A NATO támogatja Ukrajnát, de nem lesz légtérzárlat
Az ukrajnai harcok leállítását, a békét célzó diplomáciai erőfeszítések tanúi lehetünk világszerte. Számottevő eredményt azonban mostanáig nem sikerült elérni.
Az ENSZ elítélte a támadást
A Nyugat részéről hangsúlyozzák, hogy az egész világ összefogott az agresszor, a nemzetközi normákat felrúgó Oroszország ellen. A Kremlben viszont különböző színnel jelölve a térképen az Oroszország ellen bevezetett szankciókat támogató és elutasító országokat azt bizonygatják, hogy valójában csak az Egyesült Államok, valamint szövetségesei és partnerei támogatják a Moszkvával szemben alkalmazott retorziókat. Ebből a szempontból jelzésértékű volt, hogy az ENSZ-közgyűlés múlt szerdán az ukrajnai háború miatt Oroszországot bíráló határozatot fogadott el, felszólítva Moszkvát, hogy szüntesse be a harcot Ukrajnában, és vonja ki katonai erőit onnan. Kár, hogy a közgyűlés határozatai nem kötelező érvényűek.
Az MTI beszámolója szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa által összehívott rendkívüli ülésszakon a közgyűlés 193 tagja közül 141 támogatta Az Ukrajna elleni agresszió címmel benyújtott határozatot. Harmincöt tag – közöttük Kína – tartózkodott, öt – Oroszország, Szíria, Fehéroroszország, Észak-Korea és Eritrea – pedig a határozat ellen szavazott.
Az Európai Unió által kezdeményezett határozat szövege helyteleníti az Ukrajna ellen február 24-én indított orosz katonai agressziót. A dokumentum felszólít a humanitárius segélyszállítmányok akadálytalan célba juttatására, és bírálja Fehéroroszország részvételét az Ukrajna elleni támadásban.
Oroszország létfontosságú infrastruktúrákat rombol le, így az emberek milliói számára nélkülözhetetlen ivóvíz- és gázellátáshoz szükséges létesítményeket, és a jelek szerint az Ukrajna elleni hadjárat kegyetlenségének a fokozására készül – mondta a közgyűlésben Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. Most az ENSZ sokkal nagyobb kihívás előtt áll, mint története során bármikor – tette hozzá.
Szerhij Kiszlicja ukrán ENSZ-nagykövet bírálta az Ukrajnában Oroszország által folytatott népirtást, és cselekvésre szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy ne ismétlődhessen meg, amit Hitler tett. Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet tagadta, hogy Moszkva polgári személyek ellen hajtana végre célzott támadást, és figyelmeztetett, hogy a határozat elfogadása a helyzet további súlyosbodásához vezethet.
A NATO óvatos
Pénteken Brüsszelben rendkívüli tanácskozásra gyűltek össze a NATO-tagállamok külügyminiszterei. A fő napirendi pont természetesen az ukrajnai háború volt.
Előzőleg Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arra kérte az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (NATO), hogy zárja le Ukrajna légterét.
„Azt mondjuk NATO-partnereinknek, hogy bármennyit mérlegelhetik, hogyan kerüljék el a közvetlen konfrontációt Oroszországgal, de ha most nem segítenek megállítani Oroszországot, akkor elkerülhetetlen lesz a közvetlen konfrontáció, mert önök lesznek a következők. Azoknak, akik úgy vélik, hogy Oroszország nem szánja rá magát, emlékezniük kell, hogy arról is meg voltak győződve, Oroszország nem szánja el magát a nyílt háborúra Ukrajnával” – mondta Kuleba az rbc.ua szerint.
Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára azonban már a találkozó előtt leszögezte, hogy a NATO példátlan szankciókat vezetett be Oroszország ellen, azonban az észak-atlanti szövetség védelmi együttműködés, és nem akar háborút Oroszországgal.
A főtitkár álláspontját Annalena Baerbock német külügyminiszter is megerősítette az ARD tévécsatorna hétvégi műsorában. Kijelentette, a NATO nem zárja le a légteret Ukrajna felett, mert az európaiak életéért felel.
Szerinte a zárlat miatt katonai konfliktusba keveredhetnek Oroszországgal, ami európaiak millióinak életét veszélyeztetné.
„Ez azt jelentené, hogy a NATO gépei orosz gépekre lőnek, ami a NATO közvetlen részvételét jelentené a konfliktusban... A mi felelősségünk a saját népünk védelme” – mondta Baerbock.
Kijev csalódott
Kijevben csalódottan reagáltak a NATO állásfoglalására. Volodimir Zelenszkij elnök egyenesen úgy fogalmazott, a NATO azzal, hogy megtagadta Ukrajnától a repüléstilalmi zónát, lényegében zöld utat adott az ukrán városok további bombázásához.
„Az emberek, akik mától halnak meg, önök miatt is halnak meg. Az önök gyengesége miatt. A megosztottságuk miatt… Nem tudom, kit tudnak megvédeni, és képesek-e megvédeni az országaikat, a szövetség országait… Bennünket nem tudnak elintézni néhány liter üzemanyaggal a vérünk literjeiért, amelyek közös Európánkért, közös szabadságunkért, közös jövőnkért lettek kiontva” – mondta Ukrajna elnöke videoüzenetében.
Az ukránoknak be kell látniuk, hogy a NATO nem igazán olyan, mint amilyennek elképzelték, legalábbis jelenleg – jelentette ki szomorúan Dmitro Kuleba.
„Amikor a NATO úgy viselkedik, mint most, az csak bátorítja az oroszokat, és megmutatja nekik, hogy a NATO valójában szavakban erős, nem tettekben” – idézte az egyik televíziós műsorban megszólaló ukrán külügyminisztert az Interfax–Ukrajina hírügynökség.
Moszkva hajthatatlan
Közben az Európai Unió és a nagyhatalmak felváltva igyekeznek jobb belátásra bírni Vlagyimir Putyint – egyelőre kézzelfogható eredmény nélkül. Múlt pénteken például Olaf Scholz német kancellár telefonon beszélt az orosz elnökkel, aki részletesen kifejtette neki az ukrajnai orosz „különleges művelet” céljait, amelyeket Moszkva feltétlenül el kíván érni.
A Kreml sajtószolgálata szerint Putyin hangoztatta, hogy Oroszország kész a párbeszédre minden féllel, aki békét akar Ukrajnában, az orosz feltételek maradéktalan teljesítése esetén. Ezek a feltételek Ukrajna demilitarizálása és „nácitlanítása”, valamint a Krím Oroszország részeként és a Donyec-medencei „köztársaságok” függetlenként történő elismerése.
Felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte a legfőbb veszély a neonáci alakulatoktól ered, amelyek háborús bűncselekményeket követnek el, civileket élő pajzsnak használnak, és fegyverrel akadályozzák meg, hogy az emberek biztonságos helyre vonuljanak. Hibáztatta a nyugati országokat, amiért nyolc évig szemet hunytak afelett, hogy Kijev nem teljesíti a minszki megállapodásokat. Valamint a Donyec-medencében szemet hunytak mintegy 14 ezer ember, köztük gyerekek halála felett is.
Később, tévékamerák előtt beszélgetve az Aeroflot orosz állami légitársaság alkalmazottaival, Putyin kijelentette: Oroszország hadviselő félként tekintene azokra az országokra, amelyek részt vennének az Ukrajna fölötti repüléstilalmi zóna kialakításában és fenntartásában. Szerinte a nyugati országok által Oroszország ellen hozott szankciók is „nagyon közel állnak egy háborús deklarációhoz”.
Szombaton Naftali Bennett izraeli kormányfőn volt a sor, hogy Moszkvában tárgyaljon. Putyinnal folytatott megbeszéléséről nem közöltek részleteket. A The Jerusalem Post diplomáciai forrásai szerint azonban szó volt az Ukrajnában zajló háborúról, ezen belül az izraeliek és a zsidó közösségek nehézségeiről. Az izraeli miniszterelnök tárgyalásairól telefonon értesítette Volodimir Zelenszkijt, aki korábban többször is az Ukrajna és Oroszország közötti közvetítésre kérte őt, majd Németországba utazott Olaf Scholz német kancellárral tárgyalni.
A diplomaták nem lankadnak. Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter hétfőn közölte, hogy március 10-én háromoldalú találkozóra kerül sor a török, az ukrán és az orosz külügyminiszterek részvételével.
A tárcavezető kifejtette, hogy a találkozóra az antalyai diplomáciai fórum keretében kerül sor, amelyre Szergej Lavrov és Dmitro Kuleba is elfogadta a meghívást.
„Lavrov és Kuleba Antalyába érkezik. A találkozó az én részvételemmel zajlik majd. Nagy erőfeszítéseket tettünk ennek megszervezésére” – mondta el. Hozzátette, hogy mindenekelőtt a tűzszünetről tárgyalnak majd.
(ntk/MTI/rbc.ua/korrespondent.net/unian.ua)
Lelőtték az egyik ukrán béketárgyalót
Másrcius 5-én megdöbbentő hírt közölt az Ukrajinszka Pravda. A hírportál szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) lelőtte a Fehéroroszországban tárgyaló ukrán békeküldöttség egyik tagját.
Az SZBU őrizetbevétel közben végzett a 44 éves férfival, aki az oroszokkal folytatott első tárgyalás alkalmával volt az ukrán küldöttség tagja, s akiről a titkosszolgálat azt gyanította, hogy hazaáruló – írta múlt szombaton a hírportál magas beosztású titkosszolgálati és politikai informátoraira hivatkozva. A portál e forrásoktól úgy értesült, az SZBU-nak egyértelmű bizonyítékai voltak Kirejev hazaárulására, köztük telefonbeszélgetések is.
Ugyanakkor a Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főosztálya még aznap beszámolt a Facebook közösségi oldalon Kirejev és két másik hírszerző haláláról. Közleményükben úgy fogalmaztak, munkatársaik „speciális feladatok végrehajtása során” vesztették életüket. Vagyis Kirejev is a katonai hírszerzésre dolgozott. „Ukrajnát védve vesztették életüket, tettük közelebb vitt minket a győzelemhez!” – írták, amiből úgy tűnik, hogy nem tartották hazaárulónak a férfit.
Nyílt forrásokból tudható, hogy Kirejev bankár volt. Korábban, 2010–2014 között az Oscsadbank vezérigazgatójának első helyetteseként, előtte pedig az Ukreximbank felügyelőbizottságának tagjaként tevékenykedett.
Olekszandr Dubinszkij parlamenti képviselő, aki szintén beszámolt a bankár haláláról Telegram-csatornáján, emlékeztetett, hogy Kirejevet néhány éve hazaárulással gyanúsították. „Kirejev Kljujevék embere” – tette hozzá.
A 5 kanal tévécsatorna szerint 2020 júliusában indult ellene büntetőeljárás Ukrajnában az orosz titkosszolgálatokkal való esetleges együttműködése miatt. Az obozrevatel.com úgy tudja, hogy Kirejev évente több alkalommal is felkereste Oroszországot, ahol érintkezhetett a „kurátoraival”.
Érdekes, jegyzi meg a portál, hogy az Elnöki Hivatal nem mutatta be Kirejevet az ukrán–orosz tárgyalások résztvevőjeként. Neve nem szerepelt a tárgyalóküldöttségnek a hivatal sajtószolgálata által közzétett névsorában, de a fotókon és videókon látható, hogy ott ült az asztalnál Kijev képviselői mellett a február 28-án Gomelben megrendezett tárgyaláson. Azt nem tudni, hogyan került a delegációba, és mi volt a szerepe.
A hirado.hu a a Bild Online nyomán azt feltételezi, hogy Kirejev kettős ügynök lehetett.
(hk)
Folytatódtak az ukrán–orosz béketárgyalások
Egyelőre nem vezettek eredményre az Ukrajna és Oroszország között Fehéroroszország területén zajló béketárgyalások.
Március 3-án, csütörtökön másodszor ült tárgyalóasztalhoz az orosz és az ukrán küldöttség. A helyszín ezúttal a fehéroroszországi Belovezsszkaja Puscsa nemzeti park volt, amely a lengyel határ közelében, Breszt megyében található.
Az ukrán delegáció helikopterrel érkezett a találkozóhelyre, ahol az orosz küldöttség már várta. Több hírcsatorna is felhívta rá a figyelmet, hogy a küldöttek kézfogással üdvözölték egymást.
Olekszij Aresztovics, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a tárgyalás után úgy értékelt, hogy az orosz fél fokozatosan visszavesz a követeléseiből.
„Nem beszélnek már a nácitlanításról és így tovább. A blokkon kívüli státusz témáját sem igen erőltették. Bizonyos típusú támadófegyverek ukrajnai telepítésének megakadályozásáról volt szó” – közölte.
Szerinte a követelések mérséklése azt mutatja, hogy Oroszország tisztában van vele, katonai eszközökkel nem lehet elérni az általuk kitűzött politikai célokat.
Aresztovics jelezte: egyetlen kérdésben sikerült megállapodásra jutniuk.
„Elméleti megállapodás, a felek közötti egyetértés jött létre a humanitárius segítségnyújtásról vagy humanitárius folyosókról a bekerített ukrajnai városoknak, az orosz inváziótól szenvedő városoknak” – mondta.
Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója elmondta egyebek mellett, a tárgyalások azért folynak Fehéroroszországban, mert az orosz fél elutasít minden más közvetítő országot.
„Talán később másik ország lesz... Törökország vagy Magyarország, vagy például Lengyelország..., mert Fehéroroszországot hídfőállásként használják városaink támadására” – fejtette ki Podoljak.
Az ukrán fenntartások ellenére a tárgyalások harmadik fordulójára is a Belovezsszkaja Puscsa nemzeti parkban került sor hétfőn. A három órán át tartó egyeztetés nem hozott áttörést, bár némi haladást ezúttal is sikerült felmutatni.
Mihajlo Podoljak a Twitteren közölte, hogy „elértek bizonyos eredményeket a humanitárius folyosók logisztikájával kapcsolatosan”. „Változtatásokat eszközöltünk, és hatékonyabb segítséget nyújtunk az Oroszországi Föderáció agressziójától szenvedőknek” – tette hozzá.
„Olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a tűzszünet, folytatódni fog az intenzív párbeszéd” – tette hozzá.
Ezen a területen a tanácsadó szerint egyelőre nem született olyan eredmény, amely javítani tudna a helyzeten.
Utóbb Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, folytatni kívánják a tárgyalásokat Oroszországgal a béke elérése érdekében.
„Már a fehéroroszországi tárgyalások harmadik fordulójára került sor ma. Szeretném azt mondani: a harmadikra és egyben az utolsóra. De mi realisták vagyunk. Ezért beszélni fogunk. Addig ragaszkodunk a tárgyalásokhoz, amíg meg nem találjuk a módját, hogy elmondhassuk népünknek: íme, így jutunk el a békéhez” – mondta hétfő esti videóüzenetében.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy „a küzdelem minden napja, az ellenállás minden napja jobb feltételeket, erősebb pozíciót teremt számunkra. Jövőnk garantálására. Békében. A háború után”.
Az elnök az ABC News amerikai tévécsatornának adott, az Interfax–Ukrajina hírügynökség által kedden idézett interjújában egyértelművé tette a béketárgyalásokkal kapcsolatos ukrán álláspontot. Arra a kérdésre válaszolva, hogy kész-e Ukrajna a tűzszünet érdekében teljesíteni Oroszország követeléseit– módosítani az alkotmányt és lemondani a NATO-csatlakozásról; elismerni a Krímet orosznak; elismerni az L / DNR függetlenségét –, kijelentette: „Először is, készen állok a párbeszédre, de nem állunk készen a kapitulációra.”
Hozzátette: „Mert ez nem rólam szól, hanem az emberekről, akik megválasztottak.”
Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője a tárgyalás harmadik fordulójáról szólva úgy fogalmazott: „Alatta maradt a várakozásoknak.” Putyin elnök tanácsadója bírálta, hogy egyetlen kijelölt humanitárius folyosó sem működik, és ezért az ukrán felet hibáztatta. A Rosszija 24 orosz televízió által közvetített sajtótájékoztatóján reményét fejezte ki, hogy „legközelebb jelentősebb haladást sikerül elérni”.
Leonyid Szluckij, az orosz parlament alsóháza (duma) külügyi bizottságának elnöke, a küldöttség tagja közölte: naivitás lett volna azt várni, hogy hétfőn átfogó dokumentumokat írjanak alá. A közeljövőben folytatódik a munka – mondta.
Mindkét részről megerősítették, hogy a tárgyalások várhatóan néhány napon belül folytatódnak.
(zzz/unian.ua/interfax.com.ua/MTI)
