A termés jónak mutatkozik, de kombájnból idén sincs elég
Aratni kellene...
A néphagyomány szerint Péter-Pál napjára (június 29.) érnek kasza alá a szemesek, és veheti kezdetét a őszi, majd tavaszi gabonafélék aratása. A gazdák szerint – elsősorban a forró nyárelőnek és a bő esőzéseknek köszönhetően – idén akár egy héttel korábban is vágásra kerülhetnek az első árpatáblák, a kérdés csak az, lesz-e mivel aratni?
A tavalyi gyakorlatnak megfelelően, idén is zömmel kivénhedt, jócskán nyugdíjas korú kombájnokat találni falvainkban, melyeket gazdáik fogcsikorgatva igyekeznek mihamarabb üzemképessé varázsolni.
– Nem éppen olcsó mulatság rendbe hozni egy-egy ilyen kiszolgált jószágot, mert egyre drágább az alkatrész, a hegesztőmunka – mondja Kovács József, az egyik beregsomi gazdakör 1985-ös kibocsátású NIVA SZK–5-ös aratógépének felelőse. – Jómagam idén már több mint másfél ezer hrivnyát költöttem a kombájnra, hogy bírja a strapát és munka közben lehetőleg ne robbanjon le. A leggyakrabban a szíjak, kaszák, csapágyak, láncok szorulnak cserére, ezek fele évente elkopik, eltörik. Egy csapágy ára például, mérettől függően, 25-30 hrivnya (ebből 180 db van egy gépen), 12 méter láncért pedig 270 hrivnyát fizettem, egy meghajtó szíjért 180-at, plusz két napszám hegesztőmunka, ami 70-70 hrivnya.
Józsi bácsi tavaly 120-130 hrivnyáért aratott egy hektár gabonát, amiben benne volt az üzemanyag ára is, míg az Újbátyú környéki gazdáknak ugyanez 150 hrivnyájába került, plusz az üzemanyag ára – tudtuk meg Kovács Mihály helyi magángazdától.
Dercen viszonylag jól el van látva aratógépekkel, a községben jelenleg nyolc, igaz, nem éppen új kombájn áll a gazdák rendelkezésére. Mint mondják, ennyi gép elég a falu számára, csúcsidőben azonban a környék két-három kombájnjának is tudnak munkát adni. Dercenben tavaly 150 hr/ha áron arattak, idén azonban valószínűleg többe kerül majd a betakarítás, mivel az üzemanyag ára már most drágább, mint múlt év júliusában.
Az árak, a kereslet-kínálat, azaz az adott település kombájnkapacitásának függvényében idén is hasonlóan alakulnak: ahol több az aratógép és hamarabb végeznek a „közös” levágásával, ott a magángazdáknak átlagosan 130-140 hrivnyába kerül majd az aratás hektáronként, ahol viszont mindössze egy-két gép áll a táblákba, ott 150 hrivnyát is elkérhetnek – csupán munkadíjként. Ehhez jön továbbá a gépek által felemésztett üzemanyag ára, ami kombájntól és tereptől függően hektáronként 11-15 liter gázolajat jelent.
Nincsenek könnyebb helyzetben azok a gazdák sem, akik külföldön szeretnének jobb minőségű kombájnt beszerezni, ezekért ugyanis borsos vámilletéket kell fizetni (magánemberként a vételár 48%-át, vállalkozóként 26%-át). A beregvégardói Rázsó Lajos magángazda tavaly vásárolt egy német gyártmányú, 12 éves aratógépet Magyarországon, melynek költsége a végelszámoláskor meghaladta a 6000 dollárt. Mint mondja, még így is megérte, mivel ma már nem lehet szemessel foglalkozni, ha nincs hozzá megfelelő kombájn, az új géppel viszont napi 15 hektár kalászost képesek learatni.
Ami a termést illeti, a gazdák zöme bizakodó, árpából 40, tritikáléból 50-55, búzából 40-45 mázsa hektáronkénti átlaghozamra számítanak.
-farkas-
Vetési statisztika:
Amint vetsz, úgy aratsz?
Május végére a különböző tulajdonformájú kárpátaljai gazdaságok 102,3 ezer hektáron vetettek tavasziakat. Ezen belül a magántulajdonon alapuló vállalkozások, gazdakörök, farmergazdaságok a terület 80,2, a mezőgazdasági vállalatok pedig 19,8 százalékát vetették be – derül ki a megyei statisztikai főosztály által közzétett adatokból.
Ha általában a mezőgazdasági kultúrákat vesszük, a tavaszi szemesek és hüvelyesek 10,2, a szemes kukorica 31,1, a napraforgó 1,5, a burgonya 34, a zöldségfélék pedig 11,4 ezer hektáron kerültek a földbe.
A szemesek és hüvelyesek vetésterületének 57 százalékát a mezőgazdasági vállalatok vetették be. A magántulajdonon alapuló vállalkozások a szemes kukorica 83, a burgonya 98, valamint a zöldségfélék vetésterületének 98 százalékát vetették be.
Baráth József
