Reviczky Gyula: Húsvét

Fakadnak már a virágok,

Kiderül az ég,

És a föld most készül ülni

Drága ünnepét.

Szíveinkben, mint a földön,

Ma öröm legyen,

Feltámaszt az isten-ember

Győzedelmesen!

Aki tudja, mint töré fel

Sírját a dicső;

Aki látja, hogy a földön

Minden újra nő:

Gondoljon feltámadásra,

Mely örök leszen,

Feltámadt az isten-ember

Győzedelmesen!

Reviczky Gyulát a magyar irodalom történetében a modernség előfutárának tartják. Egész pontosan a következőképpen határolják be: ő az a költő, „aki Arany János idős korában, majd Arany János halála után, Ady Endréék fellépése előtt a legkövetkezetesebben és legnagyobb hatással készíti elő a modern magyar költészetet”. Reviczky nem egyszerre robbant be az irodalomba, de 1885-ben, a harmincéves költőben már szellemi vezérüket látják a nála fiatalabb tehetségek. Szerelme sem kisebb híresség, mint maga Jászai Mari, a mindenki által körülrajongott színésznő. Együtt fordítják Ibsent, és a Babaotthonnak Reviczky adja a Nóra címet… Az itt olvasható Húsvét című versében érezhető kicsit az a hangütés, mely a kezdő Adynál is később megtalálható, azaz: kimutatható Reviczky-hatásról beszélhetünk. És végső soron ez a lényeges a költészetben: a sajátságos hangütés; mint minden művészetben: az egyediség. Így a húsvéthoz kötődő feltámadás csodája és valósága mindig másként tűnhet fel, amennyiben igazi művész beszél róla, vagy jeleníti meg…

Penckófer János