Az ópiumfélék a legkelendőbbek

Növekvő alkohol- és drogfogyasztás

Az alkohol-, illetve kábítószer-függőség világméretű probléma, a szenvedélybetegek száma mind a jóléti, mind a szegény országokban évről évre növekszik. Kárpátalja szakrendelői közül mégis a szenvedélybetegeket fogadó Megyei Nar­kológiai Gondozó a legfiatalabb – tudtuk meg Vaszilij Krucsanicja főorvostól.

– Ennek egyik fő oka, hogy Kárpátalján az alkoholbetegek és a kábítószert fogyasztók száma mindig messze elmaradt az országos átlagtól – mondja a főorvos. – Az országos mutatókat tekintve ma, másfél évtizeddel később sem tartozunk a listavezető megyék sorába. A függőségbe kerültek száma azon­ban nálunk is fokozatosan növekszik, és leginkább a fiatalabb korosztály körében. A megyében jelenleg több mint 15 000 alkohol- és 211 kábítószerfüggő beteget tartunk nyilván. A szenvedélybetegek száma természetesen ennél jóval nagyobb – feltehetően mindkét kategóriában akár tízszer ennyi – lehet, hisz nekünk csak azokról van tudomásunk, akik valamilyen formában megjelennek a szakrendelésen.

– Milyen okok­ra vezethető vissza a növekvő alkoholizmus, illetve a kábítószer-fogyasztás?

– Mindkettőnek főleg szociális katalizátorai vannak, az előbbi esetében ilyen a nagyarányú munkanélküliség, valamint az emberek társadalmi szerepvesztése. A narkotikumok fogyasztásához pedig, tapasztalataink szerint, leginkább az unalom és semmittevés, valamint a kíváncsiság vezeti a fiataljainkat. Szinte törvényszerű, hogy ezek a tizen- és huszonévesek a nehéz szociális körülmények között élő családokból kerülnek ki, vagy épp ellenkezőleg, túlságosan elkényeztetett gyerekek, akik „mindent megkapnak”, csak a kellő szülői szigort és odafigyelést nem. Elrettentő példa, hogy az eddigi legfiatalabb páciensünk egy alig 12 éves fiúcska volt, aki ragasztószipózással „szó­ra­koztatta” magát.

– Melyek a legelterjedtebb kábítószerek Kárpátalján?

– Egyértelműen az ópium­félék. Ezeket igen gyakran maguk a kábítószerfüggők ál­lítják elő a jól ismert mák­gu­mó­ból, különböző oldószerek és acetilszár­mazékok felhasználásával. Ezt követik elterjedtség tekintetében a nyugatról behozott szintetikus drogok: a heroin, a hasis, valamint az amfe­ta­min­szár­mazé­kok és Extasy tabletták. Az alkohollal ellentétben, a kábítószer esetében nagyon hamar kialakul a függőség, így a drogfogyasztás egyre több költséggel jár. Egy adag ópium pl. 5-10 hrivnyába kerül, a napi „szükséglet” pedig betegtől függően 3-5 adag is lehet. A „füves” cigaretta sem olcsó, ennek darabja 10-15 hrivnya. Nem véletlen hát, hogy a hatóságok a kábítószer­-fo­gyasz­tó­kat potenciális bűnözőknek tartják, hisz előbb-utóbb elfogy a pénzük, és bűncselekményre kény­szerülnek.

– Milyen a szenvedélybetegek társadalmi megítélése?

– Ez az, ami sajnos nagyon keveset változott az utóbbi húsz évben. A szakembereket kivéve szinte senki sem a beteget látja bennük, még akkor sem, ha tö­r­ténetesen a családtagjukról van szó. Az emberek nem megoldani akarják a gondjaikat, inkább a „nem látok, nem hallok” strucc­politikát folytatják, illetve a hagyományos előítéletek mögé húzódnak. Ez részben magára az államra is igaz, hisz az egészségüggyel egyetemben erre a problémára is a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet és természetesen több pénzt kellene fordítani. Meglátásom szerint, a jelenleginél legalább ötször többet. Akkor jogosan beszélhetnénk a gyógyítás hatékonyságáról, az új módszerek, eljárások kidolgozásáról, alkalmazásáról.

– farkas –