KMKSZ-közgyűlések – összegzés és jövőtervezés

Az elmúlt évben elvégzett munka összegzése és a jövőtervezés jegyében zajlottak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezeti közgyűlései.

A Ráti Alapszervezet a helyi gimnáziumban tartotta meg beszámoló közgyűlését február 27-én. Illár Lénárd, az alapszervezet elnöke beszámolt az elmúlt évi munkáról, különböző rendezvényeikről. Kiemelt esemény volt, hogy a helyi gimnázium munkatársának, Bukócsik Sándornak a kezdeményezésére megkeresték Balogh Líviát, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnökét, illetve Tessely Zoltánt, a Magyar Országgyűlés képviselőjét, akinek körzetéhez tartozik Rát anyaországi testvértelepülése, Alcsútdoboz. Tessely képviselő úr beszerzett 40 gyümölcsfát és egy tölgyfát, s a magyarországi vendégekkel közösen ültették el a Ráti Gimnázium kertjében. Alcsútdoboz támogatásának köszönhetően az alapszervezet vásárolt egy hordozható hangerősítő berendezést, illetve egy színes nyomtatót a gimnázium céljaira. Az alapszervezeti elnök a Szürtei Kistérségi Tanács képviselőjeként tájékoztatta a ráti lakosokat a tanács ügyeiről is.

Illár Lénárd beszámolóját követően Kocsis Szilvia pénztáros ismertette az alapszervezet pénzügyi helyzetét.

Február 27-én tartotta közgyűlését a Szürtei Alapszervezet is, ahol Braun Éva, az alapszervezet elnöke beszámolójában elmondta, hogy a háborús helyzet a szürtei magyar közösségre is hatással van, az oktatásra, a gazdasági helyzetre és az élet minden területére rányomja a bélyegét. Sokan elhagyták az országot, de annak ellenére sikerült megszervezni azokat a megemlékezéseket, amelyeket korábban is rendszeresen. Az alapszervezet szorosan együttműködik a helyi egyházközségekkel, a kistérségi tanáccsal, közösen igyekeznek megoldani a helyi problémákat.

Puskár Árpád, a Szürtei Kistérségi Tanács polgármestere az önkormányzat ügyeiről beszélt a közgyűlés résztvevőinek, érintve a legfontosabb kérdéseket.

Ráton és Szürtében a közgyűlés színvonalas kulturális programmal fejeződött be: a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület szervezésében Tóth Péter Lóránt anyaországi versmondó József Attila-estjét tekinthették meg a gyűlés résztvevői.

A Csapi Alapszervezet szombaton az Ungvári Középszintű Szervezet (UKSZ) rendezvénytermében tartotta meg soron következő, 36. közgyűlését.

Balogh Lívia, az alapszervezet és az UKSZ elnöke rövid átfogó betekintést adott az ideológiák harcába, kitért a konzervatív keresztény Európában meghonosodott liberális eszmei irányzatra, amely lazítja a társadalmi közösségeket, köztük a migrációra, a genderpropagandára, a „zöldpolitikára”. Szólt a mesterséges intelligencia által előállított média és a független államok választási folyamataiba való beavatkozás veszélyeiről is.

A nagyvilágban zajló történések után Balogh Lívia megtartotta elnöki beszámolóját. Összefoglalta az elmúlt év rendezvényeinek különösen gazdag palettáját. Kiemelte: nagy hangsúlyt fektetnek minden közösségépítő rendezvényre, a fiatalok bevonására, de most a régebb óta fiatal korosztályra tudnak alapozni, és megköszönte a nyugdíjasklubnak azt, hogy valóban közösségben élnek és megpróbálják növelni azt.

Belovics Lena, a Csapi KMKSZ Nyugdíjasklubjának elnöke beszámolt az elmúlt esztendőben megvalósított programokról.

Ezt követően a tagság kielégítőnek minősítette a szervezet munkáját és elfogadta a pénzügyi beszámolót, amelyet Hurik Ilona tartott meg.

A Szalókai Alapszervezet március 2-án tartotta soron következő közgyűlését, a helyi református parókián. A közgyűlést megelőzően a tavaly januári népdaléneklési versenyén jól szereplő Horváth Kamilla, Molnár Henrietta és Molnár Hanna magyar népdalokat énekelt.

A közgyűlés résztvevői a Szózat eléneklése után egyperces néma főhajtással emlékeztek meg az alapszervezet elhunyt tagjairól, közöttük Fekete Miklós alapító tagról, aki évtizedeken át volt az alapszervezet pénztárosa, illetve megemlékeztek a fronton életüket vesztett katonákról is.

Halász-Kovács Mária, az alapszervezet elnöke felidézte az elmúlt évi rendezvényeket, megemlékezéseket, a Magyarok Kenyere programban való részvételt, kiemelte a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület keretein belül működő kézműves-szakkörök gyümölcsöző tevékenységét. Szomorúan jegyezte meg, hogy az alapszervezet taglétszáma évről évre fogy, jelenleg 383 tagjuk van, de bizakodva tekintenek a jövőbe.

Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke minden ungvári járási alapszervezeti közgyűlésen jelen volt. Elemezte a nemzetközi és az ukrajnai helyzetet, illetve részletesen ismertette, hogy a KMKSZ alapítványai milyen támogatásokat juttattak el az ungvári járási magyar lakosokhoz. Hangsúlyozta: „Az elmúlt évben újraindult valamilyen szinten a kulturális élet az Ungvári járásban, amire nagyon vártak már a közösségek, hiszen a Covid után sajnos háborús éveket élünk, és ez nem igazán volt jó alap ahhoz, hogy a korábbi nagyon aktív kulturális életet folytatni tudjuk, de az elmúlt évben már nyújtottunk be pályázatokat, s az idén is pályázunk. Tervezzük a jövőt és nagyon várjuk a békét, hiszen az mindennek az alapja.”

A Mezőgecsei Alapszervezet közgyűlésének a helyi kultúrház adott otthont március 1-jén. Popovics Katalin alapszervezeti elnök beszámolt a 2024-es év történéseiről és a szervezet által megvalósított programokról. Elmondta, bár a háborús helyzet miatt a hagyományos nagy rendezvények elmaradtak, a szervezet több kulturális eseményen is részt vett. Beszámolt a Mezőgecsei Pajtaszínház felavatásáról és a Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda működéséről.

Sajnálatos módon a tagság létszáma csökkent az elmúlt évben, mivel több tag is elhunyt. Az elnök külön megemlékezett Badak Sándorról, a szervezet egyik alapítójáról, valamint azokról, akik a háború során vesztették életüket.

Fodor Gyula, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese és a Beregszászi Járási Tanács KMKSZ-frakciójának képviselője beszédében hangsúlyozta, hogy a 2025-ben esetlegesen megvalósuló választások kulcsfontosságúak lesznek a kárpátaljai magyarság számára, mivel a jelentős elvándorlás miatt a magyar közösség politikai képviselete veszélybe kerülhet, ezért minden magyar szavazó részvétele döntő jelentőségű lesz.

Mester András, a település elöljárója beszédében kiemelte, hogy mindannyian érzik a létszámcsökkenés következményeit, de bízik benne, hogy hamarosan véget ér ez az időszak, és megoldják a kihívásokat.

A Tiszacsomai Alapszervezet a helyi kultúrházban tartotta közgyűlését március 2-án, melynek első részében a Reskó-Papp Angéla vezette Tiszacsomai Bokréta Hagyományőrző Tánccsoport előadását élvezhették a résztvevők.

Ezt követően Rácz János elnök tartott beszámolót, amelyben részletesen kitért arra, hogy a KMKSZ a különböző támogatások mellett kulturális és közösségi rendezvények révén is igyekszik segíteni a helyi közösséget. A szervezet különösen büszke arra, hogy Tiszacsoma már hosszú ideje eredményesen vesz részt a Magyarok Kenyere programban, amely az összefogás és szolidaritás egyik szép példája.

A közgyűlésen szó esett a helyi sikerekről is. A község patinás építménye, az Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda egyre több látogatót fogad, ahol a gyerekek lovagolhatnak és íjászkodhatnak, ezzel is ápolva a magyar hagyományokat. A KMKSZ támogatásának köszönhetően már tavaly is több mint ezer hetedik osztályos kárpátaljai magyar diák vehetett részt a központ programjain. Emellett számos más oktatási intézmény csoportjai, valamint nyugdíjascsoportok is ellátogattak a helyszínre.

A Csonkapapi Alapszervezet március elsején tartotta közgyűlését a helyi gimnáziumban.

Sütő Gábor, az alapszervezet elnöke beszámolójában részletesen beszámolt a rendezvényekről. Elmondta, hogy 2022-ben megalakult a községben a Rákóczi Szövetség Csonkapapi Alapszervezete Nagy Natália alapszervezeti elnök irányításával, amely számos új lehetőséget és programot teremtett a tanulók és a tanárok számára.

Sütő Gábor önkormányzati képviselőként beszámolt a Kaszonyi Tanácsban végzett munkájukról is. Elmondta még, hogy október 23-án testvértelepülési találkozón vettek részt Budapesten a XVII. kerületi Rákosmentén.

2024-ben sikerült elnyerniük a Bethlen Gábor Alap által meghirdetett pályázaton 750 000 forintot sport- és játéktér létrehozására az iskola udvarán. A sportszerelvényeket már meg is vásárolták. Tóth Sándor polgármester támogatásával a sporttér játszótérrel is kiegészülhet majd.

A beregvidéki közgyűlések mindegyikén részt vett Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, aki a Szövetség világpolitikai és ukrajnai eseményeiről, illetve a Szövetség álláspontjáról tájékoztatta a hallgatóságot. Az alelnök beszámolójában kitért a KMKSZ által nyújtott támogatásokra is, kiemelve, hogy a háborús helyzet ellenére minden elindított támogatási program zavartalanul működik, és a kifizetések rendben megtörténtek. „A KMKSZ minden körülmények közepette megtartja közgyűléseit, ismerni szeretné az egyes települések lakóinak életét, problémáit, hangulatát” – hangsúlyozta Sin József, erős hitet és kitartást kívánva a mostani nehéz helyzetben.

Tekeházán a református parókia épületében tartotta közgyűlését a KMKSZ helyi alapszervezete. Lidkó Diána, a 262 tagú alapszervezet elnöke beszámolt arról, hogy sokat dolgoznak a tekeházai vasárnapi iskola fennmaradásáért, amely három csoporttal működik. A faluban csak ukrán iskola van, de minden osztályban tanulják a magyar és az ukrán gyerekek is a magyart mint idegen nyelvet. Az elnök asszony elmondta, hogy nagyobb ünnepségeket a háború miatt a tavalyi évben nem tartottak, de megemlékeztek a nemzeti ünnepekről, közösségépítő rendezvényeket tartottak. Az alapszervezet elnöke köszönetet mondott a magyar államnak az oktatási-nevelési támogatásért és minden, a községben élőkhöz eljuttatott anyaországi támogatásért.

Kócsi Katalin, a Királyházai Kistérségi Tanács képviselője tájékoztatta a közgyűlés résztvevőit a tanács munkájáról és s földprivatizációval kapcsolatos kérdésekről.

Gödényházán a községi könyvtárban tartották a helyi KMKSZ-alapszervezet közgyűlését. Lednei Tünde, a KMKSZ Gödényházai Alapszervezetének elnöke elmondta, hogy 2024-ben Mikulás-ünnepséget szerveztek, ahol a KMKSZ támogatásának köszönhetően ajándékcsomagokkal tudták megörvendeztetni a gyerekeket, rajtuk kívül az időseket és a betegeket is. Az alapszervezet két rendezvényt is tartott, ahol a helyi nyugdíjasklub megszervezését kezdeményezték, ezt az idén szeretnék hivatalosan is megalapítani, hisz sok az idős ember a faluban.

A közgyűlésen megvitatták az ukrajnai és a világpolitikai eseményeket, a KMKSZ munkáját és a községben felmerült gondokat. Döntés született arról, hogy az idén több rendezvényt szerveznek, melyekbe bevonják a gyerekeket és a nyugdíjasokat, s ehhez több motivált helyi lakos ajánlotta segítségét.

Tiszaújhelyben Mihók Richard, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke számolt be a tagságnak az elmúlt évi munkáról. Kiemelte, hogy jól sikerült az általuk szervezett gyermeknap, megemlékeztek az aradi vértanúkról, illetve a málenkij robot áldozatairól. A középszintű szervezettel közösen minden magyar iskolást, óvodást és a Tulipán Tanoda növendékeit meg tudták ajándékozni egy karácsonyi csomaggal. Kudron Zoltán oklevéllel köszönte meg Boldog Ferenc munkáját, aki több mint harminc évig volt az alapszervezet elnöke, valamint Popovics Erzsébet alelnök munkáját, aki egyben a helyi Tulipán Tanoda igazgatója

A gyűlés végül mindhárom helyen egyfajta falugyűléssé alakult át, Tiszaújhelyen különösen sok, a Tiszaújlaki Kistérségi Tanács által elhanyagolt problémára igyekeztek felhívni a figyelmet a KMKSZ-tagok.

Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke mindhárom közgyűlésen a világpolitika legfontosabb eseményeit, folyamatait és a KMKSZ vezetésének azzal kapcsolatos álláspontját vázolta. Elmondta, hogy reményeink szerint 2025 a változások éve lesz, közelebb kerültünk a fegyverszünethez és a békéhez. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor minden bizonnyal választások is lesznek, már most sem korai gondolkodnunk a polgármester- és képviselőjelöltekről. „Mi, akik itthon maradtunk, vagyunk az őrzők, nekünk jutott az a feladat, hogy Kárpátalján, illetve Ugocsában megőrizzük identitásunkat, hagyományainkat, anyanyelvünket, vallásunkat, ezt igyekezzünk átadni a gyerekeinknek, unokáinknak, mert ha mi ezt most nem tesszük meg, akkor lehet, hogy húsz év múlva már nem nagyon lesz kinek” – fogalmazott Kudron Zoltán.

BZS, RV, KV