Nem megy a búza, zúgolódnak a gazdák

Drága a kárpátaljai gabona?

A földművelésből élők a betakarítási munkálatokkal párhuzamosan az őszi gabonafélék vetését is szem előtt kell tartsák: miből men­nyi és hova kerüljön földbe. Ugyanakkor dön­tő momentum, hogy mindezt hogyan tegyék, hisz nagyon sok gazdának máig sem sikerült értékesítenie az idei termést. Csonkapapi gazdái és farmerei is hasonló gon­dokkal küszködnek és egyre türelmetlenebbek. „A földnek időben meg kell adni, ami jár” – mondják.

– A jó termés érdekében a földbe folyamatosan invesztálni kell, most például mészporoz­tatni, szántatni, vetőmagot beszerezni, de kérdem én, miből – fakad ki Kovács Ilona farmer, akinek 7 tonna IV. osztályú búzája vár vevőre. – A minimális haszon érdekében nekünk legalább 60 hrivnyás mázsánkénti árral kell számolnunk, különben ráfizetünk az egész évi munkánkra. Ezzel szemben a malmokban 50-55 hrivnyát kínálnak érte, ahol ráadásul listára kell iratkozni, és jó esetben egy-két hónap múlva kerülhetünk csak sorra. A gazdáknak pedig most kell a pénz, nem november végén. Ahelyett, hogy nekem fizetnének, most még a raktározást is magamnak kell megoldanom, ami sok pénzbe kerül.

– Az idén csak a tritikálét tudtuk jó áron eladni, a búzából egyelőre csak a vetni valót viszik, de azt is apránként, maguk a falusiak – mondja id. Baksa Zoltán. – A másik fajta búzánk csak takarmánynak való, és inkább télen lesz piaca, de biztos, hogy annak sem fogják megfizetni az árát.

– Én az idén négy hektárról 120 mázsa búzát takarítottam be, de nem tudok neki örülni, mert képtelen vagyok vevőt találni rá – mondja Márkus Pál. – Jobb híján az üresen álló házunk egyik szobáját alakítottuk át „búzaraktárrá”, mert a padlás sem bír el 5-6 tonnánál többet. Nagyon el vagyok keseredve, mert úgy érzem, senkinek sem érdeke az 5-10 hektáros kisgazdák talpon maradása. Nincs felvásárló hálózat, hagyják, hogy az értékesítéssel is magunk küszködjünk. Csak azt nem értem, ha a búza még önköltségi áron sem kel el, mitől olyan magas a kenyér ára?

P. Zs.