Le a halálbüntetéssel!
Új büntető törvénykönyv
Április 5-én a parlament 379 „igen” szavazattal elfogadta az új büntető törvénykönyvet, melynek 1961. április 1-jén életbe lépett elődje 40 évig volt hatályban. E döntéssel a képviselők teljesítették az Európa Tanácsba történő felvételkor Ukrajna által vállalt egyik fontos kötelezettséget, a halálbüntetés eltörlését. Az új törvénykönyv legnagyobb pozitívuma méltatói szerint ennek megfelelően a humánussága, ugyanis a halálbüntetést életfogytiglani börtönbüntetéssel helyettesíti. Ez utóbbit sem fogják alkalmazni a 18 évnél fiatalabb, illetve a 65 évesnél idősebb személyekkel, valamint azokkal a nőkkel szemben, akik a bűncselekmény elkövetésének vagy a bírósági döntés megszületésének idején várandósak voltak.
A törvénykönyvben foglaltaknak megfelelően általában véve csökken a kiszabható börtönbüntetések időtartama, viszont nő a kiróható pénzbírság összege. Bővül azon bűncselekmények köre, melyek esetében a börtönbüntetést pénzbírsággal helyettesíthetik. A törvénykönyv bevezeti a háziőrizet fogalmát, illetve a közmunkát, mint a kiszabható büntetés egyik formáját. A 60-tól 240 óráig (a kiskorúak esetében 30-tól 120 óráig) terjedő időtartamban kiróható közmunkát az elítélteknek ingyenesen kell elvégezniük „munkaidőn kívül”. A napi megengedett maximum 4, illetve fiatalkorúak esetében 2 óra közmunka.
Jelentősen csökken az adózást, illetve egyéb kötelező befizetéseket elmulasztókra kiszabható büntetés mértéke. Az eddigi 1700 hrivnya helyett a jövőben a 17 ezer hrivnyát (ezer adózatlan minimális keresetnek felel meg) meghaladó mértékű adócsalás esetén vonhatók bűnvádi felelősségre az elkövetők. Az eddigi 17 ezer hrivnya helyett a 85 ezret meghaladó összegre elkövetett bűncselekmény (ötezer adózatlan minimális keresetnek felel meg) számít különlegesen nagy mértékű adócsalásnak. Az ezért kiszabható börtönbüntetés 5-től 10 évig terjed, viszont itt is vannak kivételek – a maximális időtartamot csak azoknak kell leülniük, akik ellen korábban már folyt bűnvádi eljárás. Ezentúl vagyonelkobzással csak a különösen súlyos bűncselekmények elkövetőit sújthatják.
A fejlett világban jelenleg uralkodó trendnek megfelelően a büntető törvénykönyv alkotói különös figyelmet fordítanak a szerzői jogok védelmére. A törvénykönyvben foglaltaknak megfelelően bűnvádi felelősségre vonhatók a szerzői jogok megsértői, továbbá a márkanevek jogtalan használói.
Az ez év szeptemberétől hatályba lépő büntető törvénykönyv jóval liberálisabb elődjénél, s a benne foglaltak alapján azt a következtetést vonhatja le az ember, hogy ezentúl csak az elvetemült bűnözők ülnek majd a börtönökben, s ennek következtében talán a fegyintézetek túlzsúfoltsága is megszűnik.
Baráth József
