Megemlékezés az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról Beregszászban

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem (RE) átriumában március 13-án megemlékezést szervezett nemzeti ünnepünk alkalmából a Fodó Sándor Kulturális Központ és a Rákóczi Egyetem. A rendezvényen az intézmény vezetői, oktatói és hallgatói, valamint a beregszászi magyar közösség képviselői közösen idézték fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeit és üzenetét. Az ünnepi alkalom célja az volt, hogy méltó módon emlékezzenek meg a magyar történelem egyik meghatározó eseményéről, valamint erősítsék a közösségi összetartozás és a nemzeti emlékezet jelentőségét.

Az ünnepi esemény a Himnusz közös eléneklésével kezdődött. Majd Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezetője olvasta fel Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnöknének március 15-e alkalmából a külhoni magyarokhoz írott levelét. Ezt követően Ferku Szilveszter előadásában hallgathatták meg a résztvevők a Nemzeti dal megzenésített változatát, majd Molnár Ferenc, a Rákóczi Egyetem Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének vezetőhelyettese foglalta össze az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének eseményeit. Előadása során kitért a 178 évvel ezelőtti események kárpátaljai és beregszászi vonatkozásaira is.

Molnár Ferenc előadását követően a 10. Kárpátaljai Magyar Szónokverseny győztesének, a Rákóczi Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézete tanulójának, Illés Brigittának a szónoklatát és ünnepi gondolatait hallgathatták meg a jelenlévők. A fiatal beszédében hangsúlyozta: „Bennünk van-e ma is ugyanaz a bátorság, bennünk van-e ma is ugyanaz az akarat? A márciusi ifjak megmutatták, mire képesek a fiatalok, ha hisznek valamiben. Megmutatták, hogy néhány eltökélt ember képes felébreszteni egy egész nemzetet. És a történelem üzenete ma is ugyanaz. Nem az a fontos, hogy mind egyformán gondolkodjunk. Az a fontos, hogy mind tenni akarjunk a közösségünkért. És amikor a márciusi ifjakra emlékezünk, ne csak felnézzünk rájuk – legyünk méltók hozzájuk, mert nem az a fontos, hogy mindenben egyetértsünk, hanem az, hogy cselekedjünk is érte. A történelmet nem az tartja meg, hogy mindenki emlékezik rá, hanem az, hogy tovább is írják azt. Hisz a jövőt nem azok építik, akik csak beszélnek róla, hanem azok, akik cselekszenek is érte.”

A Szózat közös eléneklése után a beregszászi magyar külképviselet, az egyetem, civil szervezetek, oktatási intézmények közösen helyezték el az emlékezés koszorúit az egyetem Kossuth-emléktáblájánál és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház falán látható Petőfi-emléktáblánál, majd az Arany Páva étterem mellett álló Petőfi-szobornál. A koszorúk elhelyezésének ideje alatt tárogatószó mellett énekelte el közösen az emlékező közösség a Kossuth-nótát.

Orosz Ildikó, a Rákóczi Egyetem elnöke a sajtónak adott nyilatkozatában aláhúzta a nemzeti ünnep jelentőségét: „Szerintem nincs szükség több üzenetre, csak arra, amely 1848-ban is elhangzott a 12 pont bevezetéseként: legyen béke, szabadság, egyetértés. Ennél többre nincs szüksége sem a magyarságnak, sem a Kárpát-medencének, sem Ukrajnának, mert ezek nélkül az élet nem olyan, amilyennek lennie kell. Erre emlékezzünk ’48 kapcsán, hiszen feladatunk: az utókor számára átadni ezeket a nemes gondolatokat. E gondolatok jegyében zajlott a mai rendezvényünk is: az egyetemen kezdődött, majd immár hagyományosan megkoszorúztuk azokat az emlékhelyeket és szobrokat, amelyek 1848-hoz kapcsolódnak itt, a belvárosban.”

Lőrinc Ingrid