Amerikai lap Magyarország állásfoglalásáról Ukrajna NATO-csatlakozása ügyében

A The Washington Times című amerikai lap június 25-én közzétett cikkében egy fontos, a kárpátaljai magyarságot is érintő politikai kérdésről olvashatunk. A „Miért »akadályozza« Magyarország Ukrajna NATO-csatlakozását? címen megjelent írás részletezi az Ukrajnában élő kisebbségek, köztük a magyarok nyelvpolitikai helyzetét. A cikk írója tényszerűen, külső szemlélőként is elismeri a helyzet súlyosságát annak ellenére, hogy az amerikaiak szemében az erre vonatkozó ukrajnai jogszabályok akár evidensnek is tűnhetnének, hiszen az Egyesült Államokban az angol a hivatalos nyelv. Ám a szerző pontosan értelmezi a helyzetet, s a magyar kisebbség anyanyelvi korlátozását az emberi jogok megsértésének tartja. Úgy véli, ha válasz nélkül marad a jogsértés, az veszélyes precedenst teremt.

Az írás vázolja a kapcsolódó aktuálpolitikai eseményeket. Mint ismeretes, júliusban Joe Biden amerikai elnök a Fehér Házban találkozik Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy az Egyesült Államok támogatásáról biztosítsa Ukrajnát NATO-tagsági törekvése ügyében. A háború sújtotta ország azonban nem élvezi a NATO-közösség teljes támogatását. Magyarország ugyanis 2018 óta blokkolja a NATO és Ukrajna közötti miniszteri szintű politikai találkozókat, mivel Ukrajna szűkíti az országban élő magyar nemzeti kisebbségek nyelvi jogait. A kelet felől érkező állítólagos állandó orosz fenyegetés fényében a külpolitikai szakértők Magyarországot Oroszország trójai falovának nevezik. Úgy látják, Magyarország asszisztál Putyinnak ahhoz, hogy blokkolja Ukrajna nyugati integrációját, és így aláássa a NATO egységes fellépését az ukrán csatlakozás kérdésében.

Mi is történt pontosan Ukrajnában, ami kiváltotta Magyarország tiltakozását? – teszi fel a kérdést az elemző.

2017-ben az ukrán parlament új oktatási törvényt fogadott el, amely korlátozta a nemzeti kisebbségek már meglévő, anyanyelven történő oktatásának jogait. Két évvel később pedig új nyelvtörvényt fogadtak el, amely előírja az ukrán nyelv kötelező használatát a közélet minden területén, így a történelmi (azaz őshonos) kisebbségek nyelveit – néhány kivételtől eltekintve – csak magánkommunikációban vagy a vallási események során lehet használni.

Nemcsak Magyarország aggódik az új ukrán kisebbségellenes gyakorlat miatt – hívja fel a figyelmet a cikk írója. Noha az új jogszabály fő célja az orosz befolyás ellensúlyozása volt, Ukrajna ezzel – járulékos veszteségként – akadályozta az összes kisebbségi nyelv használatát, beleértve a magyar nyelvet is. Ezeknek a kisebbségeknek a „rokonállamai” (vagyis az anyaországok) tiltakoztak az új nyelvi rendszer ellen, miközben – emlékeztet a The Washington Times szerzője – számos nemzetközi szervezet szintén felemelte hangját a jogszabályokkal szemben, köztük az Európa Tanács, a Velencei Bizottság, az Európai Unió, sőt maga a NATO is.

KKK