Alma helyett profitot teremhet a Barátság-kert

Kárpátalja különleges gazdasági övezet: kirakat vagy a gazdasági fejlődés motorja

2001. április 20., 02:00 , 14. szám
Az internacionalista barátság romjain gyökeret verhet a nemzetközi tőke

Mint korábban már beszámoltunk róla, a parlament elfogadta a Kárpátalja különleges gazdasági övezetről szóló törvényt. A jogszabály értelmében, mely most az e tárgyban korábban hozott elnöki rendeletet felváltotta, az övezet 30 évnyi időtartamra jött létre összesen 737,9 hektáros területen az Ungvári és a Munkácsi járásban, illetve Ungváron és Mun­kácson.

Emil Popovics, a Kárpátalja különleges gazdasági övezet fejlesztési főigazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta: elképzelhető, hogy a jövőben tovább bővül az övezet. Jelenleg Beregszász közelében az ukrán–magyar határon, az egykori Barátság-kert térségében tanulmányozzák egy 100-120 hektáros területű ukrán–magyar különleges vállalkozói övezet létrehozásának célszerűségét és perspektíváit. Optimális esetben az említett terület, valamint a Flextronics vállalatnak az egykori beregszászi rádiógyár területére telepített termelési egységei idővel szintén a Kárpátalja különleges gazdasági övezet részévé válhatnak, bár, mint Popovics megjegyezte, ehhez törvénymódosításra lesz szükség. Közismertek azok a helyi kezdeményezések, melyek Ungvár és Munkács egész területére szeretnék kiterjeszteni a rendkívül kedvező vállalkozási feltételeket biztosító övezet hatáskörét, ám ezek egyelőre még távlati tervek.

Az övezet létrehozásának fő célja a régió gazdasági fejlesztésének elősegítése. A csatlakozó projektek eredményes megvalósulása esetén jelentősen növekedhet a külföldi tőke beáramlása a megye gazdaságába, ami számottevő jövedelemforrást jelenthet a helyi lakosságnak, s nem utolsósorban jelentős plusz forrásokat a helyi költségvetések számára.

A különleges gazdasági övezet létrejöttével távlatok nyílnak a régió közlekedési rendszerének fejlesztése előtt (többek között a megyét átszelő tervezett nemzetközi közlekedési folyosókhoz vezető bekötőutak), s várhatóan növekedni fog a teherforgalom is. Jelentős szerepe lehet az övezetnek a munkahelyteremtésben is. Csupán az eddig kidolgozott s elfogadott négy tervezet megvalósítása 1015 új munkahely létrehozására, valamint 1480 munkahely megőrzésére adhat esélyt.

Eddig összesen tíz tervezetet dolgoztak ki, melyek közül négyet máris jóváhagytak, a többi pedig a megvitatás stádiumában van. A négy jóváhagyott projekt közül, melyek összértéke 11,2 millió dollár, kettő gyakorlatilag már meg is valósult: megkezdték működésüket a Zakarpat­in­ter­port, valamint az Avtoport részvénytársaságok, melyeknek fő tevékenységi területe a fuvarozás, illetve a logisztikai szolgáltatások a vasút terén. Folyamatban van az Eurokar Rt., illetve az ABK Ltd. projektjének a kidolgozása is. Az előbbi keretében a cseh Skoda-auto konszernnel kö­zösen személygépkocsik ösz­sze­szerelése indulna be, míg az ABK Ltd. a beruházás megvalósulása esetén gázkonvektorok gyártását, illetve szervizelését, fűtési rendszerek tervezését és kivitelezését kezdené meg.

A befektetők számára csábító lehet a helyi olcsó, bár viszonylag képzetlen munkaerő és az állam által biztosított adókedvezmények együttes hatása, ugyanakkor viszont némileg elretten­tő­leg hathat, hogy a nemzetközi hitelintézetek szemében Ukrajna egyelőre nem számít a legkedvezőbb megítélésű befektetési célor­szágnak. Szakértők véleménye szerint azonban Ukrajna többek között éppen azzal javíthatna leginkább nemzetközi megítélésén, ha megfelelően stabil hátteret biztosítva fejlődésükhöz, sikerre vinné a kárpátaljaihoz hasonló szabad gazdasági övezeteket.

Baráth József