Szent István-napi megemlékezések Kárpátalján

Államalapító szent királyunk tiszteletére Kárpátalja számos településén színvonalas ünnepi rendezvényekre került sor.

Aknaszlatina adott otthont a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi augusztus 20-i ünnepségének, amely egyben a felső-Tisza-vidéki magyarság fontos találkozóhelye is.

A Szent István-templomban az ünnepi szentmisét Snep Román aknaszlatinai plébános celebrálta Szulincsák Sándor huszti és Mankovics Sándor rahói plébánosok közreműködésével. A szentmise alatt a zsoltárokat a helyi Bel Canto kórus énekelte orgonakísérettel.

Az Aknaszlatinai Bolyai János Líceum diákjai ugyancsak a templomban mutatták be zenés, verses ünnepi műsorukat. A diákokat a líceum tanárai, Kopilják Éva, Basanets Adrien, Bíró Ágnes és Norik Éva, valamint segítőjük, Tkács Vlaszta készítették fel.

Jusztin Miklós beregszászi magyar konzul a Kárpátalján működő két magyar konzulátus képviseletében köszöntötte az ünneplőket. Kijelentette: „A magyarság nem földrajzi határokhoz kötött, a nemzet ott él, ahol a magyar szó, a magyar ima és a magyar szív jelen van.”

Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke ünnepi beszédében államalapító Szent István királyunk művét, annak máig ható jelentőségét mutatta be, hangsúlyozva: „Szent István élete és öröksége azt üzeni számunkra, hogy soha nem szabad feladnunk. Ha mindannyian megállunk a saját helyünkön és elvégezzük azt a feladatot, amit az Úristen ránk bízott, akkor van esélye a magyar nemzetnek.”

Az ünnepi szentmise végén a jelenlévők megkoszorúzták a templomkertben Szent István király szobrát. A magyar külképviseletek nevében Jusztin Miklós beregszászi és Szepesi Károly ungvári magyar konzul koszorúzott. A KMKSZ képviseletében Gulácsy Géza alelnök, Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, valamint a helybeliek helyezték el a megemlékezés koszorúit.

A koszorúzást követően Szedlák Gyula, a KMKSZ Aknaszlatinai Alapszervezetének elnöke tudósítónknak elmondta: „A templom és államalapító szent királyunk ünnepe különösen fontos a számunkra, Aknaszlatinán összehozza a megmaradt magyarságot, az elszakadtakat hazahozza, és azokat a magyarokat is ide vonzza, akik szűkebb térségünkben velünk élnek.”

Tiszacsomán az augusztus 20-i ünnepség templombúcsúval kezdődött, majd a Honfoglalási Emlékpark területén folytatódott. Elsőként Rácz János, a KMKSZ Tiszacsomai Alapszervezetének elnöke szólt a résztvevőkhöz, majd Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivő konzulja mondta el ünnepi beszédét, melyben kifejezte: „Minden történelmi próbatételt túléltünk, mert megvolt hozzá az erőnk, az utunk, és soha nem szégyelltük a kemény munkát. Ez az az erő, ez az a hit és a kemény munka, amely elhozta végül szabadságunkat is.”

A konzult követően Sin József, a KMKSZ alelnöke mondott beszédet: „Innen üzenjük a nagyvilágnak, hogy mi – kárpátaljai magyarok – vagyunk, akik voltunk, és leszünk, akik vagyunk. Az itt lévő ezeréves sírok mellől mondhatjuk el, hogy a magyar nép történetének bizonyítottan a legfontosabb döntését hozta meg, amikor Szent István királyunk vezetésével a magyarok felvették a kereszténységet és államot alapítottak Európa szívében. […] Minden felelősen gondolkodó magyar tudja, hogy mi a hazánkat karddal szereztük, de a kereszt által tartottuk meg immár egy ezredéve. Ez az ezredév nagyon küzdelmes volt, tele hősies korszakokkal török, tatár, orosz, német hódítók ellen, de 105 évvel Trianon után is megtartottuk magyarságunkat, nemzetünket és országunkat.”

A történelmi egyházak képviseletében Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki helynöke, kerületi esperese és Dávid Árpád mezőgecsei református lelkész kért áldást.

A beszédeket követően került sor az ünnepi koszorúk elhelyezésére.

A rendezvény keretében néptánccsoportok és kórusok léptek fel, ezzel is gazdagítva az ünnep hangulatát.

Mezőkaszonyban koszorúzással tisztelegtek államalapító királyunk, Szent István emléke előtt.

A Pro Cultura Subcarpathica 2015 óta szervez ünnepi programot ezen a napon. Idén ismét a falu központjában, Túri Török Tibor 2021-ben felavatott szobránál került sor a megemlékezésre.

Az ünnepségen beszédet mondott Balogh György beregszászi magyar konzul. Kiemelte, hogy Szent István öröksége nem politikai rendszerekhez kötődik, hanem a keresztény hithez, valamint azokhoz az erkölcsi és etikai alapértékekhez, amelyek évszázadokon át biztosították a magyarság fennmaradását.

Berghauer Sándor, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese az összetartás és a kitartás fontosságát hangsúlyozta. Hozzátette: a történelem számtalanszor bebizonyította, hogy a magyar közösség képes túllendülni a nehézségeken és újra felemelkedni.

Az eseményt Szülek Dániel-Miklós, a Virtuózok tehetségkutató különdíjasa és középdöntőse tette színesebbé előadásával, majd Radvánszky Ferenc református lelkész tolmácsolta Isten igéjét és kért áldást a jelenlévőkre.

A megemlékezés végén a megjelent vendégek elhelyezték a tisztelet koszorúit Szent István király mellszobránál. Az esemény ünnepélyességét a Mezőkaszonyi Református Egyházközség kórusa emelte énekszolgálatával.

Beregszászban augusztus 20-án avatták fel ünnepélyes keretek között IV. Béla király szobrát a római katolikus templom udvarán. A második honalapítóként is emlegetett magyar király emelte városi rangra 1247-ben a Vérke-parti települést. Ennek tiszteletére emeltek szobrot közös összefogással a Beregszászért Alapítvány és civilek, együttműködve a Beregszászi Római Katolikus Egyházzal. A mű alkotója Lengyel Tibor nyíregyházi szobrászművész, a talapzat elkészítője Matl Péter Munkácsy-díjas szobrászművész.

A rendezvény Molnár János beregszászi esperes-plébános által celebrált ünnepi szentmisével kezdődött, majd a templom udvarán folytatódott a szoboravatással, ahol elsőként Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivő konzulja mondott beszédet. A diplomata után Csatáry György, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátalja Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének tanszékvezetője fejtette ki gondolatait IV. Béláról és 35 éven át tartó uralkodásáról. A történész aláhúzta: „Vannak olyan királyaink, akik nem elsősorban a nagy csatákban szereztek hírnevet, hanem az országépítésben. Közéjük tartozott IV. Béla is, aki 1247 körül Beregszászban is jelentős építő munkát végzett. Hőstettei közé nemcsak a hadi sikerek sorolhatók, hanem kiváló politikusi és diplomáciai érzéke is. Magyar királyként legfőbb célja az ország megerősítése volt.”

Ezt követően Matl Péter szólt a jelenlévőkhöz: „Azt kívánom Beregszászban, Beregszásznak és az egész közösségnek, hogy ezek a művek, amelyek mellett állunk, adjanak nekik és nekünk hitet és erőt a mindennapokban” – hangsúlyozta.

A felszólalások után Gyebnár István beregszászi konzul, Cseh Áron, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának vezető konzulja és Molnár János atya leplezték le a szobrot. Ezután az atya fejtette ki gondolatait IV. Béláról, majd megáldotta a műalkotást.

A szoboravatást követően felolvasták Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumi elnökének gondolatait, aki levelében kifejezte háláját a szobor létrejöttében segítő intézményeknek és szervezeteknek, kiemelve a magyar kormányt, a Lakiteleki Népfőiskolát, az adományozó civilek nagylelkűségét, továbbá a Római Katolikus Egyház együttműködését és a külképviseletek munkáját.

A beregszászi és térségi intézmények, civil szervezetek, egyházak képviselői elhelyezték koszorúikat IV. Béla szobra előtt, majd megkoszorúzták Szent István királynak a templomudvaron álló szobrát is.

A rendezvény végén Molnár János atya megáldotta és megszentelte az új kenyeret.

Benében a KMKSZ helyi alapszervezete koszorúzással egybekötött megemlékezést szervezett augusztus 24-én.

A rendezvényre a település magyar kormánytámogatásból felújított kultúrházában került sor, ahol a megjelenteket elsőként a szervezők nevében id. Molnár László, a KMKSZ Benei Alapszervezetének elnöke köszöntötte, hangsúlyozva a magyar államalapítás jelentőségét, melynek hatását több mint ezer év elteltével is érezni lehet, hiszen Szent István király bölcs meglátása és cselekedetei vezettek ahhoz, hogy a mai napig fennmaradjon és országa legyen a magyarságnak.

Ünnepi köszöntőt mondott Sin József, a KMKSZ alelnöke is, aki felidézte az államalapítás körülményeit, a kereszténység felvételének fontosságát, a magyarok nemzeti örökségét és az összetartozás meghatározó erejét. A KMKSZ alelnöke aláhúzta: a kárpátaljai magyarok tisztességes életet, anyanyelvük szabad használatát, közösségeik megtartását és békés mindennapokat szeretnének. „S ne feledjük Szent István király üzenetét: maradjunk meg magyarnak és kereszténynek” – emelte ki.

Ezután Orbán Sándor református lelkész osztotta meg ünnepi gondolatait az egybegyűltekkel, majd Isten gazdag áldását kérte a jelenlévőkre és minden kárpátaljai magyar életére.

A felszólalásokat követően a Benei Kultúrház Gyöngyvirág és Szélrózsa hagyományőrző csoportjai előadásában számos ikonikus dal és vers hangzott el, majd a Gyöngyvirág tánccsoport felcsíki és bukovinai táncokat mutatott be.

A megemlékezés után a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal együttműködve a benei helyszínen is levetítették a Hogyan tudnék élni nélküled? című romantikus sikerfilmet.

Guton a falu központjában lévő Emlékparkban, a Szent István-szobránál idézték fel államalapító nagy királyunk emlékét.

Tóth Angélának, a helyi gimnázium igazgatónőjének köszöntő szavai és programismertetője után a guti fiatalok verses-énekes irodalmi összeállítása következett.

Sin József, a KMKSZ alelnöke ünnepi beszédében kiemelte: „Hagyományaink ápolása a múlthoz köt minket, de a jövőbe mutat. S habár sokféle megpróbáltatás kíséri életünket, minden magyar számára van egy biztos pont: ez pedig az anyaország, mely minden téren segíti, támogatja a kárpátaljai magyarságot. Népünkben s így a kárpátaljai magyarokban is mindig volt annyi hit, kitartás és akarat, hogy bátran kiállt szabadságáért és magyarságáért.”

Ezután a résztvevők megkoszorúzták Szent István szobrát, majd az ünnepség a műfüves pályán folytatódott a VI. Szent István-focitornával, amelyre négy csapat nevezett be. A tornát a Jánosiból és Beregszászból érkezett közös csapat nyerte, nagy csatában megelőzve a Derceni Kóku Béla csapatát. A harmadik helyet a guti felnőtt csapat szerezte meg, megelőzve az ifik válogatott csapatát. A torna legjobb játékosa a győztes csapat tagja, Mátyus Krisztofer lett, így ő vihette haza a különdíjat. A torna legtehetségesebb ifjú focistája Derceni Áron lett, aki Kígyósról érkezett.

A szép számmal összegyűlt közönség a nap zárásaként megtekintette a Hogyan tudnék élni nélküled? című filmet.

BZS, LI, DA, CSA, SJ