A nemzet emlékezete

Ne veszítsünk el semmit a jelenből

Egy ókori bölcs a könyvtárat az emberi szellem szentélyének nevezte, a mai ember viszont inkább a múlt fontos összetevőit megőrző helynek tekinti, ahová bátran fordulhat ismeretekért. Ma egy könyvtárnak, különösen, ha nemzeti könyvtárról beszélünk, a megőrzés mellett sok egyéb funkciója is van. A rendszerváltás előtt, a szocializmus idején, a magyarországi Országos Széchényi Könyvtár missziót vállalt azzal, hogy megpróbálta eljuttatni a határon túli magyarsághoz az anyaországban megjelent könyveket és folyóiratokat. A rendszerváltás utáni politikai átalakulás pozitív változásokat hozott a határon túli magyarság számára is: a határok megnyíltak, és az anyaországgal való kapcsolattartás sokkal könnyebb lett. A szomszédos országokban élő magyarság támogatásának ügyét több közalapítvány karolta fel. Az új helyzet változtatásokra sarkallta a nemzeti könyvtárat is. Erről kérdeztem Karakas Péternét, az Országos Széchényi Könyvtár Gyarapítási Osztályának vezetőjét.

– Ez igazán összetett kérdés. A rendszerváltás előtt valóban erőteljes támogatói kapcsolat alakult ki a határon túl működő magyar nyelvű intézményekkel: újságszerkesztőségekkel, iskolákkal, könyv­tárakkal stb. Igyekeztünk hazai kiadványokat, szépirodalmi alkotásokat, szakkönyveket küldeni a Nemzetközi Csereosztályon keresztül. Az ügy felkarolása elsősorban az osztály akkori vezetőjének, Vekerdi Józsefnek volt köszönhető. Erre manapság a köteles példány beszolgáltatását szabályozó rendelet módosulása /1997/ és a könyvtár anyagi helyzetének megváltozása miatt már nincs lehetőségünk. Továbbá 1989 után alapítványok alakultak erre a célra. Például 2001-re, az Illyés Alapítvány pályázatán nyert pénzből még elő tudtunk fizetni folyóiratokat a kárpát-medencei magyarságnak, sajnos 2002-re nem nyertük el az ezt lehetővé tevő alapítványi támogatást. Ma már csak akkor tudunk adni, ha használt ajándékkiadvá­nyok vagy kiadói remittenda érkezik hozzánk. Ezekért cserébe az ott megjelenő magyar vonatkozású aprónyomtatványoknak örülnénk legjobban. Szívesen látjuk azon jelentkezőket, akik az ott megjelenő magyar nyelvű kiadványokat eljuttatnák a Széchényi Könyvtárhoz. Ha pedig funkciókról beszélünk, akkor véleményem szerint egy nemzeti könyvtár legfontosabb feladata a nyomtatott nemzeti értékek megőrzése, hogy minden magyar vonatkozású kiad­vány, azaz hungarikum a magyar kulturális örökség részévé váljon.

– A köztudat nyomtatott kiadványok alatt leginkább könyveket és sajtótermékeket ért. Ha jól tudom, a Gyarapítási Osztály számára ez jóval több dolgot jelent.

– Természetesen. Számunkra minden napjainkban megjelenő, nem könyv jellegű kiadvány is nagyon fontos, ezeket szaknyelven aprónyomtatványoknak hívjuk. Ide sorolhatók például a meghívók, programfüzetek, leporellók, gyászjelentések, kiállítási katalógusok, plakátok stb., de az időszaki diáklapok is. És éppen ezeket a legnehezebb begyűjteni, mert az esemény elmúltával a nyomtatvány általában a szemetesben köt ki, mint szükségtelenné vált papiros. Pedig a kutató számára legalább olyan értéke van, mint egy könyvnek, számára ezek a dokumentumok forrásértékűek. Például megtudhatja, hogy 2001-ben milyen kulturális élet zajlott valamelyik kárpátaljai községben. A nyomtatványokban feltüntetett információból összeáll a művelődéstörténeti kép arról a korszakról, amikor ez a dokumentum megjelent.

– Mintha csak egy múlt századi táncrendet vagy egyetemi lapot tartanánk a kezünkben...

– Gondoljunk arra, hogy a jelen emberét mindig is érdeklik a múlt történései. A múltat hitelesen, források alapján kell feltárni, a mi dolgunk és kötelességünk pedig beszerezni, feldolgozni, megőrizni a magyar történelem és kultúra múltjának és jelenének emlékeit, dokumentumait. És ha már diáklapot említett, az egyik kolléganőm azt szokta mondani, hogy soha sem tudod, hogy melyik egyetemi lapba ír a jövő Einsteinje. Ezért kéréssel fordulunk külföldön élő honfitársainkhoz, hogy gyűjtsenek össze minden napjainkban megjelenő, nem könyv jellegű kiadványt, do­kumentumot, s juttassák el azokat cí­münkre(Országos Széchényi Könyvtár, Gyarapítási Osztály, H-1827 Budapest, Budavári Palota F. épület), hogy a magyar kulturális örökség részévé váljanak, hogy napjaink olvasói, kutatói és a jövő generációi is hozzájuk férhessenek, mert a Széchényi Könyvtár a nemzet emlékezete.

Szépvölgyi Katalin, Budapest