Egymás szemében
Kárpátaljai magyar középiskolások véleménye önmagukról és az ukránságról
A szociálpszichológiai (társadalom-lélektani) kutatások egyik kedvelt témája a nemzetiségi attitűdök és sztereotípiák felmérése. A vizsgálatok célja, hogy tetten érje, milyen társadalmi kép él egymásról az együtt élő nemzetiségekben. A kedvező önkép hozzájárul a közösség identitástudatának fenntartásához, a negatív azonban az azonosságtudat zavaraihoz vezethet. A nemzetiségek egymásról alkotott negatív képe pedig akár etnikai konfliktusok, ellentétek forrása lehet.
A Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola LIMES Társadalomkutató Intézete is fontosnak tartja az ilyen jellegű kutatásokat, ezért kérdőíves vizsgálatot végzett arról, hogyan látják a kárpátaljai magyar középiskolások saját közösségüket és a velünk együtt élő ukránokat.
Az adatlap egyik feladata a 2. számú ábrán látható.
Az 595 válaszadó szerint a b), d) és g) betűvel jelölt állítás sokkal inkább a magyarokra jellemző, mint az ukránokra. Az a)-val, c)-vel és h)-val jelöltekkel az ukránságot jellemezték adatközlőink, és az e), f), i), j), k) és l) betűvel jelöltekről úgy gondolták, hogy semleges tulajdonságok, azaz mindkét említett nemzetiség képviselőire egyformán illenek vagy nem jellemzők. Érdekes, hogy azon tulajdonságok, amelyeket a magyarokra tartottak jellemzőnek a felmérésben részt vett középiskolások, kizárólag pozitívak voltak, amelyekkel azonban az ukránokat ruházták fel, kivétel nélkül negatív jellemvonásoknak tekinthetők. A semlegesnek vélt tulajdonságok között pozitívak és negatívak egyaránt vannak.
A vizsgálat szerint a kárpátaljai magyar középiskolások szemében saját nemzetiségük mint önmagára és ősei hagyományaira büszke, hűséges, ugyanakkor a korral haladni képes, a saját értékeiért kiállni bátor, békeszerető, ám az ellenségekkel szemben kegyetlen nép él (1. ábra).
Egy másik feladatban ötfokú skálán kellett értékelniük a válaszadóknak, hogy a magyarok és ukránok mennyire (a) társasak, (b) műveltek, (c) érdeklődők, (d) barátságosak, (e) békések, (f) megbocsátók, (g) erősek, (h) vonzók és (i) gazdagok. Az adatok szerint a kárpátaljai magyar középiskolások egyformán erősnek gondolják mindkét nemzetiséget. A többi tulajdonság tekintetében azonban a magyarok magasabb átlagértékeket kaptak, mint az ukránok. Sőt, a megkérdezettek többsége úgy véli, hogy az ukránok inkább agresszívek és bosszúállók, mintsem békések és megbocsátók (3. ábra).
A vizsgálat eredményeiből természetesen nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, azt azonban megfogalmazhatjuk az adatok alapján, hogy a kárpátaljai magyar középiskolások nemzeti önképe pozitív, saját nemzetiségüket kedvező jellemvonásokkal ruházzák fel, a szomszédságunkban élő államszervező nemzetről alkotott képüket azonban negatív sztereotípiák jellemzik.
Cs. I.
Az alábbi tulajdonságokat külföldiek mondták a magyarokra és az ukránokra. Arra kérünk, hogy a tulajdonságok közül jelöld meg 1-gyel azokat, amelyeket jellemzőnek tartasz a magyarokra, 2-vel azokat, amelyek szerinted az ukránokra jellemzők, s tégy 3-ast azokhoz a tulajdonságokhoz, amelyek szerinted sem a magyarokra, sem az ukránokra nem jellemzőek, vagy pedig egyszerre jellemzőek rájuk.
a) Önzők, a saját fajtájukat mindennél előbbre tartják.
b) Büszkék magukra, megbecsülik önmagukat és őseik hagyományait.
c) Erőszakosak és terjeszkedők, a mások kárára akarnak előrehaladni.
d) Hűségesek.
e) Becsapnak másokat, amint lehetőségük nyílik rá, nem becsületesek, nincs bennük erkölcsi határ, amikor másokról van szó.
f) Becsületesek és megbízhatóak egymás között, de nem dőlnek be az idegenek mindenféle aljas trükkjeinek.
g) Bátrak és haladó felfogásúak, felkelnek saját dolgaik védelmében, megvédik azt, ami az övék, és nem lehet őket kiforgatni abból, amit jogosan megszereztek.
h) Összetartanak, másokat kirekesztenek maguk közül.
i) Békeszeretőek, szeretik az embereket, csak az ellenségeikkel szemben él a szívükben gyűlölet.
j) Erkölcstelenek és becstelenek.
k) Tisztességesek és becsületesek.
l) Gyűlölködnek, különösen rosszindulatúak a nem hozzájuk tartozókkal szemben.
