Nagy Béla: Védett gyógynövényeket klónoz
A klónozás a jövő biotechnológiai módszere
Dr. Nagy Béla, az Ungvári Nemzeti Egyetem Genetika és Növényfiziológia Tanszékének és a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola Természettudományi Tanszékének docense már több éve foglalkozik ritka, védett gyógynövények klónozásával. Erről és a klónozás egyéb lehetőségeiről beszélgettünk vele.
– Mikor kezdett el a klónozással foglalkozni?
– Az ungvári egyetemi tanszékünkön az első kísérleteket még 1989-ben kezdtük el ritka, védett gyógynövények, vírusmentes burgonya és számos dísznövény klónozásával. Azután kezdtem el foglalkozni az árnika, a sárga tárnics, az őszi kikerics biotechnológiai módszerekkel történő szaporításával.
– Hogyan történik ez a szaporítás?
– Elsősorban szomaklonáris szaporítással foglalkozunk, vagyis a csúcsrügyből nyerjük az új növényt négy lépésben. Az első lépésben a csúcsmerisztémát ültetjük át táptalajra, vagyis „in vitro” körülmények közé. A második lépésben indukáljuk az oldalhajtások képződését, míg a harmadikban a gyökérképződést serkentjük. A végső szakasz az adaptáció a természetes körülményekhez, amikor is a növényeket először melegházba, majd fokozatos adaptálás után a természetbe ültetik ki. Azért fontos a melegház, mert a klónozással előállított növények a mesterséges körülményeknek köszönhetően nagyon érzékenyek a levegő hőmérsékletének, páratartalmának változására.
– Milyen új lehetőségeket nyit meg ez a technológia?
– Ezzel az új technológiával nagy áttörést érhetünk el a kipusztulófélben lévő védett gyógynövények helyi génállományának megmentése terén. De ugyanúgy nagy hasznát vehetjük a kultúrnövények fitovírusaival szemben folytatott harcban, ugyanis vírusmentes növényeket tudunk így kitenyészteni.
– Mennyi idő szükséges egy növény klónozásához?
– Ha minden körülmény optimális, akkor hat-nyolc hét. S mivel a laboratóriumi kísérletek nem függnek az időjárástól és egyéb természeti hatásoktól, ezért egész évben folyhatnak. Egy felmérés szerint egyes fajtáknál egy csúcsrügyből egy év alatt több százezer vagy akár millió egyed is klónozható.
– Mi az a legkisebb egység, amelyből lehet klónozni?
– Elvileg a DNS-láncból is lehetséges, csak annyi a bökkenő, hogy a DNS-lánc ugyan magában hordozza a genetikai információt, de ahhoz, hogy biztosítsa a fejlődést, aktiválni kell. Tehát a sejt a legkisebb egység, amely könnyen klónozható, mivel a sejt totipotens, vagyis képes egy egész növényt regenerálni.
– Termékenyek-e az Önök által klónozott növények?
– Mindenképpen, hisz mi egy teljes növényt hozunk létre, s mint már említettem, a sejt totipotens voltából fakadóan a szervezet újraépül, kifejlődnek mind a vegetatív, mind a generatív szervei is.
– Ön szerint milyen jövője van a klónozásnak?
– Amivel mi foglalkozunk, az teljesen veszélytelen, mert vegetatív módon szaporítjuk a növényeket. A génsebészet és a transzgénikus növények esetében már akadhatnak problémák. Az utóbbi időben több országban is betiltották és felülvizsgálják a transzgénikus növények behozatalát. Ezek között a klónozott növények között ugyanis megjelenhetnek olyanok, melyeknek az emberi szervezetre gyakorolt hatása egyelőre nem teljesen tisztázott.
– Mi a véleménye az emberi klónozásról?
– Véleményem szerint egyes szervek klónozása elképzelhető, mert ezzel nagyban hozzájárulhatnak a gyógyászathoz. Amennyiben a teljes ember klónozásáról van szó, azzal kapcsolatban már vannak kételyeim. Miért? Mert nem látható teljesen át ennek a folyamatnak a következménye, ugyanis egy szomatikus sejtben mindig végbemennek előre nem látható genetikai változások. A természetes megtermékenyítésnél az életképtelen ivarsejtek elpusztulnak, míg az ilyen „megtermékenyítés” során felhasznált szomatikus sejt magjában lehetnek olyan elváltozások a DNS és a kromoszómák szintjén, amelyek nem várt genetikai hibák kialakulásához vezethetnek. A klónozással veszélybe kerülhet az emberi faj változékonysága is. Sok hasonló klón létrehozása esetében előfordulhat, hogy egyes örökletes betegségek felhalmozódnak bizonyos populációkban.
karmacsi
