálisan léteznek, a fejlesztési lépések pedig nagyon nehezen történnek meg – szögezte le a turisztikai szakértő.
A bizottság tagjai megküldték az elképzeléseiket, összegezték azokat, s hétfőn Miskolcon került sor arra a konferenciára, ahol útjára indították a programot, s amelyen Brenzovics László is részt vett.
Rehó Viktória
A KMKSZ is meghívást kapott az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna első bizottsági ülésére
A magyar kormány létrehozta az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónát, amelynek komplex fejlesztése érdekében már megkezdték a munkát. Az egyeztetések eredményeinek előrehaladása érdekében október ötödikén Miskolcon összehívták az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna Irányító Bizottságának első ülését, amelyre meghívást kapott Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is.
A találkozón a fejlesztési prioritásokkal összhangban megalakult munkacsoportok vezetői számoltak be a munkafolyamat előrehaladásáról. A megbeszélés programja olyan fontos kérdéseket érintett, mint az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kialakításának célkitűzései vagy például a Nemzetpolitikai Munkacsoport beszámolója. Az új gazdaságfejlesztési zóna létrehozásának a legfontosabb feladata az, hogy az európai uniós forrásokat a lehető leghatékonyabban tudják felhasználni, hogy ne csak egy település részesüljön a fejlesztésekben, hanem a régió is fejlődhessen.
(karpat.in.ua)
