Az államilag finanszírozott helyek már foglaltak

Felvételizés: Kiskapuk, de nem mindenkinek

Az érettségi tesztek s az ezek eredményeit rögzítő szertifikátok bevezetése ellenére továbbra sem csak a tudás dönti el, ki nyer felvételt valamelyik felsőoktatási intézménybe, különösen, ami az ingyenes tanulást jelentő államilag finanszírozott helyeket jelenti. Megfigyelők szerint a jelenlegi rendszer elsősorban a nemzetiségi kisebbségek nyelvén tanulók dolgát nehezítette meg alaposan, no és a kevésbé tehetősekét. Egyes sajtóhírek szerint duplájára nőnek idén a felvételért leszurkolandó kenőpénzek.

Május végén az érettségizők kézhez kapják a vizsgaeredményeiket tartalmazó dokumentumokat, az úgynevezett szertifikátokat, amelyeket máris vihetnek leadni a kiszemelt felsőoktatási intézményekbe. A felvételizők ismét izgulhatnak: miként értékelik a szertifikátokat, sikerül-e felvételt nyerniük szülői kapcsolatok és kenőpénz igénybe vétele nélkül éppen abba a felsőoktatási intézménybe, ahová tudásuk szintje és minősége alapján egyébként megérdemelnék. Az új rendelkezések ellenére ugyanis számos módja maradt annak, hogy valaki túljelentkezés esetén mégse essék a tudásszintet tükröző szertifikátok alapján történő rangsorolás hatálya alá. Mert bár legalább egy szertifikátot mindenkitől megkövetelnek felvételnél, a felsőoktatási intézményeknek joga van pályáztatás, elbeszélgetés, előzetes tesztelés vagy eleve felvételiztetés nélkül felvenni a középiskolát éremmel végzetteket; az országos és nemzetközi tanulmányi versenyek résztvevőit és győzteseit; a művészeti és sportiskolák dicsérő oklevéllel kitüntetett neveltjeit; azon iskolák végzőseit, amelyeknek a legkülönfélébb együttműködési szerződéseik vannak felsőoktatási intézményekkel; a felkészítő tanfolyamok hallgatóit (azon tanfolyamokét, amelyekért a felsőoktatási intézmények szép pénzeket kapnak); s szinte bárki más jelentkezőt is a felsőoktatási intézmények által meghatározott preferenciák alapján az állam által finanszírozott, azaz ingyenes tanulást lehetővé tévő helyekre.

Az új rendszernek tehát nem sikerült kiküszöbölnie, hogy a diákok és szüleik továbbra is különféle mellékutakat keressenek az iskolai aranyérmek megszerzésére, vagy hogy jó pénzért végigüljék a felkészítő tanfolyamokat a biztos felvétel tudatában. Igaz, a költségvetés által finanszírozott egyetemi és főiskolai helyekre versenyen kívül felvehető jelentkezők számát 40 százalékban korlátozták, a nem túl népszerű műszaki szakokon pedig 60 százalékban.

Ugyanakkor ne feledjük, hogy továbbra is érvényben van az úgynevezett célirányos felvétel, melynek keretében például a csernobili károsultak és a falusi környezetből érkezők nyerhetnek kedvezményes felvételt. Ennek a rendelkezésnek a keretében a hagyományos felsőoktatási intézmények költségvetés által finanszírozott diáklétszámának 25 százalékát tölthetik fel, a pedagógiai és közlekedési képesítést nyújtókban az 50 százalékát, végül a mezőgazdasági profillal rendelkezőkben akár a 75 százalékát is.

A már említett kvótákon kívül korlátlan számban kötelesek felvenni az állami finanszírozású tanintézmények az úgynevezett "szociális" kedvezményezettek különböző kategóriáihoz tartozókat.

Összességében azt kapjuk, hogy a versenyen kívül jelentkezők aránya egy-egy felsőoktatási intézményben elérheti, sőt meg is haladhatja az ingyenes tanulást jelentő államilag finanszírozott tanulói helyek 90 százalékát! Érthető, hogy ebben a helyzetben azoknak, akik a szertifikátjuk révén szeretnének felvételt nyerni egyik-másik felsőoktatási intézménybe, lehetőség szerint a maximális 200 pontot kellene elérniük az érettségi teszteken.

Az Ukrán Oktatásminőség-ellenőrző Központ honlapján elhelyezett információ szerint egyes felsőoktatási intézmények felvételi bizottságainak munkatársai nem hivatalosan máris arról tájékoztatják a felvételizőket, hogy a külső értékelés, azaz a tesztelés eredményei nem meghatározóak a felvétel szempontjából, hogy a költségvetés által finanszírozott helyeket már elfoglalták az előkészítő képzések végzősei.

Mindezek után sokakban felmerülhet a költői kérdés, valójában mi változott a felsőoktatási intézményekbe való felvételizés tekintetében a tesztelés bevezetése által, s érdemes volt-e egyáltalán bevezetni, méghozzá ilyen sietve? A válasz az, hogy a sikerhez nemcsak a tesztelést kellett volna bevezetni, hanem egyúttal meg kellett volna szüntetni minden kiskaput, amelyen keresztül a tehetősebbek ma is megvásárolhatják maguknak az ingyenes oktatást, megfosztva a továbbtanulás lehetőségétől a tehetséges, ám kevésbé jómódú diákokat. Csakhogy, hangsúlyozzák számos országos lap szakírói, az illetékesek a jelek szerint féltek egyetlen huszárvágással átszabni a felvételizés egész rendszerét, mivel a felsőoktatási intézmények jelentős pénzektől estek volna el, egyiket-másikat pedig eleve be kellett volna zárni diákok hiányában.

Az új felvételi rendszer által hátrányos helyzetbe kényszerített másik jelentős csoportot a kevésbé tehetős diákok mellett a nemzetiségi kisebbségek nyelvén oktató iskolák végzősei képezik, köztük a kárpátaljai magyar iskolák tanulói. Számukra már az előző rendszer is több szempontból hátrányos volt, hiszen - amint arra a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) számos alkalommal felhívta már a figyelmet - a hatóságok nem biztosították számukra a tanmenet keretében, hogy a megfelelő szinten elsajátítsák az államnyelvet. Arra is csak hamvába holt próbálkozások voltak, hogy legalább az Ungvári Nemzeti Egyetemen államilag finanszírozott helyeket biztosítsanak, esetleg magyar tannyelvű csoportokat indítsanak azokon a nagy presztizsű szakokon, ahová a jelentős túljelentkezés miatt a magyar iskolák végzőseinek gyakorlatilag nem volt esélyük bejutni önerőből.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola mindent elkövetett annak érdekében, hogy a kialakult helyzetben optimális feltételeket teremtsen azon magyar fiatalok számára, akik tovább szeretnének tanulni. A kötelező ukrán vizsgán kívül több "megpróbáltatásnak" nem teszik ki a fiatalokat, a beiskolázási keretszámon belül nem követelnek tőlük más felvételi vizsgát. Túljelentkezés esetén a jelentkezők rangsorolására a Rákóczi-főiskolán a tanulmányi vetélkedők eredményeit veszik majd figyelembe.

A jelenlegi helyzet azonban ezzel együtt is végzetes lehet a kárpátaljai magyar oktatási rendszer számára, az előzetes jelentések szerint máris csökkent a gyermekeiket magyar iskolába írató szülők száma. A legfontosabb ebben a helyzetben a kötelező ukrán nyelv és irodalom vizsga eltörlése volna jelenlegi formájában, amikor is az ukrán anyanyelvű diákokra kidolgozott program követelményeit várják el a más program alapján, s rosszabb feltételek mellett tanuló magyar iskolásoktól - állítják a szakemberek. Mint dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke ezzel kapcsolatban rámutat, számos külföldi országban a kisebbségi oktatási intézményekben tanuló diákok anyanyelvükből érettségizhetnek, amennyiben az előírások kötelezővé teszik az érettségi nyelv és irodalom vizsgát.

Úgy tűnik azonban, hogy számunkra egyelőre nem léteznek kiskapuk.

szcs