A mandátumszerzés ukrán realitásai: hogyan értékelheti őket a civilizált Európa?

Választások Kárpátalján

2002. május 24., 02:00 , 71. szám

Nemrégiben a Beregszász központú 72. számú parlamenti egyéni választókörzetben történtekről közölt hosszabb összefoglaló írást Irina Koljaka tollából az ellenzéki Ukrajinszka Pravda internetes hírújság. (Ennek a kiadványnak volt egykor munkatársa a brutálisan meggyilkolt Georgij Gongadze újságíró is.) Az alábbiakban e cikk fontosabb megállapításait ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Mint ismeretes, az Európa Tanács nem tett még közzé végleges értékelést parlamenti választásainkról. Még egy küldöttség érkezett Kijevbe a március 31-ét követő valamennyi választásokkal kapcsolatos esemény tisztázására és értékelésére. Egyes politikusok máris kezdik felfújni az ügyet, igyekezvén úgy beállítani a dolgot, mintha a Nyugat nyomást próbálna gyakorolni az ellenzék támogatására.

Tipikus példája valamennyi létező törvény megsértésének a választások során mindaz, ami a kárpátaljai 72. számú egyéni választókörzetben történt. (…)

Ismeretes, hogy ebben a körzetben indult Kovács Miklós (a személyigazolványa szerint Mikola), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke (önjelölt) és Gajdos István, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatás elnöke, az Ukrajnai Egyesített Szociáldemokrata Párt (SZDPU(o)) jelöltje. Megjegyzendő, hogy Gajdost a választások előtt szabadságra küldték, ám Viktor Medvedcsuk személyesen járt közben Anatolij Kinah kormányfőnél, hogy maradhasson hivatalában.

Az adott körzet lakosságának többségét magyarok alkotják, ezért aztán nagyon is érthető mind Magyarország, mind a nemzetközi szervezetek – az EBESZ és az Európa Tanács – fokozott érdeklődése a körzetben történtek iránt.

Ám a szocdemek úgy döntöttek, hogy Európa határán ugyanazokat a módszereket alkalmazzák, mint a „donecki klán” Oroszország mellett. Mindenekelőtt „humanitárius segélyben” részesítették tagtársukat oroszországi politikai technológusok személyében. Mindenki előtt ismeretes, hogy ez mit jelent: illegális pr-technológiák széles körű alkalmazását.

Sajnos, ebben a folyamatban az SZDPU(o) Mihajlo Rjabec elnök és titkára, Davidovics személyében támogatásra talált a CVK-ban. A CVK (Központi Választási Bizottság – a szerk.) ugyanis nem engedélyezte magyar nyelvű szavazólapok készítését, arra való hivatkozással, hogy a hatályban levő választási törvény nem nevesíti az ehhez való jogot. Hangsúlyozni kell, hogy Ukrajna magyar ajkú lakossága a szovjet időkben is javarészt csupán anyanyelvét beszélte, az orosz nyelvet pedig alig ismerte; az ukránról nem is szólva. Különösen így van ez az idős emberek esetében.

Mint később kiderült, ez a körülmény Gajdos kezére játszott. Bejegyeztek ugyanis képviselőjelöltként még egy Kovácsot, akinek felesége egykor az állami közigazgatásban dolgozott Gajdos képviselőjelölt alárendeltjeként. Így aztán a hasonmás megjelenésével kapcsolatban a véletlen névazonosság lehetőségének még a gyanúja sem merülhet fel. Amennyiben készülnek magyar nyelvű szavazólapok, azokon a KMKSZ elnökének keresztnevét Miklósként tüntetik fel, hasonmása viszont Mikola marad. Azaz el lehetett volna kerülni a kavarodást. Elképzelhetetlen, hogy a kárpátaljai származású Rjabec ne lett volna ezzel tisztában. Meg is lett aztán az eredménye a magyar űrlapok hiányának: a hasonmás jelölt, aki egyáltalán nem folytatott agitációt, közel 8 ezer szavazatot kapott a körzetben. Ezenkívül az érvénytelen szavazócédulák nagyobb részét éppen azért nyilvánították érvénytelennek, mert mindkét azonos nevű jelöltet bejelölték azokon.

(…) A választási kampány során egy speciális csoport működött a járásban, amely fekete festékkel fújta le Kovács választási plakátjait és fasiszta szimbólumokat rajzolt rájuk. Ugyanez a sors várt azoknak a helyhatósági választásokon induló jelölteknek a plakátjaira is, akiket a Szövetség támogatott. Elvetemültségüket jelzi, hogy nemcsak az éjszaka leple alatt folyt mindez, hanem fényes nappal is. A mi rendőrségünk ezt nem vette észre, Kovács Miklós képviselőjelölt megkeresésére pedig azt válaszolta, hogy semmi sem történt. Sőt mi több, a rendőrség munkatársai előállították Kovács agitátorait (...).

A csúcspontot a körzeti választási bizottság elnökének és titkárának hozzáállása jelentette: a választások előtt a helyi sajtóban Gajdos István képviselőjelölt mellett agitáltak, jogászként írva alá a Gajdost támogató nyilatkozatot. Emlékeztetőül: Medvedcsuk, az ukrajnai szocdemek vezére az Ukrajnai Ügyvédek Szövetségének elnöke.

A szavazás napján az adminreszursz minden eszközét bevetették. Így például állítólag az egész körzetben összegyűjtötték a cigánytáborok lakóit és pálinkáért, valamint harapnivalóért cserébe arra ösztönözték őket, hogy szavazzanak egy bizonyos jelöltre.

Ám a manipulációk ellenére a választások eredménye nem az állami közigazgatás képviselőjének kedvezett – 43 szavazatnyi különbséggel Kovács győzött, amiről az egész helyi sajtó beszámolt. De a másik jelölt minden bizonnyal nem volt megelégedve ezzel (…). Egy nappal az előzetes eredmények nyilvánosságra hozatalát követően Gajdos képviselői a körzeti választási bizottságnak állítólagos szabálysértésekről készült jegyzőkönyveket nyújtottak be, melyek négy szavazókörzetet érintettek (e szavazókörzetekben meggyőző, majdnem ezer szavazatos fölénnyel nyert Kovács Miklós).

Április másodikán a határozatképtelen körzeti választási bizottság döntött az eredmények érvénytelenítéséről ezekben a szavazókörzetekben. Ugyanakkor a szóban forgó szavazókörzetek elnökei és tagjai levélben fordultak a CVK-hoz, miszerint a szabálysértésekről készült jegyzőkönyveket nem a választások alatt vették fel. (…)

A CVK csak az ülésen készülő videofelvétel, valamint az EBESZ-megfigyelő jelenlétének hatására kényszerült nagy késéssel kötelezni a körzeti választási bizottságot, üljön össze ismét. Ám a körzeti választási bizottság figyelmen kívül hagyta ezt a döntést, sőt, tovább ment ennél.

(…) Úgy határoztak, hogy újraszámolják a szóban forgó négy körzet szavazócéduláit. A legérdekesebb az volt, hogy a szavazólapokat az állami közigazgatás (ennek volt az elnöke Gajdos) épületének pincéjében tárolták, melynek két bejárata volt, mindkettő őrizetlenül hagyva. Csak találgathatjuk, mi történhetett ott a dokumentumokkal. Kovács képviselőjelölt megbízottja azonnal figyelmeztetett arra, hogy ilyen körülmények között panaszt emelnek a számlálás eredménye ellen.

A CVK elé terjesztett jegyzőkönyv – valamivel több, mint 100 szavazattal – már Gajdos győzelmét rögzítette. (…) Ismeretessé vált, hogy Gajdos emberei egyes jegyzőkönyveket aláírás céljából házról házra hordtak, majd arra is fény derült, hogy a körzeti választási bizottság némely tagjai egyáltalán nem írták alá a jegyzőkönyvet. (...)

Ám mindezen krimibe illő események ellenére mind a CVK, mind a Legfelsőbb Bíróság jogszerűnek ítéli a körzeti választási bizottság eljárását és nem látnak alapot nemhogy az eredeti jegyzőkönyvek elismerésére, de a választások érvénytelenné nyilvánítására sem. A CVK és a Legfelsőbb Bíróság logikája szerint a szavazás eredményeinek érvénytelenítése a négy szavazókörzetben, ami mintegy 8 ezer szavazót jelent, semmilyen módon nem volt hatással a szavazás eredményére. Való igaz, Justitia vak! (…)

Merje azt mondani ezek után a hatalom bármelyik képviselője, hogy amennyiben nem ismerik el demokratikusnak a választásokat az egyéni választókörzetekben, az Európa nyomásgyakorlása az ellenzék támogatására. Annál is inkább, mivel Kovács még közvetetten sem nevezhető ellenzéki képviselőnek. A szocdemeknek pedig el kellene gondolkodniuk azon, melyik európai szociáldemokrata párt ismerheti el az eljárásukat európainak, s adhat ajánlást számukra a Szocinternbe.

Irina Koljaka, az UP részére