1991. évi puccskísérlet: így látja Gorbacsov

Tíz éve hullott szét a Szovjetunió, vált függetlenné Ukrajna

Az AP-nek az évforduló kapcsán adott nyilatkozatában Gorbacsov kemény szavakkal illette az akkori események számos szereplőjét, beleértve magát is. A puccskísérlet vezetett oda, hogy négy hónappal később a Szov­jetunió összeomlott.

Gorbacsov szerint az összeesküvésért a kommunista vezetők egy szűk csoportja viseli a felelősséget, amely nem tudta elfogadni az általa tervezett reformokat, azt, hogy nagyobb szabadságot adjanak a Szovjetuniót alkotó 15 köztársaságnak.

1991 augusztusának elején Gorbacsov a legtöbb szov­jet köztársaság vezetőivel fontos megállapodást dolgozott ki, amely jóval nagyobb politikai és gazdasági önállóságot biztosított volna a tagköztársaságok számára. A tárgyalások hosszúak és kemények voltak, és Gorbacsov ki akarta pihenni magát, mielőtt az egyezményt augusztus 20-án aláírják. Ezért feleségével, Raiszával együtt üdülni ment a Fekete-tengerre, a Krím félszigeten lévő kormányvillába. De nem tért vissza az aláírásra. Augusztus 19-én reggel fogollyá vált a villában, miközben nyolc kommunista vezető, élükön Genagyij Janajev alelnökkel bejelentette, hogy átvette a hatalmat. Moszkva utcáin tankok jelentek meg.

Az interjúban a volt szovjet vezető magát hibáztatta azért, hogy túlságosan nagy fontosságot tulajdonított a demokratikus játékszabályoknak, ahelyett, hogy egyszerűen megszabadította volna a pártot – amikor erre még lehetősége volt – azoktól, akik ellenezték a reformjait. „Az ember nem lehet Mr. Tiszta, amikor ilyen forradalmi változások történnek, amikor a rendszer változik” – mondja Gorbacsov.

Mialatt Gorbacsov fogoly volt Foroszban, Jelcin tett szert politikai tőkére Moszkvában azzal a merész elhatározásával, hogy felugrik egy tankra, és mozgósítja az embereket az államcsíny szervezői ellen.

Gorbacsov elismerően értékelte azt a magatartást, amelyet az akkori orosz elnök tanúsított az államcsíny idején. „Amikor színre lépett, és lényegében élére állt a puccsistákkal szembeni ellenállásnak, a helyzet kockázatos volt, és bármilyen kifejlet lehetségesnek tűnt. Azt hiszem, ebben elismerően kell megítélnünk.”

Gorbacsov ugyanakkor elítélte azokat a manővereket, amelyeket 1991 őszén hajtott végre a háta mögött Jelcin. „Két vágy mozgatja szüntelenül: az, hogy a csúcson legyen, és a szenvedélyes törekvés a hírnévre és a dicsőségre.”

Gorbacsov ma már sajnálja, hogy nem tett lépéseket Jelcin megfékezésére: „Olyan nagy a világ, el kellett volna küldenem valahová nagykövetnek.”