Reformáció tegnap és ma
A reformáció ünnepére
Október 31-én ünnepli a református egyház a reformáció ünnepét. Amikor Luther Márton mintegy 500 évvel ezelőtt ezen a napon kiszegezte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, még nem gondolta, milyen lavinát indít el. Az ünnep kapcsán Horkay László református püspökkel beszélgettünk.
– Sokan azt gondolják, hogy a református egyház az újabb egyház és a katolikus a régebbi keletű – kezdi beszélgetésünket a püspök. – Ez azonban éppen fordítva igaz. A világ kezdete óta és annak végeztéig Isten Jézus Krisztus igéje és Szentlelke által egybegyűjti az övéit a föld minden nemzetségéből. A reformáció nem hozott újat a hitéletbe, csak visszatért a forrásokhoz, újra felfedezte a Bibliának azon igazságait, amelyeket 1500 év alatt elfelejtettek. Ez idő során nagyon sok emberi hagyomány szivárgott be az egyházba, amelyek nemhogy nem egyeztek a Biblia tanításaival, hanem egyenesen bibliaellenesek voltak. A hit általi megigazulás helyett a cselekedetekre került a hangsúly, az emberek saját maguk akarták kiérdemelni az üdvösséget, holott a Golgotán az már elvégeztetett. Jézus egyszer és mindenkorra megváltott minket, ingyen kegyelemből üdvösséget szerzett. Jézuson kívül az emberek más közbenjárót kerestek, Szűz Máriában, a szentekben, a papok segítségében bíztak. Egészen addig elmentek, hogy nem ebben az életben akarták elnyerni az öröklétet. Kitalálták a halottakért imádkozást, ami az ördög legnagyobb csalása. Az emberekben ez azt a tévhitet szülte, hogy pénzért a papok a halál után kiimádkozhatják őket az ún. tisztítótűzből. Márpedig ez teljesen bibliaellenes, hiszen miért kellene a megváltottaknak tisztítótűzön átmenniük? Ha nekünk kellene vezekelni, ez azt jelentené, hogy a Jézus megváltó munkája nem volt tökéletes. Akinek életében nem kellett az üdvösség, megvetette az Úr Jézust, azt Isten nem fogja erőszakkal bevinni a kárhozatból a mennyországba. A reformáció öt alapigazsága az volt, hogy egyedül hit által, egyedül a Krisztus érdeméért, egyedül kegyelemből, egyedül a Szentírás, egyedül Istené a dicsőség. A Szentírás által ismerhetem meg Istent, kizárólag kegyelemből, a Jézus érdeméért, hit által lehet enyém az örök élet. Jézus az út, az igazság és az élet, rajta kívül nincs más út.
– Milyen hatása volt a megújulásnak?
– A reformáció Németországban Luther Márton, Svájcban Kálvin János által indult, de már korábban is voltak ún. előreformátorok, akik előkészítették az utat. A reformáció nemcsak az egyházban hozott változást, hanem az egyes emberek életében is, felszabadította a lelki rabság alól az emberiséget. Hiszen az a szabad ember, aki Krisztusban szabad a bűneitől. A reformáció következtében indult meg a felvilágosodás, fellendült a gazdaság, tisztelni kezdték az emberi jogokat. Sajnos a reformáció csak a Kárpátokig ért el, ezért nekünk, ma élő reformátusoknak nagy felelősségünk van a keleti ortodox világ felé. Kötelesek vagyunk terjeszteni a református tanokat, újra hirdetni azt, amit Kálvin János hagyott ránk, és amiért meghaltak hitvalló őseink. Magyarország és Kárpátalja is más lenne református magyarok nélkül, s ugyanígy az ortodoxoknak is szükségük van a reformációra.
– Miért akadt meg a reformáció a Kárpátoknál?
– Isten útjai kiszámíthatatlanok. Kinyit ajtókat, amelyeket senki nem zárhat be, de ha bezárja, senki nem nyithatja ki azokat. Az ortodox egyház eddig elzárkózott minden más tanítás elől. Egy Kirilos Lukanis nevű szerzetes ugyan megpróbált reformációt indítani, de nagy volt az ellenállás, csírájában fojtották el a kezdeményezést. Aztán voltak holland és német hajómunkások, akik református gyülekezeteket alapítottak Szentpétervárott. Most úgy tűnik, az orosz és az ukrán nép nyitottabb az újabb irányzatokra. Jelenleg Moszkvában is van már református gyülekezet, Tverben egy 70 tagú közösség, Ukrajnában 9 gyülekezet, Kijevben pedig egy szeminárium működik 28 diákkal, ahol református lelkipásztorokat képeznek. Kárpátalján is folyik a misszió. Héder János tiszteletes Ungváron és Csornoholován, Delényi István tiszteletes pedig Visken tart istentiszteletet az ukránok között. Bilkén is vannak érdeklődők, Szolyván pedig egy 50 tagú gyülekezet működik. Szeretnénk továbblépni a vegyes házasságban élők felé, kétnyelvű közösségeket létrehozni. Eljött az idő, amikor az ukrán ortodox egyház belülről is megreformálódhat.
– Mit üzen a reformáció ünnepe a ma emberének?
– Ahogy Augusztinusz is mondta, az egyháznak szüntelenül meg kell újulnia. Szükség van reformációra a református egyházon belül is, hogy ne csak vallásos, hagyományokhoz ragaszkodó legyen a református nép, hanem lélekben megújult, Krisztusban újjászületett. A reformáció megújulás, ami nemcsak az egyházat érinti, hanem az egyes embert is. A reformátusoknak is azt üzeni ez az ünnep, hogy „szükség néktek újonnan születnetek. Aki Krisztusban van, új teremtés az.”
Olasz Tímea
