2002. május 3.

És külde Elizeus követet őhozzá, mondván: Menj és fürödj meg hétszer a Jordánban, és megújul a te tested, és megtisztulsz. II. Kir. 5, 10

Naámán híres hadvezér, aki vitéz, hős, bátor férfi, bizonyára sok csatában vezette győzelemre a szír csapatokat, emellett gazdag, nagyrabecsült ember is. De azt is hozzáteszi a Szentírás, hogy bélpoklos. Életútja nagyon hasonlít a Krisztusban megújult emberek sorsára.

Nem tud emberi erővel meggyógyulni, mint ahogy mi sem szabadulhatunk meg bűneinktől Isten kegyelme nélkül. A hadvezér semmit nem ér a pénzével, tehetségével, közmegbecsülésével, hiszen életéből nem sok volt hátra. Mit ér az ember, ha az egész világot megnyeri is, de lelkében kárt vall? Mit ért Naámán a sok kincsével az életveszélyben?

Egy kis szolgálólány szavára elindul Naámán pompás kíséretével. Elizeus helyett azonban Izrael királyához vezet első útja, aki megrémül a szírek megjelenésén. Milyen sokszor járunk ilyen felesleges utakon! Emberektől, jövendőmondóktól várjuk bajainkra az orvosságot, pedig Isten az, aki nemcsak ismeri bajainkat, de kész segíteni, kész meggyógyítani a hozzá fordulót.

Naámánnak és fényes kíséretének útja végül mégiscsak a szegény Elizeushoz vezet. Azt gondolja, a próféta majd kijön elé, meghajlik előtte, és nagy szertartások között meggyógyítja betegségéből. Amikor azután Elizeus szolgáján keresztül üzeni ki a gyógymódot, megharagszik és visszafordul otthonába. Nagyon sokszor találkozunk ezzel a haraggal, az ember hamar megsértődik, ha a dolgok nem úgy történnek, ahogy elképzelte. Sokszor ez a harag nem enged megbékülni sem Istennel, sem emberekkel. Emiatt a harag miatt nem akarnak az emberek bocsánatot kérni egymástól, és nem akarnak Istenhez fordulni. Nagyon sokan várnak Naámánhoz hasonlóan nagy dolgokat az Istentől, mondván, ha nagy csodát tesz, majd hiszünk benne. Nem kell nagy dolgokat várni Istentől sem a megtéréskor, sem a mindennapokban. A legnagyobb dolog ugyanis a golgotai kereszten történt.

Naámánt bölcsen figyelmeztetik szolgái, és a nagyúr rájön, hogy igazuk van, hiszen egész vagyonát kész lenne odaadni az egészségéért. De sokan szeretnének pénzzel, munkával, testük sanyargatásával Isten országába bejutni! Pedig nem ezekre van szükség, csupán a Krisztus által felkínált ajándék elfogadására. És mégis olyan kevesen fogadják el.

Naámánnak meg kell alázkodnia, s közben megtanul hinni a kislány szavának, Elizeus prófétának és magának Istennek is. Megvívja élete legnagyobb csatáját, mikor saját magát győzi le, büszkeségét, gőgjét. Boldog az az ember, aki le tudja küzdeni indulatait, büszkeségét, és feltétel nélkül tud Istennek engedelmeskedni.

Halász Dezső, nagymuzsalyi ref. lelkipásztor