Márai Sándor: Anya

Amit egy titkos kéz irat:

lágy arcod fonódott redője

bonyolult, fakult kézirat,

nézem, betűzgetem belőle:

mit írtak az évek, az élet?

Ez én vagyok, az én sorsom,

e mély sor a homlokodon:

bocsáss meg,

nem így akartam, ennyi lett,

ki sorsa ez, enyém, tied?

nem tudom.

Szobákban éjjel, idegen

tükrök előtt néha megállok:

nézd anyám, fiad idegen

arcán indulnak már a ráncok,

hasonlók, mint a tieden,

és kopva, elomolva, mállva

két testünk visszaporlik lassan

egy testbe, egy porba, egy anyába.

Az Arcanum szerint az édesanya jelentése: „[s-a] főnév (kedveskedő) 1. Vkinek szülőanyja <gyermekéhez való viszonyában>. Édesanyja, nem mostohája. Nagyon szereti édesanyját. Előáll két derék levente, Egy édesanyának szülötte, nevelte. (Arany János) Éjre csukódnak az aklok, jönnek az éjjeli baglyok, | Csöndben a törpe tanyák, félnek az édesanyák. (Babits Mihály) || a. (főleg birtokos személyraggal) <Az anya megszólításaként gyermeke(i) részéről.> Édesanyám, kérek egy darab kenyeret! 2. (átvitt értelemben, ritka, választékos) <Olyan személyre v. nagyobb közösségre, testületre (pl. a hazára, vmely iskolára) vonatkoztatva, akinek, ill. amelynek jótékony, nevelő, emberré formáló hatása van, akinek, ill. amelynek sokat, szinte mindent köszönhetünk.> Ez az iskola hosszú éveken át a mi édesanyánk volt. Szülőföldünk édesanyánk.”

A Wikiszótárban a következőket olvashatjuk: „édesanya (főnév). 1. Nőnemű szülő, aki világra hozta gyermekét és felneveli; szülőanya – ellentétben a nevelőanyával.” A Wikipédia szerint: „Az anya az utód szülőpárjának biológiai és/vagy szociális, jogi nőtagja. Különféle társadalmi, kulturális, vallási, jogi, genealógiai szerepe ismeretes. Van édesanya, mostohaanya, biológiai anya stb. Biológiai értelemben a gyermekek világra hozója. Jogi értelemben a biológiai vagy a családba házasság útján került nőnemű szülő, aki nagykorúságukig a gyermekeket az apával közösen neveli és testi-lelki egészségükért felelősséggel tartozik.

Az anya elsődleges történelmi szerepe a gyermekek felnevelése volt, de ebben a 20. századtól a nyugati világban az apára egyre nagyobb feladat hárul. Az anya társadalmi és vallási helyzetét a jogi és vallási előírások határozzák meg, melyek elsődleges funkciója a múltban a legitim utódlás biztosítása volt a családon belül. Ezért a nőket számos hátrányos jogi, erkölcsi és vallási megkülönböztetés érte.”

Dr. Mitracsek Ödön az egyik tanulmányában összegyűjtött néhányat az édesanya szinonimái közül: anya; anyu; anyus; anyuka; anyácska; anyula; anyucika; anyci; anyuci; családanya; leányanya; mamci; mamuci; mamucika; mamóka; mamácska; édes; kedves; szülőanya; ős; muter; béranya; kettes szülő, apám felesége; aggyálpénzt stb.

Sajnos ma már egyre több nő ódzkodik attól, hogy igazán megtudja, mit jelent édesanyának lenni. Elriasztja őket a szüléssel járó fájdalom tudata, mielőtt azt megérezhetnék. Kampányok, sőt áltudományok hirdetik a nők között a szingliség, a gyermektelenség előnyeit. Ennek hatására vannak olyan nők, akik a gyermekek látványát sem tudják elviselni. Számukra a gyermekvállalás csak egy elavult archaikus szokás, amit a férfiak a nők elnyomására használnak fel. Csakúgy, mint a házasság és a család. Szerencsére a nők többsége nem így gondolkodik.

Az édesanyák megünneplése az ókori görög világig vezethető vissza, de egyes történészek szerint még annál is régebbre, gondoljunk csak a willendorfi Vénusz-szoborra! Magyarországon 1925-ben ünnepelték először az édesanyákat. Napjainkban május első vasárnapján van anyák napja. Isten éltesse az édesanyákat, ne csupán ezen az egy napon! 

Lengyel János