Bezuhla kontra Zaluzsnij: elefánt a porcelánboltban?

Múlt héten furcsa vita borzolta a kedélyeket az ukrán fővárosban. Marjana Bezuhla parlamenti képviselő több bejegyzést is megeresztett a közösségi médiában, amelyekben bírálta Valerij Zaluzsnijt, az Ukrán Fegyveres Erők (ZSZU) főparancsnokát, jelen állás szerint az ország egyik legnépszerűbb emberét. A politikus lemondásra szólította fel a tábornokot, amivel kisebbfajta vihart okozott az ukrán politikai életben.

A hadseregnek nincs terve?

Bezuhla, aki nem mellékesen a Legfelső Tanács Nemzetbiztonsági, Védelmi és Hírszerzési Bizottságának elnökhelyettese, elsősorban azt rótta fel a főparancsnoknak, hogy a hadsereg állítólag „nem tudott koncepciótervezetet bemutatni 2024-re” – mutat rá összeállításában a BBC News Ukrajina.

„Ez a vita nem volt nyilvános, de a feszültség egyre nőtt, és most már olyan a helyzet, hogy ha a katonai vezetés nem tud semmilyen tervvel előállni 2024-re, minden mozgósítási javaslatuk pedig arra redukálódik, hogy több emberre van szükség egyetlen javaslat nélkül a ZSZU rendszerének megváltoztatására, akkor az ilyen vezetésnek mennie kell” – jelentette ki Bezuhla.

A politikus posztjaiban bírálta a fegyveres erők főparancsnokát az ukrán hadsereg „szovjetizálása”, a szerinte nem kellően kidolgozott nyári ellentámadási terv miatt is. Ugyancsak felrótta a vezérkarnak, hogy fedezik azokat a tábornokokat, akik szerinte nem látják el hatékonyan feladataikat.

Ki az a Bezuhla?

Az egészségügyi végzettséggel rendelkező Bezuhla nem tekinthető kifejezetten katonai szakértőnek, bár szolgált annak idején az ATO övezetében, majd a Védelmi Minisztériumban a fegyveres erők egészségügyi szolgálatának reformjával foglalkozott.

2019-ben nyergelt át az egészségügyről a politikára, a Nép Szolgája párt színeiben lett parlamenti képviselő, s a Legfelső Tanácsban némileg váratlanul a Nemzetbiztonsági, Védelmi és Hírszerzési Bizottság elnökhelyettese lett. Működésének idejére esik az Ukrán Biztonsági Szolgálat gyökeres átalakításának kísérlete, amelyet a sajtó szerint végül nem sikerült maradéktalanul keresztülvinni, s tagja volt a Wagnergate-et vizsgáló parlamenti bizottságnak is.

Mint ismeretes, 2020-ban meghiúsult az ukrán katonai hírszerzés egy akciója. A parlamenti ellenzék, valamint néhány volt hírszerző is kiszivárogtatással, a művelet meghiúsításával vádolta ennek kapcsán az Elnöki Hivatalt. A Bezuhla vezette parlamenti vizsgálóbizottságnak végül is nem sikerült kielégítően tisztáznia, hogy valójában mi történhetett, azt azonban hangsúlyozták, hogy az Elnöki Hivatalnak bizonyosan nincs köze a botrányhoz.

Vihar

A politikus korábban is kritizálta már a ZSZU vezetésének alacsony hatékonyságát, a mostani bírálatok azonban némileg váratlanul komoly indulatokat váltottak ki. Az összhatáshoz hozzájárulhatott, hogy a pletykák szerint nézeteltérés támadt az Elnöki Hivatal és a legfelső katonai vezetés között, bár ezt utóbb az Elnöki Hivatal határozottan cáfolta.

Olaj lehetett a tűzre Valerij Zaluzsnijnak a The Economistban néhány hete megjelent cikke és interjúja is. A főparancsnok a kiadványban pesszimista képet festett a fronton kialakult helyzetről, megjegyezve, hogy a háború a pozicionális hadviselés szakaszába lép, ami Oroszországnak kedvezhet.

Zaluzsnij gondolataira Volodimir Zelenszkij elnök is reagált, kijelentve, hogy nincs patthelyzet a fronton. Ihor Zsovkva, az Elnöki Hivatal vezetőjének helyettese pedig azt tanácsolta a katonáknak, hogy „kevesebbet kommentálják a médiában, ami a fronton történik”.

Néhány hete a politikusok és a szakértők részéről komolyan felmerült Zaluzsnij menesztésének lehetősége, Bezuhla mostani nyílt felszólítását a lemondásra pedig sokan amolyan „szondázásnak” foghatták fel – mutat rá a BBC. Maga a képviselő tagadta, hogy utasítást hajtott volna végre támadásával.

Bezuhla kijelentéseire nem reagált a kormányzat, viszont több kormánypárti és ellenzék képviselő is bírálta őt.

„Háborús körülmények között a katonai-politikai vezetésre vonatkozó számonkéréseknek kizárólag a világosan meghatározott eljárási és intézményi keretek között kell történniük. Ellenkező esetben ez hitelrontásnak és provokációnak minősül, ami az ellenség kezére játszik” – írta Tetjana Ciba képviselő (Nép Szolgája frakció) Facebook-oldalán.

Roman Kosztenko kéviselő (Hang frakció), a Nemzetbiztonsági, Védelmi és Hírszerzési Bizottság titkára cáfolta Bezuhla kijelentését, miszerint a vezérkarnak nincs terve 2024-re. Elmondása szerint ez az irat létezik, de titkos, csak a Legfelsőbb Főparancsnok Főhadiszállásán lehet bemutatni.

A Jevropejszka Pravda azt írta néhány napja, a NATO részéről is jelezték, nem korrektek azok az Ukrajnában elhangzó állítások és feltételezések, amelyek szerint a fegyveres erők vezetésének nincs terve a katonai célok elérésére.

Ljudmila Bujmiszter feljelentette Bezuhlát az ügyészségen – tudatta az Interfax–Ukrajina hírügynökség. A független képviselő Facebook-bejegyzése szerint a ZSZU törvényes tevékenységének akadályozásával, hazaárulással és kémkedéssel vádolta meg kollégáját. Ezenkívül kezdeményezte a parlamentben Bezuhla visszahívását bizottsági tisztségéből.

Kinek volt ez jó?

Csak találgathatunk, hogy a kormánypárti képviselő miért tartotta fontosnak nyilvánosan bírálni a hadsereg főparancsnokát háború idején.

Volodimir Feszenko politológus biztos abban, hogy Bezuhla megnyilvánulásai valójában többet ártanak Volodimir Zelenszkijnek, mint használnak. Szerinte ugyanis Zaluzsnij menesztése esetén a jelenlegi államfő politikai vetélytársává válhat.

„Marjana Bezuhla asszony valószínűleg azt gondolja, hogy nagy szívességet tett Zelenszkij elnöknek azzal, hogy Zaluzsnijt lemondásra szólította fel – mutat rá a politológus. – Valójában provokatív nyilatkozataival már sok kárt okozott az elnöki csapatnak. Bármennyire ellentmondásosan hangozzék is, amit ő javasol, az lényegében időzített bomba Zelenszkij elnök ellen, és bizonyos mértékig Ukrajna érdekei ellen háborús körülmények között.”

Szakértők külföldön és belföldön egyaránt rámutatnak, hogy Valerij Zaluzsnij s általában a vezérkar igyekszik kimaradni a politikai adok-kapokból, nem kívántak reagálni Bezuhla vádjaira.

(ntk/bbc.com/interfax.com.ua/eurointegration.com.ua)